civilek;kiemelt beruházás;Balatonvilágos;Balatonaliga;Club Aliga;Aligai Fürdőegyesület;

2024-03-28 14:15:00

Félrelökik a Balaton védőit, a civilek az Alkotmánybírósághoz fordultak

Elvileg még nyitott, ám már sorompóval és kerítéssel elzárt a balatonvilágosi part. A kiemelt beruházási rang miatt a Club Aligába zajló építkezések gyökeres fordulatot vettek.

Alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab) a napokban a balatonvilágosi part lezárása és beépítése ellen évek óta küzdő Aligai Fürdőegyesület (AFE) – tudta meg a Népszava. A helyi civil szervezet tagjai figyelemfelhívó sétát is tartottak az elvileg még nyitott, ám már sorompóval és kerítéssel elzárt partszakaszon. Azt szeretnék elérni, hogy Club Aligába zajló építkezéseket nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítő kormányrendeletről mondja ki az Ab, hogy ellentétes az alaptörvénnyel.

– Az első, 2020-as kormányrendelet csak turisztikai célú szálláshely építésére vonatkozott, ám mivel a tulajdonos-beruházó Pro-Mot Kft. valójában apartmanházat és bungalókat akart építeni, illetve kikötőt is jogellenesen változtatta meg, a bíróságon sorra megnyertük az ellene, illetve az engedélyeket kiadó hivatalok és kormányhivatalok ellen indított pereket – mondta lapunknak Bukovszki András, az AFE elnökhelyettese. – Tavaly aztán a kormány úgy változtatta meg a Club Aligára vonatkozó kiemelt beruházásról szóló rendeletét, hogy lehetővé tette a Pro-Motnak, hogy minden tervét valóra váltsa, ráadásul a rendeletet a már futó perekre is kiterjesztették: azt akarják elérni, hogy bíróságon nem tudjuk tovább gátolni a beruházást.

– Az aligai projekt tartalma a kiemeltté nyilvánítás, majd az eredeti beruházásra vonatkozó engedélyek beszerzése után gyökeresen megváltozott – folytatta Bukovszki András. – A szállodafejlesztésből úgynevezett komplex ingatlanfejlesztés lett, teljesen megváltozott, irreális paraméterekkel. Például megemelték a maximális épületmagasságot, így akár 25 méter magas, vagyis nyolcszintes épületek is felhúzhatók a partra, a parti telkek beépíthetőségét 80 százalékra emelték, s engedélyt adtak a magaspart megbontására, illetve a parti telkeknél nem kell alkalmazni a 30 méteres, a közhasználatot biztosító sávot, vagyis a tómederig érhetnek, s ezzel megszüntetik a parti sétányt.

Noha a Pro-Mot 2013-ban elfogadta a helyi településrendezési tervet és a helyi építési szabályozást, az azóta több tulajdonosváltáson átesett cég jelenlegi vezetői a korábbi megállapodásokkal nem foglalkoznak. Az aligai fejlesztéseihez több ütemben cirka 10 milliárd forint állami támogatást felmarkoló Pro-Mot mostani tulajdonosa a Bayer Property, mely a NER új csillagai közé tartozó Balázs Attila érdekeltsége. A nagyjából 46 hektáros területen luxusüdülő-komplexumot akarnak kialakítani, a hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t pedig felparcellázták – s mint arról a Népszava anno elsőként beszámolt – eladták: a tómederig nyúló, vélhetően a Balaton-part legexkluzívabbnak számító telkeit jellemzően ingatlanfejlesztő-hasznosító cégek vásárolták meg miután a település mellett az állam sem élt elővásárlási jogával. Ezzel hozzásegítették a tulajdonos céget több, mint 7 milliárd forintnyi bevételhez. A Pro-Mot annak idején vállalta, hogy a parti sétány önálló helyrajzi számot kap, s hogy a telkek értékesítése során az új tulajdonosoknak is vállalnia kell a közösség elől el nem zárható parti sétány biztosítását, ennek ellenére március közepén kerítéssel lezárták a partszakaszt.