A túlélésért küzd Orbán Viktor nagy barátja – Kaczynskiék illiberális pártja a süllyesztő felé halad

A tavaly októberi lengyel parlamenti választás óta csökken a kormányzásból kibukott illiberális párt, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatottsága, miközben folyamatosan erősödik a legfőbb rivális, a nyugatos Polgári Koalíció (KO). Tavaly a KO-nak még két nagy másik pártszövetséggel kellett összefognia a Jaroslaw Kaczynski irányította PiS legyőzéséhez, ám az áprilisi helyhatósági választások előtt a felmérések szerint egymaga is hasonló vagy akár még nagyobb erőt képviselhet, mint Kaczynskiék.

Az áprilisi helyhatósági választások kulcsfontosságúak lesznek az ország számára – mondta nemrég Donald Tusk lengyel miniszterelnök, a kormánykoalíció vezető erejének, a centrista – azaz mérsékelten jobb- és baloldali irányzatokat is tömörítő, Európa-párti – Polgári Koalíciónak (KO) az irányítója.

Szerinte azért nagy a tét a tavaszi szavazáson, mert a Jog és Igazságosság (PiS) – a tavaly októberi általános választások után a hatalomból kiszorult jobboldali-nacionalista párt – belháborút szít a központi kormány és a helyi önkormányzatok között. Tusk úgy véli, ha megnyerik a helyi választásokat is – márpedig erre szerinte jó esélyük van –, akkor a terveik szerint véget érhet ez a háborúskodás.

Hatalmas tisztogatásba kezdett a Tusk-kabinet

Az új kormány a nyolcéves PiS-uralom után szó szerint „kitakarítás” ígért, ezt óriási vehemenciával végre is hajtották Lecserélték, kiszorították a közmédia korábbi vezetéést, most pedig 50, PiS által kinevezett nagykövetet hív vissza Tusk kormánya.

A lengyel társadalom megosztottságát az is jelzi: a jelenlegi kormányzattal szimpatizáló szavazók oldaláról olyan hangok is megjelennek, melyek szerint a Tusk-kormány lépéseinek jogszerűsége vagy akár alkotmányossága másodlagos kérdés a PiS 2015 és 2023 közötti illiberális rendszerének lebontásához képest.

Vagyis a lengyelek többségét – és ezt a közvélemény-kutatások is bizonyítják – nem rázta meg, hogy a közmédiában milyen radikális módszerekkel hajtották végre a személycseréket, illetve, hogy figyelembe veszi-e Tusk kormánya a szinte kizárólag a PiS embereiből álló alkotmánybíróság véleményét – a a 24.hu híradása szerint.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök. Fotó: PAP

A CNN szerint az illiberális átalakulást levezénylő PiS az alatt a nyolc év alatt, amíg hatalmon volt, átvette az uralmat a közmédia, a bíróságok egy része, az alkotmánybíróság, számos kulturális intézmény, illetve több vállalat fölött is. Az illiberális pártot e korszakban Jaroslaw Kaczynski irányította.

Tusk pragmatikus politikát folytat

Azt, hogy Tusk pragmatikus gazdaságpolitikát folytat, most is igazolja: hajlandó a francia elnökkel, Emmanuel Macronnal és akár régi ellenfelével, Orbán Viktorral is szövetkezni. A régi-új lengyel miniszterelnök a napokban ugyanis az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes EU-importját ellenző magyar és francia álláspont mellé állt.

A PiS-ben súlyos vezetési válság van, vita folyik Kaczynski jövőjéről a sorsdöntő helyhatósági választások előtt

A párt támogatottsága hanyatló tendenciát mutat. Ebben szerepet játszhat az is, hogy ideológiai kérdésekben nagyon nehézkes a PiS, például az abortusz körüli vitákban dogmatikus álláspontot foglalt el az elöregedő pártvezetés. Az abortuszellenes nézeteiket ráadásul a PiS által kinevezett alkotmánybíróság döntései súlyosbították, gyakorlatilag kriminalizálták a terhesség-megszakítást.

Lengyelországban sokkal erősebbek a civil szervezetek, mint Magyarországon, így helyben, az önkormányzati és vajdasági (megyei) választásokon akár erős pozíciókat szerezhetnek a lokális politikai alakulatok. Így az az országos tendencia, miszerint a KO és szövetségesei a városokban, a PiS pedig a falvakban erősebb, nem biztos, hogy maradéktalanul érvényesül a lokális választásokon.

Az a tendencia viszont várhatóan fennmarad, hogy az országos és helyi voksolásokon Lengyelország nyugati részén inkább a modernizációpárti Tuskék, keleti vidékein viszont Kaczynskiék számíthatnak több voksra.