Tetszett a cikk?

Az államadósság brutális finanszírozási kiadásai mellett csak nagyon fegyelmezett költségvetési politikával lehet tartani a – megemelt – 4,5 százalékos hiánycélt. Félő, hogy idén is jelentős lesz az áfalyuk. Tavaly csak a magas infláció miatt csökkent valamelyest az államadósság-mutató, idén komoly kockázat a devizaadósság növekedése. A GDP 2-3 százalékkal nőhet a belső kereslet élénkülésének köszönhetően, az infláció éves átlagban 3,5-5 százalék között lehet. A jegybank közzétette friss előrejelzését.

Az államadósság-ráta „2024. évi folytatódó mérséklődéséhez és a hazai kockázati megítélés javulásához a kitűzött hiánycélok hiteles elérése is szükséges” – hangsúlyozza több ponton a jegybank friss inflációs jelentése, óva intve a kormányt a fegyelmezetlen költségvetési politika folytatásától.

Csak az infláció miatt csökkent az államadósság

2023-ban az előzetes adatok szerint a GDP-arányos költségvetési hiány 6,7 százalék volt. Ez az 5,2 százalékra megemelt költségvetési hiánycélt 1,5 százalékponttal, míg a megelőző 2022. évi deficitet 0,5 százalékponttal haladta meg. A magas költségvetési deficit fő oka, hogy az infláció következtében a költségvetésben várt több mint 16 százalékos nettó áfabevétel-emelkedés helyett a tényleges növekedés kevesebb mint 2 százalék volt 2023-ban. Ennek következtében az áfabevételek a tavalyi évben több mint 1000 milliárd forinttal elmaradtak a tervezett összegtől – emlékeztet az inflációs jelentés. A magas inflációs környezet további kedvezőtlen költségvetési hatásaként

a GDP-arányos állami kamatkiadások a 2022. évi 2,8 százalékról 2023-ban közel 1500 milliárd forinttal mintegy 4,5 százalékra emelkedtek.

Ami az államadósságot illeti, az előzetes adatok szerint a GDP-arányos adósság 2023 végén 73,4 százalékra mérséklődött, ami 0,6 százalékpontos csökkenést jelent a 2022. év végi 74 százalékos szinthez képest. „Az államadósság-ráta csökkenését elsősorban a magas GDP-deflátor támogatta, míg a magas költségvetési hiány, az államadósságba besorolt Eximbank adósságnövekedése, valamint a reálgazdaság visszaesése ellensúlyozta azt” – írja a jelentés. A GDP-deflátor a GDP árindexe, nem azonos a fogyasztói árindexszel, vagyis az inflációval, de jellemzően közel áll ahhoz. Magyarra fordítva a GDP-arányos államadósság csak és kizárólag azért tudott kismértékben csökkenni, mert magas volt az infláció:

mindennek magasabb lett az ára, ami felfújta a GDP számszerű értékét.

A költségvetési mozgástér: nulla

2024-ben a költségvetési hiány a jegybank előrejelzése szerint a GDP 4,5-5 százaléka lehet. A költségvetési törvényben lefektetett hiánycél 2,9 százalék, ezt a Pénzügyminisztérium bemondással 4,5 százalékra módosította.

A jegybank szerint a deficit 2023-hoz viszonyított mérséklődését elsősorban az európai energiaárak alacsonyabb szinteken történő stabilizálódása támogatja. A magas inflációs környezetben nagymértékben megnőtt az inflációkövető lakossági állampapírok kamata, és jelentős állomány épült ki, melyek hozamát az előző évi infláció határozza meg, ezért továbbra is jelentősen növelik a kamatkiadásokat.

A kormányzati bejelentésekben szereplő 4,5 százalékos hiány elérése ezért csak kiegyensúlyozott elsődleges egyenleg mellett lehetséges, ami a kiadások szoros kontrollja által érhető el

– figyelmeztet a jegybank.

A Pénzügyminisztérium bemutatta, hogyan omlott össze egy hónap alatt a költségvetés

A kiadási oldalon az államadósság finanszírozása, az állami cég(ek) és a nyugdíjak, a bevételi oldalon az elmaradó áfabevételek roppantották össze Magyarország központi költségvetését már az év második hónapjának végére.

