Mit tud Debrecen?

"A minőségi szakképzés az adekvát válasz a munkaerőhiányra" - kezdte megnyitó beszédében Skultéti Éva, a megyei kamara (HBKIK) főtitkára. Hozzátette, hogy a korábbi évtizedekkel ellentétben gyorsabban is váltanak munkahelyet a munkavállalók. Így a vállalatoknak nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megtartásra. Barbara Zollmann, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) ügyvezetője is azt hangsúlyozta, hogy a toborzás és a megtartás két kulcskérdése a gazdálkodó szervezeteknek, ezért is szervezték meg ezt az üzleti fórumot.

Barbara Zollmann, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) ügyvezetője: Kulcskérdés, hogyan találjuk meg és tartjuk meg a munkavállalókat

“2015 óta 12 milliárd euró értékű befektetés érkezett a városba. Ezzel2030-ig 20 ezer új munkahely jöhet létre, ezek minőségi, jól fizető állások” - vázolta az utóbbi közel egy évtized debreceni sikertörténetét Pécskay Zoltán, a város befektetésösztönző cégének, az EDC-nek az ügyvezetője. Ebből eddig 7 ezer munkahelyet töltöttek be. Az ügyvezető elmondta, hogy a német cégek mindig jelent voltak a városban, korábban a Schaeffler, a Manz, a Deutsche Telekom telepedett meg a városban. A 2015-től kezdődő befektetési boomban elsőként a Krones érkezett, majd a BMW tette fel a koronát.

A városban tíz év alatt 84 ezerről 91 ezerre emelkedett a munkavállalók száma, ebből 60 ezren vállalkozásoknál állnak alkalmazásban, kétharmadukat kis- és középvállalkozások foglalkoztatják. Debrecen nagy hátrányból indult a magyarországi gazdasági erőközpontokhoz képest, ám sokat ledolgozott ebből. Míg Budapesten az aktív korú lakosság 79, Győrben 85 százaléka dolgozik, addig Debrecenben 69 százalék ez a szám. Ez még mindig alacsonyabb arány ám Pécskay Zoltán reményei szerint 2030-ig ledolgozzák a hátrányt. “A 69 százalékos foglalkoztatás azt is jelzi, hogy van még munkaerő-tartalék a városban. Azt is tapasztaljuk, hogy egyre több egykori debreceni tér vissza hazájába Budapestről, az ország nyugati részéről vagy külföldről, mert azt látja, hogy itt vannak lehetőségek.”

Pécskay Zoltán elmondta, hogy a befektetési döntésekben fontos szempont volt a város erős oktatási háttere, szakképző intézményei és egyeteme. Az utóbbi években nőtt a hallgatói létszám, ami azt is jelzi, hogy nagyobb lesz a merítése a cégeknek, amikor ezek a fiatalok végeznek tanulmányaikkal. Tíz évvel ezelőtt 11 ezer pályakezdő munkanélkülit tartottak nyilván a városban, most mindössze 4500-at, azaz szinte mindenki azonnal el tud helyezkedni.

Pécskay Zoltán: 2030-ig 20 ezer új munkahely lesz Debrecenben

Az EDC Debrecennél a következő időszakban a kis- és középvállalatokon lesz a hangsúly. Képzésekkel segítik, hogy HR-ben, munkahatékonyságban javuljanak és ebben a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarával is együttműködnek.

Az észak-alföldi régió munkaerő-tartalékait hangsúlyozta Salamonné Maráczi Erika, a Német-Magyar Tudásközpont képzés-fejlesztési szakértője. A KSH számait említve elmondta, hogy a régió három megyeszékhelyén - Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok - 3 százalék alatti a munkanélküliség, ami már teljes foglalkoztatottságot jelent. Ezzel szemben a három megye átlaga a kisvárosokkal és falvakkal együtt 5,8 százalék. Fontosnak tartja azokat a közelmúltban bejelentett kormányzati programokat (erről itt írtunk korábban - a szerk), amely a fiatalok munkába állítását, mobilitásának támogatását és az inaktívak megszólítását célozza.
 
A debreceni munkaerő biztosításában kulcsszerepet játszanak a helyi oktatási intézmények. Elhangzott, hogy az erős oktatási háttér kellett ahhoz, hogy ennyi cég telepedjen meg a városban.  

