Rendkívüli: az ügyészség kihallgatta Varga Juditot – Itt az ügyészség igazsága Magyar Péterről és a Völner–Schadl-ügy nyomozásáról

• A főügyész sok konkrétumot nem árult el, de körülírt néhány fontos momentumot az ügyben.
• Varga Juditot tanúként meghallgatták az ügyészek.
• El nem végzett nyomozási cselekményekről a főügyész nem adott tájékoztatást.
• A Völner–Schadl-ügyről leválasztva nagyon sok ügyben indult további nyomozás.
• A főügyész szemmel láthatóan próbálta körülírni a kérdésekre adható válaszokat, hogy ne sértse az eljárás érdekeit.
• A tények felderítése folyik.
• A nyomozás része az is, hogy vizsgálják, bárki beleszólt-e a büntetőeljárásba.

Az elmúlt évtized talán legnagyobb belpolitikai válságát hozta el a kormány számára Magyar Péter, Varga Judit volt igazságügyi miniszter volt férje. Magyar a kegyelmi ügy kirobbanása után, Varga lemondásakor állt először nyilvánosság elé és azóta számos, a kormány szerepét negatív színben beállító nyilatkozatot tett. Március 15-én komoly létszámú résztvevő ment el az általa szervezett eseményre, amely gyakorlatilag egy kormányellenes tüntetés volt. Magyar ígért egy hangfelvételt, mely szerinte az állításait igazolja. Amikor a hét elején az ügyészség behívta tanúmeghallgatásra, át is adta a felvételt, amit előtte közzé is tett.

A felvétel egy magánbeszélgetés közte és Varga Judit között. Ezen Varga olyan állításokat fogalmaz meg, amik felvetik annak a gyanúját, hogy kormányközeli körök nyúlkáltak a nyomozati aktákban, a Völner–Schadl-ügy aktáiban. Varga azt is mondja, hogy Polt Péter legfőbb ügyész nem ura a helyzetnek. A Központi Nyomozó Főügyészség korábban azt mondta, minden akta sorsának nyoma van, azokba nem lehet csak úgy belenyúlni. Azóta elkezdődött a háborúskodás egy újabb fejezete: Varga Judit azzal vádolja volt férjét, hogy narcisztikus személyiség és számos bántalmazást kellett elszenvednie tőle házasságuk 16 éve alatt, amit többször is próbált megszakítani, elválni, de Magyar mindig visszakönyörögte magát.

Dr. Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője most tájékoztatót tartott a Völner–Schadl-ügyről.

Itt videón is nézheti az eseményt:

Az ügyészek

A főügyész azzal kezdte, kommunikációs csapdában van, mert folyamatban lévő nyomozásokról nem szoktak tájékoztatást adni, ez töretlen gyakorlat. Az ügyészség a bíróság előtt lévő ügyekben sem szokott bizonyítékokat elemezni. Az ügyészség feladata, hogy tárgyaláson a bizonyítékait hozza elő. "A legnagyobb csapdában akkor éreztem magam, amikor ide lefelé jövet egy kollégám megkérdezte, ugye, nem fogsz magyarázkodni, hogy ezen az ügyészségen sok férfi és nő dolgozott azon, hogy egy miniszter helyettese és egy hivatásrend feje vádlott lett egy olyan ügyben, amire a világ legtöbb ügyészsége büszke lenne, hogy idáig eljutott és vádat emelt. Ezt úgy kell elképzelni, hogy nem csak egy hangzatos mondat, hogy éjt nappallá téve dolgoztunk, előfordult, hogy hozzátartozók másnap hoztak be nekünk fehérneműt, mert éjjel is dolgoztunk. Gyerekek, feleség, férjek reggelente telefonáltak, hogy apa, látunk-e ma, hazajössz-e ma. Tehát nem kívánok magyarázkodni" – mondta az ügyész.

A hangfelvételek, amelyek nyilvánosságra is kerültek, le lettek foglalva, ma, tegnap is voltak nyomozási cselekmények és a jövő héten is lesznek. Egy közszereplőnek minősülő személy súlyos állításokat tett korrupcióról, az ügyészség elrendelte a nyomozást, tanúként idézte azt a személyt, aki azt állítja, vannak bizonyítékai, tud bizonyos dolgokról.

Varga Juditot meghallgatták

– Tegnap a Fővárosi Nyomozó Főügyészség Varga Juditot tanúként hallgatta ki. Nem fogok erről többet mondani, mert sértené a nyomozás érdekeit. Minden olyan cselekményt, ami bűncselekmény tényállására utal, az ügyészség ki fog vizsgálni. A bizonyítékokat most nem fogom értékelni. A nyomozás végén a szokásosnál is részletesebben tájékoztatni fogjuk az közvéleményt – mondta.

