Történet egy kreatív fotográfusról, aki megvalósította álmát. Vágány Zoltán varázslatos madármegfigyelő helyekkel várja a természetfotósokat és az állatvilág iránt felelősséget érző fiatalokat a Pélyi Madárparadicsomban. Most, a tudás.hu-nak nyilatkozott.

Vágány Zoltán eredeti végzettsége földrajz tanár, később művészeti fotográfiát tanult, és élete nagyobb részében geográfusként, valamint fotográfusként dolgozott.

A földrajztudományon belül a barlangkutatásban találta meg saját világát, és emellett a madárvilág sokfélesége és a természet csodái is lenyűgözték az ismert természetfotóst.

Bár Zoltán a főváros XVIII. kerületében nőtt fel, és életének nagyobb részét budapesti lakosként töltötte, mégiscsak a természet közelségében élt. Munkája révén bejárta az ország számos szép vidékét, jelenleg egy Eger melletti kedves hegyvidéki faluban, Sirokban él, ahová három éve költözött a családjával.

A sokoldalú fotográfus néhány évvel ezelőtt egy hevesi kis községben nagy munkába fogott. Speciális madárleseket épített Pély külterületén a természetfotósok számára. Rövid idő alatt roppant népszerűvé vált fotós körökben a Pélyi Madárparadicsom. Vágány Zoltán szívesen mesélt a természetfotózás iránti szenvedélyéről, a fiatalabb generációk szerepéről, és a varázslatos madármegfigyelő helyről a Tudás.hu-nak.

Mióta foglalkozik természetfotózással?

A Heves megyei Pély falucskában rendszeresen sokat tartózkodom. Mindig is második otthonomnak tekintettem. Szüleim, nagyszüleim is ide valósiak, gyerekkorom nyarait itt töltöttem, és természet iránti vonzódásom alapjainak nagy részét is az itt megélt élményeknek köszönhetem.

Fotózással 4 éves koromban, édesapám által ismerkedtem meg, ilyen módon a természetfotózással is. Mesés órákat, napokat töltöttünk együtt a természetben, sokszor mozdulatlanul és némán figyelve a természet megannyi rezdülését, amiből rengeteget tanulhattam, töltődhettem. Az akkoriban még jórészt fekete-fehér filmre készített felvételek előhívása a legizgalmasabb gyerekkori várakozásaim közé tartoztak.

Melyek a kedvenc fotós témái?

Számos téma áll közel hozzám. A képi világ és vizuális érzékelés mindig is meghatározó volt életemben, azt hiszem, mára a mindennapokban akaratlanul is képekben gondolkodom. A természet, mint nagy szenvedélyem, kimeríthetetlen téma, az ember által érintetlen barlangok fantasztikus világától a szépséges és különleges tájakon át egészen a madarak életének számos pillanatáig. Ugyanakkor megbízóim kérésére viszonylag sok szociofotót, portrét, jelentősebb eseményt, valamint településmarketing és üzleti célú fotót is készítek, ezeket a munkálatokat szintén nagyon élvezem.

Hogyan született meg a Pélyi Madárparadicsom?

A pélyi határhoz való vonzódásom és az itteni fotós élményeim sora gyerekkorom óta elkísér. A szívügyem, hogy mindezeket a szépségeket és értékeket megmutathassam a helyi lakosoknak, itt cseperedő gyerekeknek, természetbarát felnőtteknek, de a szélesebb körű nyilvánosságnak is. Elképzelésemet tovább erősítették Pély környékének változatos természeti adottságai, melyeknek köszönhetően, számos állatfaj talál itt magának otthont.

A fás-bokros, vizes, és pusztai élőhelyek fajainak jó része megtalálható itt szép számban, ezért gondoltam, hogy kitűnő feltételeket biztosít madár -és természetmegfigyelő lesek kialakításához.

Milyen elvek mentén és hogyan alakította ki a megfigyelőhelyeket?

A Pélyi Madárparadicsom fantázianéven megálmodott kezdeményezés Pély Község Önkormányzatának támogatásával, a szintén környezettudatos szemléletet valló helyi vezetők segítő közreműködésével indult el. A hét darab les Pély külterületén elszórtan található, változatos élőhely típusokhoz igazodva. A lesek közül négy 2021-től – előzetes bejelentkezést követően és korlátozott számban – az érdeklődő nagyközönség számára is látogatható. Mindez természetesen a vonatkozó házirend maradéktalan betartása mellett. A további három les a saját kutatásaimat és a háborítatlan megfigyeléseket szolgálja.

Milyen szolgáltatást nyújt a fotósoknak ez a helyen? Kik érkeznek a madárparadicsomba?

