Megháromszorozódott a cégek gázszámla-tartozása
Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese szerint háztartásokon kívüli gázvásárlók egy hónapon túli közműhátraléka a tavalyi év elejétől az addigi tízmilliárd forint körüli összegről körülbelül háromszorosára ugrott. A szakember mindezt a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont éves gázpiaci értékelőjén elhangzott előadásában ismertette.
A tartozás leginkább 2023. áprilisában mutatott kiugró, negyvenmilliárd forint körüli szintet – idézi az előadás főbb megállapításait a Népszava. Az érték ezután valamelyest csökkent, s tavaly év végéig, harmincmilliárd körül állt be.
A felhasználók arányát tekintve, míg a nem háztartási fogyasztók esetében az érték a hat százalék körüli szintről 2023. elejére mintegy 8 százalékra ugrott, addig a lakosság esetében megmaradt – sőt, 2021. elejéhez képest némiképp még csökkent is – az így mintegy 4 százalékos érték.
A jelenséget szakértők elsősorban azzal magyarázzák, hogy míg a lakossági fogyasztók túlnyomó többsége a piaci gázárak 2022-es elszállása idején is a 2014-ben meghúzott, a tőzsdei szint töredékére rúgó gáztarifát, addig a cégek zöme épp a 2022. augusztusi árcsúcs idején kötötte meg 2023-as, jellemzően éves hatályú rezsiszerződéseit fizette.
Ez indokolhatja azt is, hogy a piaci gázárak 2023 eleji leszakadása ellenére a cégek közműtartozásai kitartóan magas szinten maradtak.
Amíg a magyarországi lakossági földgázárak az Európai Unión belül a legalacsonyabbak, addig az ipar által fizetett tarifák a legmagasabbak – helyezi a kérdést kissé más megvilágításba Kotek Péternek, a REKK kutató főmunkatársának ugyanezen az eseményen elhangzott és a honlapra feltöltött előadása. Ebből szakértők leginkább a hazai céges energiaárak versenyképtelenségére következtetnek. (A lakossági tarifákat pedig évi ezermilliárdos költségvetési támogatás tartja alacsonyan.)