Vádak az ügyészség ellen

Ezek után a főügyész felsorolta azokat a vádakat, amelyek az ügyészséget érték, mint hogy az ügyészség független-e, vagy hogy Polt Péter nem ura az ügyészségnek. Az ügyészség független, hierarchikus szervezet, sok nagyhatalmú ember ellen indítottak már eljárást. A legfőbb ügyész mögött egy csapat áll, döntéseit szakemberek készítik elő, döntéseiben alsóbb fokú ügyészségek álláspontja is megjelenik adott esetben. Nem uralja az ügyészséget, az ügyeknek előadói vannak, munkatársai a vezetőknek, tehát nincs szó arról, hogy itt egy személyben születnek döntések. Van, hogy dönteni kell, de az aktákban minden esetben szerepel az ügyek előadójának véleménye. Az ügyészség egy csapatmunka.

– A jelen ügyben megjelentek olyan állítások, hogy az aktákból ki mit húzott ki. Mindennek nyoma van az aktákban, hogy mi lett a sorsuk az adatoknak, bizonyítékként fel lett-e használva, vagy nem. Egy ügyön nem egy ügyész dolgozik. A nyomozási bíró rendeli el a leplezett eszközök alkalmazását, a nyomozási bíró elé kell tárni minden iratot. A Schadl–Völner-ügyön sokszor az ügyészség teljes állománya dolgozott. Nem egy nyomozási ügyirat van. Van az ügyésznél, van másolat, a bíróságnál is van, azoknál a szervezeteknél is, akik résztvesznek az ügyben – mondta.

– Sokszor vádoltak minket azzal, hogy a Schadl–Völner-ügy vádiratából adatok lettek kihúzva. Hallottam olyat is, hogy a szekrényből már nem lehetett visszatartani a bizonyítékokat, kiestek belőle. Örülnék egy olyan szekrénynek, ami magától termeli a bizonyítékokat. Ilyen nincs, a bizonyítékok úgy keletkeznek, hogy tanúkat hallgat ki az ügyészség, leplezett eszközöket alkalmaz. A vádirat viszont már csak azokat a tényeket tartalmazza, amiket az ügyészség bizonyíthatónak ítélt és a bizonyítékokat, amik ezeket a tényeket alátámasztják – folytatta a KNYF vezetője. – Az ügyészség csak azt teheti be a vádiratba, amiben biztos, hogy megtörtént. Nyom nélkül nem lehet megtenni, hogy bizonyos iratokat eltüntessenek. Mikor a nyomzás lefolyik, az ügyészségnek úgy kell érétékelnie az iratokat, hogy a vád tárgyává tett bűncselekményeket alátámasztják-e, vagy sem. Azoknak a bizonyítékoknak a nyomai, melyek nem támasztják alá a vádakat, azok sem tűnnek el, nyomuk van. Ha belegondolnak, nem csak az iratokat, hanem az ügyészek memóriáját is törölni kellene az iratok eltüntetéséhez.

– Az iratokat a gyanúsítottnak és védőjének is ki kell adni, azért, hogy tudják, mivel vádolják, tudjanak védekezni. Mikor lefoglal valamit az ügyészség, egy csomó bizonyíték kerül elő. Olyan, amire számítottunk, hogy ott lesz, olyan is, amire nem számítottunk, de gyanús az ügyész számára, hogy miért van ott. Az előzetes letartóztatás előtt közölni kell a gyanút és az azt alátámasztó bizonyítékokat csatolni kell. Azokat a bizonyítékokat is, amelyek a kényszerintézkedés megalapozásához kellenek. a letartóztatáskor nem csak azt kell bizonyítani, hogy az előzetes letartóztatáshoz megvannak a megfelelő bizonyítékok, hanem azokat is, hogy szabadlábon hagyása esetén megsemmisítené a bizonyítékokat, vagy megélemlítené az eljárás többi résztvevőit. A bíróság számára ilyenkor fel kell mutatni az adatokat, amelyek nem a megalapozott gyanú részei, de később szükségesek az ügyhöz – mondta az ügyész.

– De amiket nem lehet kétséget kizáróan bizonyítani, azok végül nem kerülnek be a vádiratba. Tehát az adatok nem azért kerülnek ki, hogy eltussolhassuk, hanem mert kiderült, hogy nem történt bűncselekmény, vagy ne adj isten nem derült ki, de nem tudjuk bizonyítani – mondta az ügyész, hozzátéve, hogy ez minden ügyre vonatkozik.

– A gyanúsítástól számított bizonyos időn belül a bizonyítékokat a gyanúsítottaknak és védőiknek át kell adni.

