eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Robert Holzmann, az Osztrák Nemzeti Bank elnöke beszél a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által rendezett Lámfalussy Lectures Konferencián Budapesten 2020. január 20-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

MNB: megnőtt a forint inflációra gyakorolt hatása

A korábban vártnál mérsékeltebb növekedés, alacsonyabb, de az év közben kissé emelkedő infláció vár a magyar gazdaságra az idén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéséből, amely 2025-re vetíti előre a 3 százalékos inflációs cél elérését.

A 3,7 százalékos inflációs adat azt jelenti, hogy a fogyasztói árindex visszatért a jegybanki toleranciasávba – mondta Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője. Nagyon fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy az inflációs trendfolyamatokat jobban megragadó mutatók, azok továbbra is a toleranciasáv fölött vannak. Csökkennek, de a toleranciasáv fölött vannak – húzta alá.

Az infláció szerkezete ugyanakkor átalakult – jegyezte meg az igazgató. 2017 és 2020 között, amikor – szavai alapján – a magyar monetáris politika elérte az elsődleges célját, és az infláció éppen 3 százalékon volt, amihez 3,4 százalékos szolgáltatásinfláció párosult. Ahhoz képest most az látható, hogy

míg az infláció tekintetében nem vagyunk annyira messze az akkori értéktől, a szolgáltatások drágulása 10,9 százalékon alakul.

Az inflációs cél eléréséhez a korábban regisztráltnál alacsonyabb importált inflációra van szükség – hangsúlyozta Balatoni András. Mindez azt eredményezi, hogy az iparcikkek esetében kifejezetten visszafogott árindexre van szükség, hogy ezt a 3 százalékos inflációt tartósan be tudjuk állítani – fogalmazott.

Kitért arra is, hogy a forint árfolyamának most jelentősebb hatása van az inflációra, mint a 2010-es években. A jegybank jelenlegi várakozásai alapján az idei évben 3,5–5 százalék között alakulhat az infláció, 2025-ben és 2026-ban 2,5–3,5 százalék között valószínűsítik a fogyasztói árak emelkedésének a rátáját.

A Magyar Nemzeti Bank megemelte a költségvetési hiánycélját – emlékeztetett Balatoni András. Ennek mértékét az idei évre 4,5 és 5 százalék között várják.

A hiánycélok eléréséhez kifejezetten fegyelmezett fiskális politikára van szükség

– tette hozzá MNB közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője, aki beszélt arról is, hogy az előrejelzés szerint az államadóssági ráta idén mérséklődni fog.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Túl keveset dolgoznak a németek – vagy pont, hogy túl sokat?

Túl keveset dolgoznak a németek – vagy pont, hogy túl sokat?

Christian Lindner pénzügyminiszter a közelmúltban kifogásolta a németek munkához való viszonyát, szerinte mentalitásváltásra van szükség. Egy tanulmány szerint ugyanakkor soha ennyit nem dolgoztak a németek, mint a múlt évben. Sőt a politika közreműködésével lehetne még ennél többet is. Most akkor mi az igazság?
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Tombol az ingatlanválság Nyugaton - aggódjunk a magyar projekthitelek miatt?

Tombol az ingatlanválság Nyugaton - aggódjunk a magyar projekthitelek miatt?

A home office miatti alacsony kihasználtság, a megemelkedett finanszírozási költségek és a gazdasági növekedés visszafogottsága válságba taszította a kereskedelmi ingatlanok, köztük az irodák piacát a fejlett országokban. Különösen az USA-ban és Németországban pánikolt be emiatt a részvénypiac, elég a New York Community Bank és a Pfandbriefbank zuhanására gondolni, amelyeknek nagy a hitelkitettségük ezen a területen. De mi a helyzet Magyarországon? Aggódhatunk mi is a kereskedelmi ingatlanokra felvett projekthitelek miatt? Az MNB ezen a héten közzétett Kereskedelmiingatlan-piaci jelentésének a megállapításait foglaljuk most össze erről, további információkért pedig érdemes eljönni a Portfolio május 14-ei Hitelezés 2024 konferenciájára, amelyen a piaci szereplők is értékelik a helyzetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 27. 11:39
×
×
×
×