A megfigyelő leseket elsősorban természetfotósok látogatják, amatőr hobbifotósok és gyakorlott profik egyaránt. Sokszor valamely speciális faj látványos megörökítése céljából érkeznek (például szalakóta, búbosbanka, kuvik, egerészölyv miatt). Gyakran jönnek fotós felszereléssel nem rendelkező, az egyszerű megfigyelésben is örömöt lelő természetbúvárok. Külön öröm számomra, hogy a létesítmények érdeklődő gyerekek és a lelkes fiatalok számára is sok esetben meghatározó és életre szóló természetközeli élményt nyújtanak. Azt tapasztalom, hogy egy-egy ilyen alkalom nagy hatással van további gondolkodásukra, viselkedésükre, alakuló félben lévő értékrendjükre.

A szolgáltatás lényege, hogy a látogatók olyan madarakat és olyan pillanatokat tudnak ezeken a speciálisan kialakított helyeken megtekinteni, megismerni, amely más körülmények között szinte egyáltalán nem volna lehetséges. Páratlan közelségből, mindössze 1,5 – 7 méter távolságból lehet tanulmányozni a madarakat.

Munkája mellett küldetésének tekinti a fotós ismeretek oktatását. Milyen témákban, és hol vezet szakmai kurzusokat a természetfotósoknak?

Saját fotós szenvedélyem megélése mellett, valóban fontos számomra az alkotói szemlélet átadása. Mindenekelőtt a fiatalabb, érdeklődő generáció segítését tartom szem előtt, különös tekintettel a kulturális és környezeti neveléshez kapcsolódó feladatokhoz kapcsolódóan. Úgy gondolom, ha a jövőben eltűnnének az olyan fiatalok, akiknek a természet szeretete és tisztelete a szívügye, akkor nem létezhetne az emberhez méltó, élhető környezet és élhető világ sem.

Az egyes szakmai támogatások és fotós kurzusok témáját mindig az érdeklődés határozza meg. Jelenleg a természetfotózás mellett az éjszakai városfotózásokra mutatkozik a legnagyobb igény, ezért ezekre igyekszem leginkább reagálni. Korábbi budapesti lakosként a főváros minden apró részletét és szegletét jól ismerem, ezért az általam vezetett éjszakai fotózásokra leginkább ezeken a helyszíneken kerülhet sor. Természetfotózáshoz kiváló megfigyelési lehetőségeket és helyeket kínál a Pélyi Madárparadicsom, a fotós lesek, valamint a Sirokban kialakított lesem.

Hogyan gondolkodik az életről? Mit üzenhet egy természetvédő-fotográfus az embereknek?

Napjaink több szempontból is abnormális mederbe terelt világában egyre inkább az eltorzult és csökevényes, összességében pusztító jellegű „értékrend” veszi át az uralmat, miközben az építő jellegű, valódi értékek eltűnőben vannak. Az éltető természeti környezet tiszteletétől és megbecsülésétől való elfordulás, a társadalom erkölcsi és alapvető kulturális normáinak teljes felborulása, a rendszeretet és az igazságosság igényének porig gyalázása mind olyan totális zsákutcák, amelyek folyamatosan ellenpólusért kiáltanak.

Amióta az eszemet tudom, irtózom a természeti környezet kapzsi és zabolátlan pusztításától, mérgezésétől, a tájak tönkretételétől, mértéktelen beépítésétől és a természeti javak mohó kiaknázásától. Szerencsére vagyunk azért néhányan, akik ösztönösen az ellenpólust képviseljük. Számomra legfontosabb a valódi értékek megőrzése, látványos bemutatása és népszerűsítése, és ezáltal egy élhetőbb környezet kialakításának ösztönzése.

Bízom abban, hogy vagyunk még jó páran – és leszünk is egyre többen -, akik megtudják még különböztetni az alkotást a pusztítástól, a természetet a természetellenestől, az éltetőt a mérgezőtől, a faültetést az erdők letarolásától, a gyakorlati madárvédelmet a fajok halomba gyilkolásától, éltető természeti és társadalmi környezetünk tényleges védelmét a hanyag és ostoba nemtörődömségtől.

A természet folyamatos megfigyelése, kutatása, a színvonalas fotózás számomra szenvedély. Sok szépre és jóra volna szüksége a világnak, amelybe egy szebb és élhetőbb jövő felé törekvő emberi létforma belekapaszkodhat. Természetesen, erre többféle egyéb eszköz is létezik. Én leginkább a fotózáshoz értek, ezt választottam, így ezzel szeretnék hozzájárulni a közös „nagy egészhez”, amely formálása mindenekelőtt rajtunk, embereken múlik.