– A rendőrséget utasíthatjuk nyomozati cselekményekre, mert az ügyész fegyvertelenül nyomoz, de sokszor fegyveres embereket érintően, tehát természetes, hogy bevonunk rendőröket. A lehallgatás hasonló: nem az én fejemen van egy fülhallgató, hanem erre szakosodott emberek végzik. Ők kapnak egy utasítást, hogy mik azok, amik fontosak, mik azok, amik nem. Ha például egy gyanúsított felhívja a felségét, hogy mit akar vacsorázni, azt fel sem kell írni. Ha olyasmi történik, ami később bizonyíték lehet, arról feljegyzés készül, ez egy közokirat. ez jut el az ügyészséghez. Azért mondom ezeket el, mert egy újságnak egy állítólagos volt ügyész azt mondta, hogy lehet eltussolni ügyeket, de remélem, nem volt ügyész, mert akkor nem ismerte, hogyan zajlanak a dolgok. Tehát az ügyészség nem hallgat le embereket, az ügyészség már a kész jelentéseket kapja meg, és ha ezeket az iratokat megküldik az ügyészségnek, annak nyoma van.

– Azért nem örülünk, hogy ilyen anyagok kikerülnek a sajtóba a nyomozás vége előtt, mert egy lehallgatási anyag sok olyan embert érint, aki nem közszereplő. Illetve sok olyan anyagot láttunk, hogy valaki beszélget valamiről és azt mondja, hogy egy harmadik fél mit mondott. Automatikusan nem lehet hitelt adni annak, hogy valaki egy másik emberről azt állítja, mit mondott. A befolyással üzérkedés ugyanis pont arról szól, hogy az elkövető megpróbál elkövetni valakivel valamit. Emiatt sok olyan ember került rossz hírbe, akinek nem kellett volna, sok embert ért megalázó helyzet, amiért magyarázkodnia kellett.

Elkülönített ügyek

– Erről az eljárásról sok ügy le lett különítve, vannak olyan történések, amelyek miatt külön nyomozás indult. Van egy cikk, hogy látványosan kimeradtak részek a vádiratból valakiről, akinek kapcsolata volt egy vádlottal. Azonban az, hogy valaki kapcsolatban van egy vádlottal, az nem bűncselekmény. Ahol kiderült, hogy ez bűnös kapcsolat volt, ott zajlik nyomozás. Felsorolni sem lehet, hogy hány ilyen ügy keletkezett. Néhány példa:

1.: Volt egy olyan adat, hogy autókereskedőktől kellett autót elhozni, pénz volt a kesztyűtartóban. Igen, volt, vizsgáltuk, az, hogy valaki jó kapcsolatban van egy kereskedővel és segít valamiben, az nem bűncselekmény. Végül mégis gyanúsított lett valaki, de nem az autós ügyben, hanem más ügyekben, mert az autós ügyben nem tudtunk bűncselekményt feltárni. És senki gyanúsítottnak nem mondtuk, hogy ne beszéljen valamiről, tehát az együttműködés lehetősége mindenkinek adott volt, akár egyezség formájában.

2.: Terhünkre rótták, hogy egy egyetemen vizsga nélkül kaphattak emberek jegyet. Ez nem tartozik kizárólagos nyomozási hatáskörünkbe. Ebben az ügyben a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányságon zajlott eljárás, ami tudomásom szerint meg lett szüntetve, de erről többet nem tudok, mert nem a mi hatóságunk kezében volt az ügy.

3.: Terhünkre rótták, hogy bizonyos hivatali helyekre bejárása volt az egyik vádlottnak. Tájékoztatom önöket, hogy ez a vádlott egy hivatásrend vezetője volt, miért ne járhatott volna be hivatalos helyekre? Én is fogadtam volna főügyészként, ha nem tudok erről az ügyről.

4.: Terhünkre rótták, hogy nem tudjuk, ki az a lehallgatásokban felmerült Tóni, Barbara és Ádám. De, tudjuk, hogy kik – mondta a főügyész. Egy vállalkozó beszél egy vádlottal egy lehallgatott beszélgetésben, dicsekszik az üzleti terveivel és egyeztetéseiről. Megvizsgáltuk és semmi ilyen üzletet nem találtunk. Az, hogy egy vállalkozó üzleti terveket ad elő, az nem bűncselekmény. Ha csalárd szándékkal adta elő, akkor sem történt semmi, mert nem valósultak meg, nem kerültek elő.

5.: Terhünkre rótták, hogy nem vizsgáltuk, hogy a bírót akadályozták. De vizsgáltuk, a bíró a mai napig bíró, tehát senki nem gondolja, hogy nem tettük volna meg a megfelelő lépéseket, ha ez igaznak bizonyult volna.

6.: A vádirat tartalmazza, hogy az apanázs jellegű támogatások része volt, hogy a vádlottak ezt vagy azt egymásnak elintéztek.

