Két ábrán mutatja be az MNB, miért nagyon kockázatos, hogy a kormány a német autógyárakra teszi fel az ország jövőjét

Március 28-án csütörtökön jelent meg az MNB inflációs jelentése, ami egy negyedévente kiadott elemzés a magyar gazdaság helyzetéről és várakozásairól. Ebben rendszeresen szoktak lenni érdekes adatok és grafikonok a minket érintő belső és külső gazdasági folyamatokról, és ez most sem volt másképp.

Az MNB most éppen a német export alakulását elemezte részletesen. Megjegyzik, hogy Németország Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere, 2023-ban a magyar áruexport 26 százaléka Németországba ment. Az innen oda szállított termékeket azonban nem mind ott fogyasztják el, azok tetemes részét felhasználják és továbbadják, például úgy, hogy egy Magyarországon legyártott motort beszerelnek egy Németországban gyártott autóba.

Magyarország az elmúlt 30 évben, de az elmúlt 14 évben különösen határozottan szakosodott a német ipar, és főleg a német autóipar kiszolgálására és a Németországra való exportálásra. Ez a stratégia azonban csak addig működik, amíg a német export is növekszik, így például most is részben azért van válságban a magyar gazdaság, mert a német is válságban van, emiatt nem rendelnek tőlünk elég dolgot.

Németország egy exportorientált gazdaság, a német kivitel azonban a 2008-as válság után a korábbi ütemnél jóval kisebb mértékben bővült. Míg 1991. és 2008. között 172 százalékkal, addig 2008. és 2023. között mindössze 38 százalékkal.

Ezzel együtt a kivitelben a korábbi 15 százalékról 20 százaléka nőtt a szolgáltatások aránya, vagyis a termékek exportja – amibe Magyarország elsődlegesen becsatlakozott – még az átlagosnál is rosszabbul teljesített. Az ábrán látszik, hogy az áruexport már a koronavírus-járvány előtt is akadozott, a 2020-as válság után nagyon nehezen szedte össze magát, majd 2022 óta csökken.

A visszaesést nagyrészt az okozza, hogy a németek egyre kevesebb dolgot tudnak eladni Kínának, főleg azért, mert ma már a kínaiak is le tudnak gyártani jó minőségű és működőképes autókat. A németek 2021-ig mindig egyre többet exportáltak Kínába, akkor a kivitelük 8 százaléka ment az országba, ez azonban 2023-ra 6,2 százalékra esett vissza.

Az MNB szerint a német áruexport gyengélkedése mögött elsősorban a zöld energiára való átállás időigényessége és a kínai járműgyártás megerősödése húzódik. Ez utóbbi szerintük középtávon is kockázatot jelent a német exportra.

A magyar gazdaság tavalyi gyengélkedését részben az okozta, hogy legfontosabb exportpartnerünk, Németország gazdasága is gyengélkedett. Ez viszont csak azért történhetett így, mert nagyon egyoldalú módon a Németországba irányuló exportra specializálódott az ország az elmúlt évtizedekben – nagyrészt az Orbán-kormányok lépéseinek hatására.