szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Minél több újfajta technológiát használ egy munkahely, annál rosszabbul érzik magukat a dolgozók egy új tanulmány szerint. Az életminőség romlása mellett ráadásul jogilag is aggályos lehet néhány eszköz bevezetése.

Több mint 6000 ember bevonásával készített felmérést nemrég az Institute for the Future of Work nevű szervezet, hogy megvizsgálja, a munkahelyeken megjelenő újfajta technológiák, mint például a robotok vagy a mesterséges intelligenciát használó szoftverek milyen hatással vannak az emberek életminőségére. A tanulmány szerzői azt találták, hogy minél nagyobb volt a kitettség, az alkalmazottak annál rosszabb életminőségre panaszkodtak.

Ezzel szemben a hagyományos eszközök, mint a laptopok, táblagépek vagy a chatprogramok használta általában kevésbé volt negatív hatással a jóllétre – összegezte a lényeget a The Guardian.

Bár a szerzők nem vizsgálták közvetlenül az okokat, kiemelték, hogy megállapítások összhangban vannak azokkal a korábbi kutatásokkal, amelyek azt mutatták, hogy „az ilyen technológiák súlyosbíthatják a munkahelyi bizonytalanságot, fokozhatják a leterheltséget, monotonná tehetik a munkát és lényegében elvehetik annak értelmét, valamint úgy érezhetik, hogy nincs kontrolljuk és autonómiájuk”. Mindez összességében rontja az alkalmazottak általános jóllétét – húzta alá a szervezet.

Úgy nem fog menni, ha ráerőltetik a munkavállalókra

Óva intik a munkahelyeket a mesterséges intelligencia bevezetésének erőltetésétől azok a humánerőforrás-szakemberek, akik az MI-technológiákat fókuszba állító re:Invent 2023 konferencián mondták el véleményüket. Jó oldalra állni érdemes, de a munkavállalókat figyelmen kívül hagyva előrerohanni nem.

A Goldman Sachs szakemberei 2023-ban arra jutottak, hogy 2030-ra világszerte mintegy 300 millió munkahely szűnhet meg a generatív mesterséges intelligencia kiterjedésének eredményeként, számos szerepkör pedig gyökeresen átalakul.

Magdalena Soffia, a tanulmány vezető szerzője szerint nem feltétlenül maguk a technológiák jelentik a problémát, sokkal inkább azok alkalmazásának módja. Tehát a bevezetés mikéntjére, az edukáció minőségére vonatkozó vezetői döntések vezetnek oda, hogy az újfajta technológiát jónak vagy rossznak ítélik-e meg az alkalmazottak.

A szakemberek kiemelték, az olyan technológiák, mint például a nyomkövető okosórák alkalmazása nemcsak az életminőség romlását eredményezhetik, de munkajogi szempontból is aggályos a használatuk, hiszen folyamatosan meg tudják vele figyelni a munkavállalót. Ez azt jelenti, hogy még akkor sem tud az illető elbújni a munkáltató szemei elől, ha épp ebédszünete van vagy a mosdóban tartózkodik.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.