10 éves a legek metrója: parázs viták és zűrös ügyek övezték a vonal építését

A budapesti M4-es metrót nevezhetjük akár a legek metróvonalának is: noha 1998-ban döntött az Orbán-kormány a beruházás megvalósításáról, végül mégis kivonult a támogatásból. Majd 10 évig épült, 2004-ben kapott finanszírozást, és végül 2014-ben adták át. Azóta eltelt 10 év, s már az építése előtt, de közben is parázs viták lángoltak fel körülötte.

Először arról folyt szakmai párbeszéd, van-e egyáltalán szükség az új vonalra, később a közlekedési szakvélemények és költségek emelkedése hatására kurtítottak a vonalon. Ugyan hosszabb távon tervezték a vonal Zugló és Újpalota felé történő meghosszabbítást, ahogy a másik irányba a budaörsi virágpiac felé is tervbe volt ez véve, végül ettől 2011-ben elállt az immár Demszky Gábort főpolgármestert váltó kormánypárti városvezetés.

A korrupció árnyéka: Medgyessy Péter lobbizott az Alstom érdekében?

Már két éve robogtak át a vonal 10 állomásán az Alstom szerelvényei, amikor kirobbant az a több országot is átfogó, idehaza Medgyessy Péter volt miniszterelnök cégéhez köthető korrupciós botrány, amelyet a Magyar Idők írt meg. Eszerint két részletben összesen több mint 597 ezer euró – akkori mintegy 180 millió forint – áramlott a korrupciós botrányba keveredett Alstom francia járműgyártótól Medgyessy Péter családi cégéhez 2007-ben és 2008-ban. Az Alstom pedig megnyerte az a tendert, amely M2 és M4 metróvonalakon közlekedő szerelvények beszállítását tette lehetővé.

Medgyessy Péter azonnal elismerte kapcsolatát az Alstommal, szerinte „a díj a cég árbevétele volt, amely után adózott, és kilenc ember többéves munkájának az ellenértéke”.

A lap az ügyben eljáró magyar nyomozóktól kapott információkra hivatkozva azt is közölte: Medgyessyné Csaplár Katalin magánbankszámláján kötött ki az 597 ezer euró nagy része. Az Alstom ellen Magyarország mellett Nagy-Britanniában és Ausztriában is folyt nyomozás folyt közbeszerzést érintő korrupció gyanúja miatt – írták akkoriban.

A lifteket már javítani kell

Az mindenesetre jó hír, hogy az M4-es metróvonal az átadás óta nagy megbízhatósággal üzemel az utazóközönség nagy megelégedésére – írta a BKV lapunk kérdésére. A 4-es metróvonal állomásai nagy belső terekkel épültek, a természetes megvilágítás előtérbe helyeződött, valamennyi állomás egyedi belső arculatot kapott, minőségi és sajátos anyagok jellemzik a teljes vonalat (döntően mozaik, üveg, corten és látszóbeton), amely több építészeti nívódíjban is részesült. A vonalon gépészetileg is abszolút a jelenkor elvárásainak megfelelő megoldások születtek. A beépített liftek segítségével minden állomás teljesen akadálymentesített, így mindenki egyenlő eséllyel tudja igénybe venni az M4-et: a vakok, gyengén látók, a kerekesszékkel közlekedők, az idősek, a kisgyermekkel utazók is. Természetesen a használat következtében – mivel az utazóközönség létszáma évről évre növekszik, és egyre jobban igénybe veszik a 4-es metrót – felmerülnek kisebb-nagyobb műszaki problémák, pl.: vízbefolyások, mozgólépcső és lift meghibásodások. Ezek azonban a természetes használat következményei, illetve előfordulnak gondatlanságból vagy szándékosan okozott rongálások is. Ezeket a hibákat folyamatosan javítjuk. Problémát jelent a liftek fokozott igénybevételéből adódó – mivel nemcsak a rászorulók használják – elhasználódás, aminek következtében a tervezettnél jóval előbb kellett a középjavításokat elvégezni – számolt be a cég.

Nem maradt pénz a villamosfejlesztésre

„A budapesti közlekedés gerincét adó projekt metróberuházásnak jó, de a 21. század általános közlekedésfejlesztési trendjei szerint már rég nem ilyen gigaberuházásokra lenne szükség. Ugyan a megvalósíthatósági tanulmányban szereplő utasszámokat az M4-es nem, de a reális várakozások szerinti forgalmat jól hozza, ugyanakkor továbbra is kérdéses, hogy a politikai döntés nyomán elköltött százmilliárdok jól hasznosultak-e. Sohase tudjuk meg, hogy az utazóközönség számára nem hozott volna-e nagyobb hasznot, ha inkább villamoshálózat kiterjedt fejlesztésére költi a főváros ezt a temérdek pénzt" – utalt a Spohn Márton, a fenntartható közlekedésért dolgozó egyesület, a Közlekedő Tömeg alelnöke a jóval később megvalósuló budai fonódó villamoshálózatra, vagy a most az önkormányzati választással újra reflektorfénybe került Bajcsy Zsilinszky úti villamos visszatelepítésére, amellyel átszállásmentes kapcsolat jöhetne létre Újpest, illetve a káposztásmegyeri lakótelep felé. Mondhatjuk, hogy az előző EU-s költségvetési ciklusban a 4-es metró felszívta a főváros összes közlekedésfejlesztési forrását, nem maradt pénz egy más városrészeknek is kedvező, átfogó közlekedésfejlesztésre, például külvárosok felé irányuló villamoshálózatok bővítésére, amelyek összességében egy metró árából „kijöttek” volna – szögezte le a közösségi közlekedési szakértő.

Spohn szerint ugyanez a kritika érheti az M3-as metró elhúzódó felújítását is, ami ráadásul nem is fejlesztés, csak a régről elmaradt karbantartások bepótlása. A beruházás költsége teljesen lekötötte a közösségi közlekedés fejlesztésére szánt uniós forrásokat, nem jutott másra pénz.

BLIKK DOSSZIÉ

4-es metró