Az Átlátszó hírei szabadon és ingyenesen elérhetőek mindenki számára az interneten, havonta egyszer pedig a Magyar Hang mellékletében, nyomtatott formában is találkozhatnak az olvasók az általunk feltárt ügyekkel. Magyarországon azonban rengeteg olyan kistelepülés van, ahol nincs posta, óvoda, iskola, orvosi rendelő és bolt sem, a lakosok jövedelme pedig alacsony – vagyis sokkal kisebb az esélyük arra, hogy az Átlátszó sztorijaival találkozzanak. Most egy hónapon keresztül egy mozgóbolt papírzacskóin juttatjuk el néhány cikkünk rövidített verzióját Nógrád megye kistelepüléseire.
Markó István 16 éve járja Nógrád megye bolttal nem rendelkező falvait, most pedig vállalta, hogy négy héten keresztül az Átlátszó cikkei jelenjenek meg a mozgóboltja papírtáskáin, hogy azokhoz is eljussanak a híreink, akik egyébként nem értesülnének róluk.
„Megérkezett a mozgóbolt! Kávék, tészták, édesség, papír- és háztartási vegyi áruk kedvező áron kaphatók” – adja hírül a kisteherautó hangszórója Béren, amikor a Nógrád megyei faluba begördül Markó István mozgóboltja.
Idősek és fiatalabbak, családok, kiskutyák, beszélgető sorban állók – úgy tűnik, itt senki nem siet, valami egészen más hangulata van egy ilyen vásárlásnak, mint amit a szupermarketekben sorakozva megszokhattunk, ahol maximum azért szólnak egymáshoz az emberek, hogy rendre utasítsák a sorban eléjük tolakodókat. Ezért a barátságos, szinte családias légkörért Markó István is sokat tesz: a vevőit a nevükön szólítja, és mindenkihez van egy-két kedves szava.
Az idilli hangulat ugyanakkor csak a történet egyik oldala, a helyiekkel szóba elegyedve kiderül, miért van szükség egyáltalán mozgóboltra: egyetlen élelmiszerbolt volt a faluban, az is régen bezárt egy idősebb asszony elmondása szerint, aki rögtön hozzáteszi, mintegy mentegetőzésként: „de hát ez egy kis falu…” Valóban kicsi: Bérnek a tavalyi népszámlálási adatok szerint nagyjából 370 lakosa van.
Markó István mozgóboltja Bér határában (fotó: Átlátszó)
A Google Maps egyetlen aprócska boltot, egy mini abc-t jelez ugyan a faluban, ezt ottjártunkkor is láttuk, ám délután 4 körül már zárva volt. A legközelebbi, nagyobb bolt 15-20 percre van kocsival, tömegközlekedéssel pedig még ennél is tovább tart odamenni. Így azoknak, akik nem akarnak vagy tudnak ennyit utazni, marad Markó István mozgóboltja, ami heti egyszer, szerdán délutánonként jár Bérre – és egy másik mozgóboltos, akit csak „húsosként” emlegetnek a helyiek, hiszen ő szállítja a húsárukat.
A település mindennapjairól a 444 részletes riportja tökéletes képet ad: „elöregedő lakosság, kevés munka, használható élelmiszerbolt legközelebb harminc, kórház húsz kilométerre, kátyús a főutca, nincs posta, megszűnt az iskola, lepusztult a játszótér, bezárt a kocsma, csatorna pedig nem is volt soha”. A főtéren van ugyan egy „kisebb hálószoba-méretű” helyi élelmiszerbolt, ám az nem túl vásárlóbarát: „reggel 7 órától 9 óráig, és délután 3 órától 4 óráig tart nyitva, már amikor”, de „hús, zöldség, gyümölcs nem kapható” benne.
Amikor Markó István mozgóboltja megérkezik a faluba a délutáni órákban, sorban állnak nála a vásárlók, hogy tésztát, lisztet, édességet, papírzsebkendőt, WC-papírt, és egyéb alapvető termékeket vegyenek tőle. Most pedig négy héten keresztül olvasnivalót is kapnak a megvásárolt áruhoz, István ugyanis vállalta, hogy mozgóboltja papírtáskáin egy hónapon keresztül az Átlátszó hírei jelenjenek meg.
Markó István a mozgóboltban az Átlátszó híreit megjelenítő papírtáskával (fotó: Átlátszó)
Így aztán Bér és a többi Nógrád megyei kistelepülés mozgóbolti vásárlói is értesülhetnek néhány fontos cikkünkről. Például arról, hogy 10 évre környezethasználati engedélyt kapott a gödi akkugyár, ami egyébként 88 tonna magzatkárosító oldószert engedett a levegőbe az elmúlt években.
Az is rákerült a mozgóbolti papírtáskákra, hogy egy Békés megyei faluban még tojástermelő és adószakértő is jelentkezett egy bicikliút építésére az uniós támogatás miatt, az időseket pedig közérzetjavítónak hirdetett eszközök megvásárlására próbálják rábeszélni egyesek. Az is olvasható a táskákon, hogy miközben már 700 ezernél is több magyar él külföldön, a miniszterelnök lánya szőlőket vett Tokaj-Hegyalján, az érintett területekről pedig törölték az állam elővásárlási jogát.
Markó István saját elmondása szerint egy hét alatt 30-35 települést jár végig, és hetente megy vissza egy-egy faluba. Vásárlói többnyire 60 év felettiek, akik szerinte egyre kevésbé olvasnak online újságokat. Az Átlátszós papírtáskákkal egyrészt a műanyag termékeket igyekszik visszaszorítani, másrészt abban próbál segíteni, hogy a hírek eljussanak a lakossághoz.
A vásárlók a mozgóbolti táskákon olvashatnak majd arról is, hogy a magyar méhészek a megélhetésüket féltik az ukrán méz importtilalmának eltörlése miatt, Csongrád megyében pont a legszegényebbeknek nem jutott élelmiszercsomag, Szegeden elveszik a gazdák földjét a kínai autógyár miatt, és nyomozás indult a fák nélküli lombkoronasétányok ügyében.
Szöveg: Erdélyi Katalin, Szopkó Zita — Videó: Mitsányi Zsolt
A gyárat építő cég szerint az üzem nem lesz környezetterhelő, a helyiek azonban tartanak a gyár által kibocsátott portól és rákkeltő nehézfémektől.
Az állami cég állítja, azért nem adja ki az árlistákat, mert azokat Balásy cégei üzleti titoknak minősítették.
Rejtély, miért kellene Kalocsán önkormányzati tulajdont államiba adni azért, hogy út épülhessen.
Már januárban, a tenderkiírás megjelenésekor beszámoltunk róla, hogy szinte biztosra vehető a B+N Referencia Zrt. győzelme a megadott feltételek miatt.