Már nem zsákutca a szakképzés: versenyeznek a helyekért

A diplomások képzésének helyi bázisa a Debreceni Egyetem, amelyen évente több mint 10 ezren kezdik meg tanulmányaikat, ebből kétezren külföldiek. Az intézmény egyike annak a három magyar egyetemnek (Pécs és Szeged mellett), amely a felsőoktatás teljes képzési palettáját kínálja a hallgatóknak. A külföldiek zöme angol nyelven tanul, akik műszaki, informatikai, közgazdasági diplomával a nemzetközi cégeknél könnyen el tudnak helyezkedni. Bartha Elek oktatási rektorhelyettes még a szakirányú továbbképzésre hívta fel a figyelmet: ezek rugalmasabbak, gyorsabban elindíthatóak, a tartalmat pedig a vállalati partnerekkel közösen dolgozzák ki.

Hetven szakmát oktat, 12 ezer fiatalt képez a Debreceni Szakképzési Centrumhoz tartozó 11 iskola, amely 250 vállalati duális partnerrel áll kapcsolatban - fogalmazott Tirpák Zsolt, a Debreceni Szakképzési Centrum kancellárja. 2015 óta a szakképzésben tanulók száma majdnem megduplázódott. “Nem elég azonban a szakképzésbe vonzani a gyerekeket, hanem jövőképet, karrierutat is kell kínálni nekik, amit csak a vállalati partnerekkel együtt tudunk megtenni” - hangsúlyozta a kancellár. “A duális képzés előnye, hogy nagyobb szerepet kapnak a cégek, “vállalatkészebb” diákok végeznek náluk”.  

Tirpák Zsolt megjegyezte, hogy az utóbbi tíz évben változott a szakképzés megítélése. “Már komoly verseny van a jelentkezéseknél. Aki ide jön, nem zsákutcát választ. Vállalati környezetben szocializálódik, olyan szakmát kap, amivel azonnal el tud helyezkedni a végzés után. Nem zárulnak be a felsőoktatás kapu sem számára.” Most éppen azon dolgoznak a Debreceni Egyetemmel, hogy a tanulók egyszerűsített felvételi eljárással juthassanak be az egyetemre. Azaz ha az utolsó évben teljesítik a követelményeket, akkor automatikusan felvételt nyernek.

Balról jobbra: Tirpák Zsolt (Debreceni Szakképzési Centrum), Szabó Péter (Schaeffler Debrecen Kft.), Boros Zsolt (Vámosgép Kft.), Bartha Elek (Debreceni Egyetem), Salamonné Maráczi Erika (Német-Magyar Tudásközpont)

Jön az automatizáció, emelni kell a képzettségi szintet

Az egyik legrégebben itt lévő német hátterű multi a Schaeffler Debrecen autóipari beszállító, amely 25 évvel ezelőtt érkezett. Szabó Péter ügyvezető elmondta, hogy 1600 fős állományukból 700-an átlagosan 13 éve dolgoznak a vállalkozásnál. Az utánpótlást kezdetben maguk képezték, majd csatlakoztak a duális képzési rendszerhez. Megjegyezte, hogy az utánpótlás-tervezés kulcsa, hogy három-négy évvel előre gondolkodjunk.

Szabó Péter egy fontos trendre, az automatizációra hívta fel a figyelmet, ami kihívást jelent a munkaerőpiacnak. Ez azt jelenti, hogy a jellemzően alacsony hozzáadott értékű munkákat gépekkel váltják ki. Ennek a következménye, hogy nem lesz szükség az ilyen munkát ellátókra, viszont magasabban képzettekből munkaerőhiány várható. Éppen ezért emelni kell a képzettségi szintet.

Boros Zsolt, a Vámosgép Kft. oktatási vezetője elmondta, hogy 2019-ben fogalmazódott meg az igény, hogy nincs elég állásra jelentkező, erősíteni kell az utánpótlást. Tanműhelyt alakítottak ki, duális képzőhely lettek. Azóta képzik a helyi fiatalokat, a legtöbben úgy érkeznek, hogy egymásnak ajánlják a Vámosgépet. Boros Zsolt hozzátette, hogy az iskolákba is elmentek, beszéltek a tanárokkal, a szakoktatókkal, hogy mit tud a cég kínálni.

Így képzi és tartja meg az utánpótlást a Manz Hungary

“Nemcsak gépeket, hanem szakembereket is építünk” Ez a mottója a húsz évvel ezelőtt Debrecenben megtelepedett Manz Hungary-nek. A német cégcsoportot 1987-ben alapították, 1500 főt foglalkoztat hat országban, ebből 160-at Debrecenben. A magyar leányvállalat klasszikus gépgyártással foglalkozik. Hegesztés, CNC forgácsolás, oldószeres festés, szerelés, néhány a főbb tevékenységek közül. Elvárásaikat meghatározza, hogy a termékek egyedi gyártásban készülnek. A technológiát tudják standardizálni, a gyártási lépéseket nem. Olyan szakember kell, aki alapvető szaktudással rendelkezik minden egyes területen. Juhász Csaba ügyvezető elmondta, hogy 160 főállású munkavállalójuk mellett 50 diákot is foglalkoztatnak. Benne vannak a duális szakképzésben, a duális felsőfokú képzésben, iskolaszövetkezettel dolgoznak és a hagyományos, hirdetéses úton is keresnek új munkavállalókat.

Juhász Csaba (Manz Hungary): Nemcsak gépeket, hanem szakembereket is építünk

“A fiatalok megtartásának alapja: kiszámítható, világos jövőképet adni számukra” - fogalmaz Juhász Csaba ügyvezető. A Manznál a pályakezdőknek két éves karrierprogramot dolgoztak ki, karrierszerződést kötnek velük, pontosan definiálták, hogy mit vállal ebben a munkaadó és a munkavállaló. A programot hat hónapos részekre osztották: a fiatalokat mentor segíti, folyamatos visszajelzést adnak és kapnak, partneri az együttműködés. A tanulás a karrierprogrammal nem ér véget. 12 hónapos periódusokban minden munkavállalót képeznek, a szakmai kurzusok mellett soft skill tréningekkel - például vezetői, kompetenciafejlesztő, coaching, lean - is.

Juhász Csaba a munkahelyi környezet, a támogató munkahelyi kultúra kialakítására hívta fel a cégvezetők figyelmét. “Ha hozzánk valaki bejön, az első benyomása, hogy itt segítenek.” Hangsúlyozta azt is, hogy a hibákat nem negatívumnak tekintik, ha abból tanulnak a munkavállalók és azt megosztják a vállalattal. Így legközelebb azt más munkavállaló sem követi el.

Az ügyvezető úgy látja, hogy a duális hallgatókat az első naptól be kell vonni a vállalat vérkeringésébe. A diákok teljes jogú tagjai a cégnek, ugyanazt a munkaruhát kapják mint a többiek, mindenki mindenkivel tegeződik. Lényeges az is, hogy minden munkavállaló tisztában legyen a vállalati stratégiával, hol tartanak a megvalósításban az egyes részlegek, neki ebben mi a hozzáadott tudása. A Manznál a bérezést is transzparensen kezelik.

Az összetartozás érzéséhez hozzájárulnak a funny programok. Előfordul, hogy egy-egy pénteken az egyik osztály főz az összes munkavállalónak.Fontos, hogy a programtervek ne csak felülről jöjjenek, hanem a munkahelyi csapatok is szervezzenek maguknak, amit a vállalat pénzügyileg is támogat. Ilyen például a helyi sztárcsapat, a DVSC kézilabdameccseinek meglátogatása, a focizás, a bowling. Ezek a programok segítenek a fiataloknak abban, hogy a csapatba beépüljenek, megkapják azt az érzést, hogy tartoznak valahová. A Manz Hungary egyébként tavaly indult a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara “Megbízható munkaadó” pályázatán és elnyerte a címet.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara épületében megtartott üzleti fórumon még szó esett a külföldi munkaerő toborzásának jogi (CMS Magyarország), HR-es (Work Force) vonatkozásairól valamint két vállalat - a Continental és a Güntner-Tata - osztotta meg ez irányú tapasztalatait.

Nyitóképen a debreceni református Nagytemplom

Fotók: Karácsony Zoltán