A nyugati cégek több mint 107 milliárd dollárt veszítettek a kivonulással Oroszországból az ukrajnai invázió kezdete óta. A veszteség ráadásul folyamatosan nő, egyharmadával magasabb most, mint tavaly augusztusban volt.
A Reuters nyilvános vállalati adatok alapján készít rendszeres elemzést arról, hogy mibe kerül a külföldi vállalatok exodusa, ami a háború kirobbanása után kezdődött, de az idő előrehaladtával egyre nehezebbé és költségesebbé válik az érintett vállalatok számára.
Vlagyimir Putyin elnök ráadásul a friss választási győzelme után várhatóan megpróbál még jobban elzárkózni a Nyugattól, további külföldi cégek oroszországi vagyonát kobozza majd el – nyilatkozta a hírügynökségnek Ian Massey, a brit S-RM kockázatelemző és tanácsadó cég elemzője.
Brutális árengedmények
Moszkva jelenleg nem hagyja kivinni a profitot az országból, legalább 50 százalékos árengedményt követel a külföldi eszközök eladásakor, folyamatosan szigorítja a piaca elhagyásához előírt követelményeket, gyakran már egyrubeles névleges eladási árat is elfogad.
Idén eddig a Shell, a Polymetal International angol-orosz bányászati vállalat és a Hollandiában bejegyzett multinacionális informatikai cég, a Yandex vált meg oroszországi eszközeitől, összesen közel tízmilliárd dollár értékben – és 90 százalékos árengedménnyel. A múlt héten a Danone közölte, hogy megkapta a hatósági engedélyeket oroszországi eszközeinek eladására, összesen 1,3 milliárd dolláros veszteséget vállalva. (Egy dollár 366,1 forint.)
A Yale School of Management összesítése szerint mintegy ezer külföldi cég távozott Oroszországból, több száz azonban még mindig működik, vagy csak felfüggesztette a tevékenységét, például a francia Auchan és Benetton, a Mondelez amerikai édességgyártó, a PepsiCo, a Nestlé, az Unilever és a fogyasztási cikkeket gyártó brit Reckitt.
Moszkva visszavág
Oroszország is veszített, hiszen a nyugati országok az orosz jegybank 300 milliárd dollár értékű vagyonát fagyasztották be, és folyik a vita legalább az ebből származó profit felhasználásáról Ukrajna javára. Németország államosította a Gazprom ottani üzemét, és saját irányítás alá helyezte a Rosznyefty schwedti finomítóját.
Oroszország előre figyelmeztetett, hogy meg fogja torolni a vagyona elkobzását, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint már kész a lista azokról a nyugati értékekről, amelyeket cserében államosítanak majd.
– figyelmeztetett Massey.
Moszkva több nyugati vállalat, például a Fortum, a Carlberg, az OMV és az Uniper vagyona felett már ideiglenesen át is vette az irányítást. A Ria orosz hírügynökség számításai szerint majdnem a befagyasztott orosz vagyonnal egyenértékű, 288 milliárd dollárnyi eszközt és befektetést veszíthetnek el a nyugati cégek, ha Moszkva visszavág.
Az EU veszítené a legtöbbet
Az összeg az a legfejlettebb országokat tömörítő G7 csoport, Ausztrália és Svájc cégeinek veszteségét jelentené, mert a statisztikák szerint oroszországi vagyonnal rendelkeztek 2022 végén.
Az EU veszítené a legtöbbet, 223,3 milliárd dollárral,
ebből 98,3 milliárd ciprusi, 50,1 milliárd holland és 17,3 milliárd német eszköz. A Reuters szerint nem lehet ellenőrizni, valós-e az említett összeg.