7.: Most is van olyan ügy, melynek befolyással üzérkedés a tárgya, gyanúsítottak is vannak. Van másik ügy is, befolyással üzérkedés, befolyás vársárlás bűntette, Itt is van gyanúsított. Vizsgálják – a Budapesti Rendőr-főkapitányság – a végrehajtói karhoz tartozó egyik cég ügyét is. Tehát nem igaz az állítás, hogy ne intézkedtünk volna bármi olyan ügyben, amire volt bizonyíték.

Kérdésekre adott válaszok

Az újságírók kérdezhettek a főügyésztől:

– Az első kérdés arra irányult, hogy lehetséges-e ellenőrizni egy befolyásolási kísérletet, ha ilyen történik az ügyészségen. Magyar Péter hangfelvételén az ügyészség függetlensége is felmerül. Válasz: Az ügyészekkel szemben is ügyész nyomoz, de én törvényalkalmazó vagyok, ne kérjék, hogy törvényhozási dolgokról beszéljek. Nyomozás zajlik, mindig van anyomozásnak egy legjellemzőbb bűncselekménye, mondjuk vesztegetés és más bűncselekmények. A nyomozás során, ha kiderül, hogy az nem vesztegetés, hanem csalás, vagy más, akkor azokat a tényeket kell feltárni, ha nincs a nyomozást végző szervnek ebben hatásköre, akkor ezt elkülöníti és átteszi a megfelelő hatósághoz. Tehát a tényállás nem megváltoztathatatlan. Ha jön egy új tanú, akkor az nincs elfelejtve. A közszereplő első körben azt mondta, hogy ez vesztegetés, nyomozás vesztegetés feljelentésének elmulasztása miatt folyik az eljárás. Ügyészi hatáskörbe tartozó eljárás, a végén el fogjuk mondani, mi az.

– Sok ügyről van szó, hány nyomozás van? Rogán Antal, Gulyás Gergely tanúmeghallgatása megtörtént-e, vagy készülnek ilyenre? Vagy a Bernadett nevű nő, aki a Magyar-féle felvételen is szerepel? Válasz: Nem számoltam össze, sok ügy, vannak, amik időközben érkeztek. Folyamatban lévő ügyben a terveinket nem fogom elmondani. Csak olyasmiről tudok beszámolni, ami a KNYF előtt van.

– Völner Pál és vagy Schadl György tudomást szerezhetett-e arról, hogy nyomozás zajlik ellenük? Válasz: A folyamatban lévő nyomozásban tényfeltárás zajlik. Elképzelhető, hogy egy nyomozásban olyan tények kerülnek elő, amik később bizonyíthatók, akkor abból is eljárás lesz.

– A hangfelvétel ügyében van gyanúsított? Válasz: Ismeretlen tettes ellen folyik az eljárás jelenleg.

– Varga Judit beszélt arról, hogy bizonyos emberek bejöttek az ügyészségre iratokat átnézni, kik? Válasz: Annyit tudok mondani, hogy minket egy külsős cég véd, minden külsős belépőt fel kell írniuk.

– Az ügyészségtől kiszivároghattak adatok a gyanúsítottakhoz? Válasz: Ha valaki kiadta ezeket, nagyon kiszúrt velünk. Folyik egy másik nyomozás. Más ügyben már előfordult, hogy kollégát vádoltunk meg, ilyenkor mindig vérzik a szívem. El fogjuk végezni a munkánkat. Nem zárom ki, de azt se, hogy Kennedy elnököt ügyész lőtte le. Nem szarkazmus, de a „nem tudom kizárni”, az nem büntetőeljárási kategória. És ez jó is, mert az itt jelenlévőkkel szemben sem tudom kizárni, hogy valaha követett el bűncselekményt. Például ha önt úgy próbálnám lehallgattatni, mert nem tudom kizárni, hogy követett el bűncselekményt. Az nem jogállam lenne – mondta az újságírónak.

– A felderítést végzők szolgáltatnak adatokat az ügyészségnek. Van-e arra vonatkozó vizsgálat, hogy társszerveknél beleavatoztak-e az iratokba, mielőtt az ügyészséghhez kerültek? Válasz: Ha ilyen történt, reméljük, a jelenleg zajló nyomozás kideríti és akkor azzal kapcsolatban is nymozás folyik. Az, hogy beleszóltak-e bárkik az eljárásba, az mind része a jelenleg is folyó nyomozásnak.

– Tájékoztatták március 20-a előtt Magyar Pétert, hogy milyen ügyben akarják meghallgatni? Válasz: Dr. Magyar Péter annyit mondott a sajtóban, hogy tud egy kormányközeli vesztegetésről és annak feljelentésének elmulasztásáról. Emiatt valaki feljelentést tett, egy állampolgár. Az ügyészség ez alapján indított eljárást.

BLIKK DOSSZIÉ

Magyar Péter