MNB: A gyenge forint árt az inflációnak

Az elhangzottak alapján logikus, hogy merre mozdultak el a jegybank friss előrejelzései a decemberihez képest.

• A lanyhább konjunktúra alacsonyabb növekedési és inflációs prognózisokat jelent.
• Óvatosabb lett a jegybank az idei beruházási dinamikával és a külkereskedelmi forgalom bővülésével kapcsolatosan.
• Kicsit kisebb mértékben javul a külső egyensúly ahhoz képest, mint decemberben várta a jegybank, illetve
• érezhetően lát kockázatokat a költségvetési célszámok teljesülésében.
• A munkaerőpiac kevésbé lehet feszesebb, mint tavaly év végén várták a szakértők, ez kissé magasabb munkanélküliséget jelent, ám a bérdinamikára ez nem hat ki.

A forint nemzetközi és hazai hatásokra reagálva gyengült az utóbbi időben - mondja kérdésre válaszolva Kuti Zsolt, az MNB vezető közgazdásza. A nagy jegybankok várható kamatpályáinak felfelé tolódása nyomás alá helyezte feltörekvő piaci devizákat, de belső tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy bizonyos időszakokban a forint ezen belül is alulteljesítő volt. Ugyanakkor az év eleje óta a forint gyengülése a cseh koronáéhoz hasonló, a zloty jobban teljesített - tette hozzá Kuti.

A hiánycélok eléréséhez kifejezetten fegyelmezett fiskális politikára van szükség - fogalmaz óvatosan Balatoni András a költségvetési kilátásokat illetően.

A nemzetközi konjunktúramutatók nem adnak okot, hogy az export rövid távon élénküljön. 2025-től viszont a kivitelt már az is emelni fogja, hogy az exportpiaci részesedésünk az új gyártókapacitások beállása következtében növekedni tud.

Az állami fejlesztések halasztásának hatása az idén hat majd leginkább a beruházásokra.

Tavaly a negyedik negyedévben stagnált a magyar gazdaság. A belső kereslet visszafogott volt, illetve az exportteljesítmény csökkent. Az importvisszaesés miatt a nettó export hozzájárulása pozitív volt.

Az MNB rövid bázisú mutatóiból összeállított GDP-trackerje enyhe gazdasági bővülést mutat.

A magas szolgáltatásinfláció mellett az inflációs cél eléréséhez az kell, hogy az importált (főként iparcikk-) infláció újból hűtő hatású legyen a magyar árdinamikára. A dezinflációt lassítja a szolgáltatások visszatekintő árindexálásához, illetve az árfolyam alakulása. Utóbbi hatást növeli, hogy kétszer olyan erősen és kétszer olyan gyorsan jelenik meg a forintgyengülés az árakban, mint a korábbi években.

Előretekintve rövid távon az infláció inkább kicsit emelkedni fog.

Az iparcikkek áremelkedési üteme szerte a világban szépen mérséklődik, a szolgáltatások inflációja viszont makacsabb.

Két ellentétes hatás éri az inflációt, a a forintgyengülés növeli, a gyenge gazdasági növekedés mérsékli az inflációt - mondja Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője. Az infláció 2025-ben éri el a jegybanki célt. A gazdasági növekedést a belső keresleti tényezők támogatják, az exportkilátások viszont ellentmondásosak.

A hagyományoknak megfelelően kedden a jegybank már közzétette az inflációs jelentés két érdekes prognózisát.

Az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzést a jegybank lefelé módosította a decemberi előrejelzéshez képest: akkor még 4 és 5,5% közé várta az éves átlagos inflációt az MNB, amelynek középértéke 4,75% volt. Ehhez képest a márciusi előrejelzésben már 3,5 és 5% közé várja a jegybank a 2024 évi átlagos éves inflációt, amelynek középértéke 4,3%. A jegybank előrejelzői alighanem az év elején közölt, vártnál jobb inflációs adatokra reflektálnak ezzel. A jövő évre és 2026-ra vonatkozó előrejelzés változatlanul 2,5–3,5% maradt.

A GDP-növekedési előrejelzést is lefelé módosította a jegybank az idei évre vonatkozóan. Decemberi előrejelzésükben még 2,5–3,5% közötti éves átlagos növekedést vártak, ez változott most 2–3%-ra, a középérték így fél százalékponttal 2,5%-ra tolódott a decemberi előrejelzésben prognosztizált 3%-hoz képest.

A jegybank szakértői ma élő online tájékoztatón mutatják be a részletes helyzetértékelésüket.

Címlapkép forrása: Portfolio