Orbán kezében került az oktatás is.
Orbán Viktorék kormányának tervei szerint szétválhat a társadalmi elit és a szegényebb rétegek gyermekeit oktató pedagógusok képzése – hívta fel a figyelmet a qubit.hu egy múlt heti Jelenben megjelent cikk nyomán. Mint írták, a kormányközeli forrásokra hivatkozó Jelen-cikk szerzője úgy tudja, hogy az elitpedagógus-képzés a Nemzetközi Közszolgálati Egyetemen (NKE) jönne létre, míg a többi gyereket oktató tanárok képzését az egyházi felsőoktatási intézményekre bíznák.
A politikai igazgató kifejtette nézeteit
Az átalakítás ötletgazdájaként az írás Orbán politikai igazgatóját, a Matthias Corvinus Collegium (MCC) alapítványának kuratóriumi elnökét, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tanácsadó Testületének elnökét, Orbán Balázst nevezi meg, aki a Kommentár című folyóiratban még tavaly év végén azt írta:
„egy átfogó oktatási program megalkotása egyszerre érinti a filozófiai és biológiai antropológia területét, a pszichológiát és azon belül különösen a neuropszichológiát, a neveléselméletet és az oktatásmódszertant, az egyes (oktatott) tudományos szakterületek eredményeit, az etika és a vallás kérdéseit és még számos egyéb területet.
Ezek közül mi magunk is igyekeztünk kitérni azokra, amelyekre nézve bizonyos rálátással rendelkezünk, de abban is biztosan vagyunk, hogy az egyes, általunk megjelölt témáknak, valamint a megoldásként kínálkozó gondolatvilágnak több kiváló szakértője is aktívan alkot Magyarországon. Meggyőződésünk, hogy az oktatás ügye leginkább az a téma, amelyben van helye és értelme a nyilvános diskurzusnak, akár Magyarországon, akár az egész nyugati civilizációban.”
Az oktatás világa is Orbáné lett
Orbán politikai igazgatója a portál kérdésére cáfolta, hogy bármilyen összefüggés lenne az esszéje és a pedagógusképzés, – amelyről Orbán Balázs kijelentette, valóban folynak a „munkálatok” – átalakítása között. Orbán a Qubitnek elmondta: azért írta oktatáspolitikai esszéjét, mert benne van a nevelési kormánybizottságban, valamint az NKE és az MCC felügyeleti szerveiben, így – mondta –
az oktatás világa „az ő része” (!).
A politikai igazgató szerint „ettől teljesen független”, ami a Belügyminisztériumban a közelmúltban lezajlott, vagyis az új jogállási törvény megalkotása, valamint az oktatás „reformjával” kapcsolatos, az általa elmondottak alapján mind a pedagógusképzést, mind pedig a pedagógus továbbképzést érintő kormányzati „előkészítő munka”. Orbán úgy vélte, „kifejezetten üdvözlendő” dolog, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elindítja a Nemeskürty István nevét viselő pedagóguskart, mert így – fogalmazott – „a bölcsész-tanár-képzés világában is leteszi a névjegyét”.
Közölte, „hivatásrendi képzés” zajlik
Azon felvetésre, hogy a kormányzat miért nem a már meglévő pedagógusképző intézmények – például az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) – megújítását célozza meg, arra Orbán Balázs azt mondta: azért,
„mert az NKE-n hivatásrendi képzés zajlik;
mindenki, akit ott képeznek, valamilyen állami feladathoz kapcsolódó hivatásrendhez tartozik,
úgy mint a közszolgálati tisztségviselők, diplomaták, vízügyi szakemberek, katonák, rendőrök. Szerintem nagyon jó, hogy a feladataikat szintén állami munkarendben végző tanárok képzése is megjelenik. Azt remélem, hogy a tanárképzéssel és a tanárképzés jövőjével kapcsolatos módszertani központ tud kialakulni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (…). Az ELTE és az NKE ilyen szempontból nem alternatívái egymásnak, hanem
más megközelítésben dolgozó intézmények.”
Mit is remél Orbán Balázs?
Mint írták, a Jelen múlt heti cikke azt feltételezte, hogy az NKE új kara létrehozásának a célja, hogy:
„itt folyjon az elitképzés, azaz a legjobb tanárokat szeretnék kiképezni ahhoz, hogy az ország elit diákjai a legjobb oktatást kaphassák. Ez az új kar ráindul az ELTE tanárképzőre, ahol az anyagi feltételek hiánya miatt ezzel nehezen fognak tudni versenybe szállni. Az NKE-s tanárképző projektet ugyanis százmilliárdos nagyságrendűre tervezik. A kormányzati tervek másik lába a társadalmi felzárkózás segítése, ezt a feladatot az egyházakra bíznák. Vagyis, a hátrányos helyzetű gyerekeket oktató iskolákban tanító tanárok képzését ráhagyná a kormány az egyházi felsőoktatási intézményekre. A tervek harmadik lába kapcsolódik a modellváltott egyetemekhez: ezek a térségi tanárképzési igényeket szolgálnák ki.”
„Kétségtelen, hogy szeretnénk egy mintaadó intézményt felállítani, ami
reményeim szerint az ország legjobb tanárképző intézménye lesz”
– közölte a politikai igazgató, aki szerint az NKE tanárképzőjében végzettek a kormányzati elképzelések értelmében az egész ország területére szétszélednek majd, és a rendszer minden pontján, a legkisebb hazai településeken is munkába állnak.
A szakértők aggódnak
Felvinczi Katalin, az ELTE egyik oktatója ugyanakkor kifejtette: egy pedagógusképző mintaintézmény létrehozásához olyan, a régóta létező nagy pedagógusképzők, például az ELTE, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemek rendszerének régóta a részét képező gyakorlóiskolai hálózatra is szükség lenne, ahol a képzés alatt álló leendő tanárok a pedagógusmesterség gyakorlati fogásait képesek elsajátítani.
A Népszava a közelmúltban már felhívta rá a figyelmet, hogy mindezzel a kormány a közoktatási feladataitól is igyekszik megszabadulni. Jelezték többek között, hogy egymás után jelentik be igényüket állami iskolák átvételére egyházak és egyetemi alapítványok. A lapnak nyilatkozó oktatáskutató hangsúlyozta: ez nem lehet véletlen.
