Gazdaság

Tiborcz és Jellinek cégeihez már közbeszerzések nélkül is özönlik a közpénz

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu
Lázár János építési és közlekedési miniszter a napokban arról értekezett, hogy 2010 után a kormány sikeresen feltőkésítette a magyar építőipari cégeket. A jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező vállalkozók előrejutását jó pár éve azonban már nemcsak a közbeszerzési sikerek segítik, hanem a magántőkealapokba pumpált állami százmilliárdok is – olvasható a G7 cikkében.

Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és leányvállalatai három év alatt 473 milliárd forint tőkét helyeztek ki túlnyomórészt a NER-hez köthető magántőkealapokhoz. A konstrukció összetett, nehezen követhető és nem transzparens, ezért is előnyös a Fidesz és kiszolgálói számára.

Leegyszerűsítve arról van szó, hogy az állami bank rámutat valakire, és odaad neki több tíz- vagy akár százmilliárd forintot, hogy fektesse be. A befektetés lejáratakor az elért hozamon osztozni kell, de semmit nem lehet arról tudni, hogy mikor jön el ez a pont, három, öt, tíz vagy akár húsz év múlva. Azt sem lehet tudni, hogy elég lesz-e a tőkét visszaadni, vagy fix, vagy esetleg változó kamatot kell fizetni – értékelnek a portálon.

Az információhiány miatt felmerülhet akár a tőke elvesztésének, rokonoknak, ismerősöknek átjátszásának veszélye is. A súlyos szabálytalanságokra, visszásságokra számos példát mutatott az uniós pénzből finanszírozott kockázatitőke-alapok (Jeremie) története, mások mellett a Mol-vezér Hernádi Zsolt és az Orbán Viktor kötélbarátjaként híressé vált Garancsi István szereplésével.

A megoldás lényege, hogy befektetik a pénzt egy rokoni, baráti vállalkozásba, az költségként továbbadja más cégeknek, majd csődbe megy, elértéktelenedik a vállalkozás.

Így az alapban végül nem marad semmi pénz.

A látszatra jobban adók a céget megtartják, csak a pénzek kisebb részét veszik ki túlárazott irodák, ügyvédek, tanácsadók igénybe vételének segítségével.

Úgy néz ki, hogy egyre nő az állami pénzek segítségével a befektető alapok értéke.

Például a Jellinek Dániel és Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cégháló együtt számolva 250 milliárd forintnyi tőkéhez jutott az MFB-től. Ugyan nem adta ki az MFB, hogy mennyi pénzt adott a páros alapjainak, de a befektetés jelenlegi értékét ki lehetett számítani. 2022 végi állapot szerint az állami részesedés

az adófizetői forrásokkal megerősített alapokban 463 milliárd forintra nőtt.

Valószínűtlen, hogy a hozam nőtt volna ilyen gyorsan, vagyis az eddig ismert 250 milliárdon kívül is kaphatott tőkét a páros.

A G7 számítása szerint összesen 38 alapból 25 magántulajdonú, ezek összesített értéke 1013 milliárd forint volt 2022-ben. Gyűjtésük szerint az MFB részvételével működő tőkealapok 2022 végén 824 milliárd forintnyi vagyonnal rendelkeztek, és ennek 70 százaléka, 578 milliárd állami forrás volt. Így a mindenféle magántőkealapokban kimutatható vagyon legalább ötöde állami forrásból származik.

Az állami források ilyen nagyságrendje még egy kérdést tehet világossá: az MNB 2022 végével a 2664 milliárd forintosra becsülhető magántőkealap-vagyonból 1554 milliárdot mutatott ki. Az 1110 milliárd forintos különbségből 578 milliárdot megmagyaráznak az MFB-részesedések.

Már ennyiből is látszik, hogy milyen lényeges szerepet játszanak az állami tőkeforrások NER-es vállalkozók, mindenekelőtt Tiborcz István és Jellinek Dániel nagyon gyors üzleti terjeszkedésében – állapítják meg.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik