A legelterjedtebb összeesküvés-elméleteket a legtöbben ismerik. Sokatmondó, hogy nem volt olyan válaszadó, aki a gyűjtésben szereplő teóriák közül legalább eggyel ne találkozott volna – olvasható az Indexen.

Ezek az elméletek nemcsak a közvéleményt befolyásolják, hanem komoly társadalmi, politikai és gazdasági következményekkel is járhatnak, ezért kiemelten fontos megértenünk az összeesküvés-elméletek terjedésének okait és mechanizmusait, valamint azok hatásait a társadalomra.

Az Index és a PegaPoll felmérése 

KONKRÉT ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETEKET SZEDETT CSOKORBA, HOGY MEGVIZSGÁLJA, EZEK MEKKORA NÉPSZERŰSÉGNEK ÖRVENDENEK A MAGYAR HÍR- ÉS TARTALOMFOGYASZTÓK KÖRÉBEN.

Titkos hatalmak ármányai

A válaszadók abszolút többsége, 59 százaléka szerint az összeesküvés-elmélet „olyan spekulatív magyarázat, amely rejtett szándékokra és befolyásos szervezetek közötti összejátszásra támaszkodik”. A válaszadók egyötöde negatív megközelítést alkalmazott, amikor a mainstream tájékoztatás ellenében magyarázta a fogalmat. 17 százalékot tett ki azok aránya, akik a hangsúlyt a „titkos és befolyásos csoportok” érintettségére helyezték.

Ami az egyes elméletekre való nyitottságot illeti, nagyon vegyes a kép. 

VANNAK OLYAN ELMÉLETEK, AMELYEK BÁR ISMERTEK, MÉGIS A KÖZRÖHEJ KATEGÓRIÁBA SOROLHATÓK

a bennük foglalt állítások abszurditása, valamint a hívők marginális aránya miatt. Ilyen teóriák a teljesség igénye nélkül például 

  • az úgynevezett laposföld-elmélet, 
  • a mikrocsipet tartalmazó oltások, 
  • az emberi formában rejtőzködő földönkívüliek 
  • vagy éppen a magyarság extraplanetáris eredete. 

Aztán vannak a kifejezetten népszerű, és a többség által hihetőnek vélt összeesküvés-elméletek, mint a John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök meggyilkolása mögötti összeesküvés, vagy a világot uraló, gyakran rejtőzködő globális elit léte. Vannak olyan teóriák is, amelyeknek autentikus formában a válaszadóknak csak csekély része ad hitelt, ugyanakkor azok „hivatalos” cáfolatával sem tud a többség azonosulni, ezért statisztikailag releváns vagy szignifikáns mértékű a köztes álláspontra helyezkedők aránya.

A digitalizáció gerjeszti a terjedést 

A digitális korba lépve az összeesküvés-elméletek egyre inkább képesek befolyásolni társadalmunk gondolkodásmódját és viselkedését. Az internet és a közösségimédia-platformok fejlődése lehetőséget teremtett az ilyen elméletek gyors terjedésére, ami minden korábbinál nagyobb kihívást jelent a főáramú médiával és a tudományos tényekkel szemben. Különösképpen igaz ez a társadalmi törésvonalakat felerősítő válságok alatt, a hagyományos intézményi szereplőkkel és a hivatalos tájékoztatással szembeni alacsony bizalom mellett.