Az utóbbi 9 év második legtöbb „nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre” vonatkozó kérelme futott be tavaly az Igazságügyi Minisztériumhoz. Hogy a kérelmekből mennyire adtak a miniszterek végül engedélyt, korábban elsunnyogta a tárca, most már biztosra ment, és titkosította – írja a hvg.hu.
A portál közérdekű adatigénylést adott be az Igazságügyi Minisztériumnak, amiből az is kiderült, hogy mennyi kérelem került Varga Judit volt miniszter asztalára és mennyi az utódja, Tuzson Bence elé.
Kiderült, 2023 első 7 hónapjában, Varga minisztersége idején 849 kérelemről döntöttek, 2023 utolsó 5 hónapjában, Tuzson minisztersége idején pedig 551 kérelmet bíráltak el. Az 1400 kérelem valamivel meghaladja a 2022-es 1374-et, de nem éri el a 2021-es szintet, amikor néhány tucattal több, 1469 kérelmet iktattak.
Titkos információgyűjtés nemzetbiztonsági céllal csak igazságügyi miniszteri engedéllyel folytatható, vagyis ez külső engedélyhez kötött. Másik kategória a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés, de itt is van külső kontroll: egy bíró az engedélyező. Sőt, a titkosszolgálatok végezhetnek külső engedélyhez nem kötött információgyűjtést is, ezt elég „házon belül” jóváhagyni – írják.
Az engedély birtokában lehetővé válik:
- lakás, jármű, valamint használati tárgyak átkutatása és ennek rögzítése,
- lakás és jármű lehallgatása, rejtett kamerás megfigyelése,
- levelek, csomagok felbontása és ennek rögzítése,
- a telefon lehallgatása és online adatforgalom/kommunikáció megfigyelése,
- bármilyen „információs rendszerben” kezelt adatok megismerése és rögzítése.
Kevéésé érthető viszont, hogy a tárca miért nem adta ki, hogy a tavalyi 1400-ból hánynál engedélyezték a titkos információgyűjtést és hánynál tagadták meg. Példáil azért, mert a Pegasus-botrány kipattanásáig az Igazságügyi Minisztérium közölte éves statisztikai adatként a megadott engedélyek darabszámát is.