A „kiegyensúlyozott elsődleges egyenleget” szó szerint kell érteni, a jegybank prognózisa szerint

ilyen brutális kamatkiadások mellett a kormánynak a következő években gyakorlatilag nullszaldós költségvetést kell megvalósítania.

Ami nem lesz egyszerű, az elsődleges egyenleg még tavaly is 2 százalékos deficitet mutatott GDP-arányosan.

A jegybank előrejelzése szerint az államadósság 2024-ben 73 százalék közelébe csökkenhet, de itt is tettek egy figyelmeztető megjegyzést: előrejelzésük szerint a tervezett devizakibocsátások következtében idén 29 százalék fölé emelkedhet a központi adósság devizaaránya.

A forint–euró árfolyam 10 forintnyi változása mintegy 0,6 százalékponttal módosítja a GDP-arányos államadósságot.

Ez értelemszerűen jelentős kockázat, a forint euróval szembeni árfolyamában bőven benne van a további – akár jelentős – gyengülés lehetősége. Igaz, a jegybank kiemelten törekszik az árfolyam stabilan tartására. No nem az államadósságra gyakorolt hatások miatt, hanem az esetleges árfolyamgyengülés inflációt növelő hatása miatt.

Félő, hogy nem jön az áfa és az uniós pénz

Ha már a kockázatoknál tartunk: a költségvetésben nemcsak a kormány költekezési hajlandósága – vagyis a kiadási oldal elengedése – okozhat problémákat, a bevételi oldalon is lehetnek bőven problémák.

Az adóbevételek alakulását jelentősen befolyásolja a makrogazdasági környezet. Az adóbevételek szempontjából kockázatot jelent a gazdasági növekedés és kiemelten a háztartások fogyasztásának jelenlegi várakozásoktól eltérő ütemű helyreállása – figyelmeztet a jegybank. A bruttó áfabevételek dinamikája 2024 első két hónapjában negatív tartományban volt, a kedvezőtlen folyamatok tartósabb fennállása negatív kockázatot jelent a költségvetés egyenlegére nézve, míg a fogyasztás helyreállása esetén javítja az egyenleget.

Az áfalyuk potenciálisan hatalmas lehet, a költségvetési törvény előirányzataihoz viszonyítva 1,5 ezer milliárdos lyuk nyílhat az év egészét tekintve, ha a fogyasztás nem pörög föl, és az áfabevételek továbbra is olyan pocsékul alakulnak, mint az év első két hónapjában.

A jegybank további jelentős kockázatként emeli ki az uniós források sorsát. Bár az Európai Bizottság a források egy részét feloldotta a korrupciós-jogállamisági vitában,

a továbbra sem elérhető helyreállítási és kohéziós források (összesen közel 20 milliárd euró) döntő része a Bizottság által meghatározott 27 szupermérföldkő teljesítéséhez kapcsolódik.

A források megelőlegezése és beérkezése az államadósság alakulását, míg a felhasználásának ütemezése az eredményszemléletű egyenleget és a reálgazdasági folyamatokat befolyásolja.

Kis infláció, kis növekedés

Az inflációs jelentés főbb előrejelzéseit Virág Barnabás alelnök már a megelőző jegybanki kamatdöntés után ismertette, illetve az inflációra és a gazdasági növekedésre vonatkozó frissített prognózisokat nyilvánosságra hozták. 3,5-5 százalékos éves átlagos infláció várható. Ez alacsonyabb, mint a decemberi inflációs jelentés prognózisa. A maginfláció (a gyorsan változó tételektől szűrt infláció) az év egészében a toleranciasáv fölött maradhat. 2025-ben térhet vissza az infláció a jegybanki célra, vagyis állhat be stabilan 3 százalék környékére.

Az idei évre a jegybank 2-3 százalékos gazdasági növekedést vár, ez alacsonyabb, mint a decemberi inflációs jelentés prognózisa. Idén a belső kereslet lehet a növekedés motorja. A lakossági bizalom javul, párhuzamosan a reálbér növekedésével, de ez fokozatos folyamat lesz. Az exportpiacok – elsősorban a német gazdaság – gyengélkedése miatt az export idén még nem pörgeti majd a GDP-t, de 2025-től kiegyensúlyozott szerkezetű hazai növekedés várható. A GDP 2025-ben várhatóan 3,5-4,5, majd 2026-ban 3-4 százalékkal bővül.