Gazdaság

Bő egymilliárddal támogatták meg a gyárat, ahonnan a dolgozók egy része szabadulna, ha tehetné

Moritz Frankenberg / DPA / AFP
Moritz Frankenberg / DPA / AFP
Mennyi állami támogatást kapott, és milyen létszámvállalást tett a makói Continental, amelyről kiderült, elbocsátották a magyar dolgozókat, akik a vendégmunkásokat tanították be, illetve ahol  horrorisztikus üzemi balesetekről is lehetett olvasni? Mit mond a gyár, illetve a kirúgott szakszervezeti vezető? A térség képviselője, Lázár János korábban kijelentette: mindent elkövet, hogy a Continental ne jusson több állami támogatáshoz, illetve a korábban kapottakat fizesse vissza. De lesz-e ebből valami?

Makó és környéke egyik legnagyobb foglalkoztatója a Continental, pontosabban a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft., amely számos botrányba keveredett az elmúlt időszakban. Kiderült,

  • hogyan bánnak a dolgozóikkal,
  • horrorisztikus munkabalesetek fordultak elő az üzemben,
  • illetve kitették az indonéz vendégmunkásokat betanító magyar dolgozók egy részét.

De miért nem hagyják ott a dolgozók a céget, ha ilyen problémák vannak? Mint a szakszervezet vezetőjétől megtudtuk, megvan ennek is az oka. Apropó szakszervezet – a Continental fittyet hányva a törvényre kirúgta a szakszervezet vezetőjét, és a dolgozókat érintő zűrös ügyek megszellőztetése miatt számos pert indított ellene. Belefér ez egy olyan cégnél, amelyet korábban a kormány is erősen pártfogolt, beruházásaikat több alkalommal pénzzel támogatta? A térség kormánypárti országgyűlési képviselője, Lázár János a kipattant ügyek kapcsán úgy nyilatkozott: visszafizetteti a céggel a pénztámogatásokat. Kemény kijelentés, de vajon lesz-e belőle valami?

1,262 milliárd forint támogatás

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és a Külgazdasági és Külügyminisztérium közérdekű adatigénylésünkre nem adta ki a makói gyárnak folyósított állami támogatások szerződéseit, esetleges módosításait, mellékleteit, azt viszont megírták, mennyi állami pénzt kapott a cég, és hány munkahely létesítését vállalta.

Mint a táblázatból látszik, 2014 és 2019 között hat részletben összesen 1,262 milliárd forint támogatást kapott a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. a makói beruházásaihoz, és ebből eddig csak 153 millió forintot fizetett vissza (kamatostul 158 millió forintot), mert elállt a 2018-as támogatási szerződés kisebb, második üteméhez vállalt kötelezettségek teljesítésétől. Hogy pontosan milyen kötelezettségektől, azt nem részletezték.

Lázár egy 2021-es Facebook-bejegyzésben azt írta az elállás kapcsán, hogy a makói gumigyár előremenekült, inkább visszafizetik a munkahelymegtartó támogatások egy részét, csak szabadon kirúghassák az embereket. Hozzátette, a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. azért kezdeményezte az állammal kötött szerződés felmondását, mert nem tudja, nem akarja megtartani az érintett munkahelyeket. Utánanéztünk: valóban évről évre csökkent a foglalkoztatotti létszám, 2019 óta összesen több mint ezerrel.

A társaság az EKD/FELD-2014/24 számú támogatási szerződésben az 1676 fős létszám mellett 123 új munkahely létrehozását vállalta. A szerződés monitoring időszaka 2023. december 31-én zárult, melyről 2024. május 31-ig kell beszámolniuk, amit aztán a folyósító értékelni fog a jogszabályok szerint. Az EKD/FELD-2018/11 számú szerződés I. beruházási üteméhez pedig az 1876 fős létszámon belül 200 új munkahelyet ígértek. Az nem derült ki, miként kell érteni, hogy adott létszámon belül hoznak létre új munkahelyeket, csak annyi világos, hogy 242 új munkahelyet teremtett és tartott fent a cég a 2021. december 31-ig tartó monitoring időszakban.

A HIPA lebonyolító szervként köteles a támogatási szerződésekben rögzített létszámvállalásokat évente ellenőrizni a monitoring vagy fenntartási időszakban, a benyújtott monitoring beszámolók és a kapcsolódó dokumentumok (például KSH-létszámjelentések), illetve az átlagos állományi létszám alapján. Kiderült, a munkaerő-kölcsönzéssel, illetve vendégmunkásként alkalmazott munkavállalókat a vállalások ellenőrzésénél nem veszik figyelembe, csak a saját dolgozókat. Vagyis ezek szerint vendégmunkásokkal és kölcsönzött dolgozókkal nem teljesíthető a létszámvállalás. A vendégmunkásokat betanító, elküldött dolgozókra is gondolva szerettük volna megtudni, mennyire fér bele a vállalt létszámbővítés megtartásába a létszámcsere, de erre nem reagáltak.

A gyár hosszú távra tervez

Kerestük a ContiTechet is, a többi között azzal, hány ember dolgozik a makói gyárban, közülük hányan számítanak saját dolgozónak, hányan kölcsönzött, illetve vendégmunkásnak, továbbá az utóbbi években hogyan alakult a létszám, terveznek-e esetleg újabb vendégmunkásokat felvenni. Választ ezekre a kérdésekre „nem áll módunkban” indoklással nem kaptunk.

Elengedi a a ContiTech a lejáró szerződésű vendégmunkásokat

Március 25-én adott ki sajtóközleményt a cég, azt írták, hogy a korábban helyi munkaerőhiány miatt felvett, de hamarosan lejáró szerződésű mintegy 90 harmadik országbeli munkavállalót elengedik. A vendégmunkások az év végéig távoznak. Őket belső átszervezéssel, továbbá saját állományú, helyi kollégák átképzésével tervezik pótolni. Kérdésünkre azt írták, hogy az érintettek Délkelet-Ázsiából érkeztek, átlagosan nagyjából két éve dolgoznak a gyárban, szerződéseiket pedig a szabályozás szerint akár meg is hosszabbíthatták volna. Hogy hány vendégmunkás dolgozik még náluk, arra nem válaszoltak.

Az Optenben azt találtuk, hogy az utóbbi öt évben szinte folyamatosan csökkent a makói gyár saját dolgozóinak száma,

  • 2019. januárban 2980,
  • 2020. januárban 2655,
  • 2021. januárban 2286,
  • 2022. januárban 1998,
  • 2023. januárban 1762 és
  • 2024. januárban 1769 alkalmazottjuk volt.

Vagyis a saját létszám a hat évvel ezelőtti 60 százalékra olvadt. De akkor hogyan teljesülhettek a támogatásért vállalt létszámvállalások?

Azt írták még, hogy a Makón gyártott – főleg belső égésű motorokhoz készülő – termékeik iránt az elmúlt években csökkent a kereslet – az elektromos járművek térnyerése, a nemzetközi elektromobilitási célkitűzések és az ezekből adódó vevői igények átalakulása miatt. Úgy érzik, növelniük kell a versenyképességüket, valamint nyitniuk kell új technológiák és termékek felé. Állításuk szerint vezetőségük számos lépést tett és tesz ennek érdekében, de hogy mit, arra nem tértek ki.

Radics Gábor szakszervezeti vezető arról hallott, hogy a dízel autókra lecsökkent igény miatt a makói gyárban előállított autóipari hűtő-fűtő tömlőkre is visszaesett a kereslet, illetve elmondta, úgy tudják, az egész szegmensben (autóipari folyadékrendszerek gyártásában) átalakulás jöhet. De hogy ez konkrétan mit jelent, arról nem tudtak meg részleteket a februári üzemi tanácsi tájékoztatón. Nincs tiszta kommunikáció a gyár jövőjével kapcsolatban, üzleti titokra hivatkozva – jegyezte meg. Lázár János januárban utalt rá, egyszerűbb lenne, ha a Continental közölné: be akarják zárni a makói üzemet – amennyiben ez a céljuk. A bezárásra vonatkozó kérdésünkre a vállalat viszont leszögezte, elkötelezettek a makói gyár hosszú távú, sikeres működése mellett.

Arra nem kaptunk választ a cégtől, hány üzemi baleset volt, hányan szenvedtek egészségkárosodást, váltak alkalmatlanná a feladatuk ellátására, és vannak jelenleg fizetés nélkül, de állományban. Hogy mégis képbe kerüljünk, a kirúgott szakszervezeti vezetőhöz fordultunk, aki drámai képet rajzolt fel a munkakörülményekről.

Radics Gábor: Elkeserítő

Amióta az indonéz vendégmunkásokat betanító magyar dolgozók talpára útilaput kötöttek a makói ContiTech-gyárban, azóta nincs tudomása újabb elbocsátásokról a szegedi Continentalból a törvényi védelem ellenére kirúgott Gumiipari Szakszervezeti Szövetség elnökének, Radics Gábornak, aki a makóiak képviseletét is ellátja.

Olvasni lehetett durva munkabalesetekről is a makói gyárban – felvetődött, miért mennek mégis az emberek továbbra is oda dolgozni, van-e más választásuk. Sok embert a környező településekről hordanak busszal, aki más munkát nem talál, az a megélhetésért bevállalja, hogy vegyszerekkel dolgozzon, hogy feszített a munkatempó. Ezért sok esetben a nagy fájdalmaik ellenére dolgoznak, ami a fizikai teher mellett pszichésen is megterhelő. Elhallgatják, ha egészségi problémájuk van, mert félnek, hogy parkolópályára teszik őket, pénz nélkül. És bíznak abban, hogy őket nem érheti semmilyen károsodás – tudtuk meg tőle. A szakszervezeti vezető szerint a térségben ugyan még mindig jelentős tényező a ContiTech, de már nem olyan meghatározó foglalkoztató az ipari parkban, mint korábban volt.

Rosta Tibor / MTI A ContiTech Fluid Automotive Kft. makói üzeme 2015. szeptember 2-án.

Sokszor hallja a régi dolgozóktól, hogyha megkapnák a végkielégítésüket (vagyis ha a munkaadó mondana fel), akkor elmennének máshova dolgozni. A munkáltató a szakszervezeti vezető szerint azokkal sem bánik megfelelően, akik orvosilag alkalmatlanná váltak korábbi munkakörükben. Aki nagyon rászorul, az esetleg kiegyezett a munkáltatóval, hogy töredék (6–8 havi helyett 1–2 havi) végkielégítéssel is beéri, ha felmondanak neki. Régebben rendszeresnek tűnt, hogy az év vége felé nagyobb létszámban váltak alkalmatlanná a korábbi munkakörükre – akár több tucatnyian is lehettek. Nekik akkor még felmondtak, megkapták a végkielégítést, és máshol kerestek munkát. Korábban voltak nagyobb elbocsátások is, a gyár évekkel ezelőtt 2800 embert foglalkoztatott, ma meg 1600 fő körül – tette hozzá.

A kölcsönzéssel nincs még kibékülve, mert szerinte azt indokolatlanul alkalmazza a cég.

Jóhiszemű alkalmazásnál az állandó létszám (a saját foglalkoztatottak) mellett akkor van szükség ideiglenesen kölcsönzött dolgozókra, ha hirtelen termelésfelfutás van, aztán amikor visszaesik a megrendelés-mennyiség, akkor őket elküldik. De elmondása szerint nem ez történik, hanem akit felvesznek, azt az aktuális konjunktúrától függetlenül mindig kölcsönzőn keresztül veszik fel, amíg a törvény megengedi, nem veszik állományba az embereket, csak utána. Így például munkáltatói felmondás esetén kevesebb lesz a végkielégítés. És az sincs rendben szerinte, hogyha létszámfölösleg van, akkor saját dolgozókat küldenek el, a kölcsönzöttek és a vendégmunkások meg maradhatnak. Nem a saját dolgozókat kellene ilyenkor megtartani? – kérdezte.

Kirúgott szakszervezeti vezetőként Radics Gábort elkeseríti, ahogyan a gyár bánik a dolgozóival, és személy szerint vele is.

Tényleg mindennek a profit körül kell mozognia, és mindenkit be lehet áldozni ennek az oltárán?

– kérdezte. Hozzátette, 27 év alatt sokkal több halálesetet, üzemi balesetet, megbetegedést, maradandó egészségkárosodást látott, mint szabad lett volna, és fiataloknál is előfordul maradandó egészségkárosodás. Munka közben nem egy embernek vérzik az orra, amikor hígítót használnak – tette hozzá. Szerinte ezek azért következhettek be, mert a munkáltató nem tett meg mindent a megelőzésért. Eddig azonban nem sikerült bizonyítaniuk egyetlen esetben sem, hogy a megbetegedések, maradandó egészségkárosodások a munkahelyi kitettség miatt következtek be, ráadásul számos pert zúdított a nyakába a cég a korábbi nyilatkozatai miatt.

Tényleg visszafizettetik velük?

Lázár nem olyan régen tette azt a kijelentést: mindent elkövet azért, hogy a makói cég ne kapjon kormányzati támogatást, sőt azt is fizesse vissza, amit eddig kapott. Szerettük volna megtudni, hogyan kívánja ezt megvalósítani a miniszter, tett-e már erre lépéseket. