Még 9 kiváló színészi debütálás

Válogatásunkba a tehetséges gyereksztárokon kívül idősebb színészek is bekerültek, hiszen nem mindenkit tizenévesen talál meg a szerencse.

Orson Welles – Aranypolgár

Ezt az 1941-es klasszikust sokan minden idők egyik legjobb filmjének tekintik (mi is), s miközben elsősorban a rendezői munkát, másodsorban pedig a lenyűgöző technikai megoldásokat szokták isteníteni benne, gyakran megfeledkeznek róla, hogy az író-rendező Orson Welles nemcsak alkotóként, de főszereplőként is nagyot ment benne. Charles Foster Kane-ként nyújtott minden megmozdulásából kitűnik, mennyire karizmatikus, pedig a forgatás idején még csak 25 éves volt. Ehhez képest játszi könnyedséggel formálta meg az érett és az aggastyán Kane-t is,

és nemcsak hiteles, de kifejezetten megrázó is az a folyamat, ahogy Welles megjeleníti, hogyan változott a főhősben az ifjonti lelkesedés a végére keserű magánnyá.

Forrás: Bettmann / Getty Images

 

Pontokba szedve

Ezért ez a filmtörténelem egyik legjobb filmje

1941. május 1-jén, azaz kereken 80 éve mutatták be az Aranypolgárt, Orson Welles halhatatlan remekművét. Ennek örömére kiválasztottuk belőle a legjobb jeleneteket, hogy bebizonyítsuk: ez a filmtörténelem egyik legjobb filmje.

Tovább

 

Tom Holland – A lehetetlen

Tom Holland nevével már annyira egybeforrt Pókember figurája, hogy sokan azt hiszik, a Marvel filmjeiben voltak az első nagy dobásai, pedig már sokkal korábban felhívta magára a figyelmet. Ebben a 2012-es katasztrófafilmben, ami egy, a 2004-es thaiföldi cunamiban egymástól elszakadt család hányattatásait mutatja be, mindössze 15 évesen

az érzelmek olyan széles skáláját mutatja be,

hogy nem is lehet csodálkozni rajta, hogy pár év múlva az egyik legnépszerűbb és legtehetségesebb fiatal sztárrá vált.

Forrás: Pro Video


A sztori szerint miközben a thaiföldi nyaralást kettészakító tragédia bekövetkeztekor az apa (Ewan McGregor) a két kisebb gyerekkel maradt, az anya (Naomi Watts) és Holland figurája elsodródott tőlük, és ezt követően úgy alakul, hogy a nő passzív résztvevője lesz az eseményeknek, így a fiú az, aki végigvezeti a nézőt az általuk átélt hányattatásokon. Az ifjú színész alakítása a film fájdalmas realizmusával párban avatja A lehetetlent örökre szóló moziélménnyé.

A sors igazságtalansága, hogy ennek ellenére nem Tom Holland, hanem Naomi Watts volt az, akit Oscar-díjra jelöltek az alakításáért.


Julie Andrews – Mary Poppins

Julie Andrews énekes-színésznő ebben a meseregény-adaptációban olyan ikonikus alakítást nyújtott, hogy nehéz elhinni, hogy ez volt a pályája első filmszerepe. Persze addigra már

sikeres Broadway-sztár volt,

szóval volt mire alapoznia, de akkor is minimum furcsa, hogy nem az ötvenes évek musicalrobbanása idején, csak jóval később, a hatvanas években sikerült betörnie a film világába is (a Mary Poppinst 1964-ben mutatták be). A cikkünk első részében szereplő Lupita Nyong'óhoz hasonlóan Andrews is azonnal Oscart érdemelt a bemutatkozásáért, és ezt követően bőségesen kárpótolta az élet kései felfedezéséért, hiszen hamarosan – olyan filmjeivel, mint például A muzsika hangja, a Viktor, Viktória, a Rózsaszín párduc-folytatások vagy később a Neveletlen hercegnő – igazi hollywoodi sztár lett belőle.

Forrás: Digi Film

 

Cikkünk előző része

Minden idők legjobb színészi debütálásai

Van, hogy valaki már elsőre olyan nagyot gurít, hogy azzal egy csapásra beírja a nevét a filmtörténelembe. Íme tíz tökéletes bemutatkozás a vásznon!

Tovább

 

Jennifer Hudson – Dreamgirls

Habár 2006-os bemutatásakor a magyar közönség számára nem volt ismert, a Dreamgirls eredetileg hazájában egy rendkívül sikeres Broadway-musical volt, amelyben Effie White szerepe Tony-díjat hozott az őt megformáló Jennifer Hollidaynek. Szóval egy másik Jennifernek, az újonc Jennifer Hudsonnak igencsak fel kellett nőnie a feladathoz, amikor elvállalta a filmverzió legfontosabb szerepét. És hát keveset mondunk azzal, hogy ez sikerült neki – az igazsághoz jóval közelebb áll az a megállapítás, hogy

vannak bizonyos színészek, akik bizonyos szerepekre születtek:

Hudson és Effie White esetében pont ezt láthattuk (és nem utolsósorban hallhattuk!). Szóval az őstehetség színésznő a korábbi American Idol-győzelem után könnyedén behúzta magának az Oscar-díjat is.

Forrás: UIP-Duna Film

 

Barkhad Abdi – Phillips kapitány

A hajóját 2009 áprilisában megtámadó szomáliai kalózok gyűrűjében Phillips kapitány által tanúsított hősies önfeláldozásról szóló film „most már én vagyok a kapitány”-jelenetét valószínűleg senki sem tudja kitörölni az emlékei közül, aki látta. Habár a címszereplőként nem kisebb formátumú színészt láthatunk itt, mint Tom Hankst, mégsem ő az, akinek köszönhetően olyan emlékezetes és hátborzongató egyszerre ez a képsor, hanem a kalózok vezetőjét alakító Barkhad Abdi, aki dühkitöréseivel és izgága akcióival, majd váratlan nyugalmával nemcsak Phillipsre és társaira hozta rá a frászt, hanem minden egyes nézőre.


A valóban szomáliai születésű Abdi már 27 éves volt, mégis teljesen tapasztalatlan a filmezést illetően, de semmilyen zavar nem volt érezhető rajta Hanksszel szemben – mondhatjuk, hogy tényleg

„ő volt a kapitány”.

Nem csoda, hogy Abdit alakításáért BAFTA-val jutalmazták, ezenkívül Oscarra is jelölték. Ennek köszönhetően a megtörtént eseményeken alapuló alkotást követően az újdonsült színésznek sikerült betörnie a szórakoztatóiparba: legutóbb például az igen furcsa The Curse című sorozatban láthattuk.

 

Még több Barkhad Abdi

Iszonyú kellemetlen nézni, de pont ettől zseniális Emma Stone sorozata

Nathan Fielder és Benny Safdie szatírájához hasonlót még egész biztos, hogy nem láttunk a tévében.

Tovább

 

Quvenzhané Wallis – A messzi dél vadjai

Quvenzhané Wallis még csak nyolcéves volt, amikor szerepelt ebben a részben a Katrina hurrikán tombolása által ihletett varázslatos, mégis szívszaggató mesében. A gyerekszínész Hushpuppy szerepében olyan érett és összetett alakítást nyújtott, amivel mindenkit lenyűgözött – így ő lett a valaha volt legfiatalabb Oscar-jelölt színésznő. Wallis teljesítménye azért is olyan kiemelkedő, mert ő az, aki elviszi a hátán az egész filmet, hiszen valljuk be, nélküle nem sokat érne ez az amúgy meglehetősen zavaros alkotás; így viszont a mű maga is Oscar-jelölést érdemelt, megkockáztatnánk, hogy kizárólag neki köszönhetően.

Sajnos a színésznő a későbbiekben nem igazán tudta kamatoztatni a tehetségét, így nem szerepel más számottevő alkotás a filmográfiáján. Ma már csak súlytalan produkciókban játszik.
Forrás: Mozinet

 

Tatum O’Neal – Papírhold

Tatum O’Neal 10 évesen elnyert szobrával azóta is a legfiatalabb Oscar-díjas – a talpraesett kislányt még az sem zavarta meg, hogy ebben az 1973-as Peter Bogdanovich-rendezésben saját apjával, Ryan O’Neallal játszott együtt. A sztori szerint a (harmincas évekbeli) nagy gazdasági világválság idején árván marad egy kislány, és mikor már pont árvaházba kerülne, felbukkan egy jótevő, aki felkarolja – csakhamar azonban kiderül a jóképű idegenről, hogy szélhámos, és a lányt is céljai érdekében kívánja felhasználni. Bogdanovich nem mindig találta el a film tónusát, ami a történelmi háttér miatt sokszor túl komornak bizonyult, ám a fiatalabb O’Neal mindig gondoskodott róla, hogy egy kis humor is kerüljön a Parpírholdba, ami nagyon jót tett a műnek.

Tatum O’Neal olyan alakítást nyújt egyébként a filmben, hogy azóta is az ő Addie Logginsa lett a mércéje minden későbbi gyerekszínészi alakításnak.

Tatum O'Neal az Oscarjával. Forrás: Bettmann / Getty Images

 

Tatum és társai

A filmtörténelem 10 legjobb gyerekszínésze

A ScreenRant Reddit-felhasználók hozzászólásait összesítő listája alapján megnéztük, kiket tartanak a legtehetségesebbnek az emberek a harmincas évektől napjainkig – legyen szó már felnőtt, visszavonult, esetleg elhunyt vagy a mai napig aktív gyereksztárokról.

Tovább

 

Brad Dourif – Száll a kakukk fészkére

Brad Dourif az a fajta karakterszínész, aki annyira eggyé válik a szerepével, hogy szinte eltűnik benne, lásd A Gyűrűk Ura – A két torony Kígyónyelvét, a Deadwood Doc Cochranjét vagy a 2007-es Halloween-remake-et. Mindezen híres szerepei előtt Dourif a Milos Forman által rendezett Száll a kakukk fészkére című adaptációval tört be a filmvilágba, amelyben Billy Bibbit szerepét játszotta. Egészen megejtő figyelni Dourif előadásában, ahogy a dadogó srác megpróbálja tartani a lépést a fékezhetetlen McMurphyvel – egészen az elkerülhetetlen tragikus végkifejletig. Habár az alakításával Oscar-jelölést érdemelt Brad Dourif később nem lett akkora sztár, mint a Száll a kakukk fészkére másik elsőfilmese, Christopher Lloyd,

kettejük közül ebben a filmben egyértelműen Dourifé a győzelem.


Anna Paquin – Zongoralecke

Jane Campion új-zélandi rendező annyira megbízott kosztümös filmje mindössze 10 éves gyerekszereplőjében, hogy az elrendezett házasságban senyvedő néma skót nő és szomszédja szenvedélyes viszonyának történetét az Anna Paquin által megformált kislánya nézőpontján keresztül figyelheti a néző. És Campion bátorsága abszolút kifizetődő volt, hiszen a Zongoralecke sokkal kevesebb lenne, ha nem Paquin kalauzolná át rajta a közönséget. Alakításával a gyerekszínész 11 évesen – ha nem is a legfiatalabbként, de az egyik legfiatalabbként – Oscart is kapott, és azóta is ez maradt a színésznő pályája legjobb alakítása.

Ami sajnos kétélű bók, mivel egyúttal azt is jelenti, hogy felnőttként már nem sikerült ilyen magasságokba kerülnie.
Forrás: Mokép

 

Paquin és társai

A legfiatalabb Oscar-nyertesek és jelöltek

Íme, a legfiatalabb lányok és fiúk, akik valaha is indultak az Oscar-versenyben, de érdemes megjegyezni, hogy a fiatal itt viszonylag relatív kategória.

Tovább



(via Collider)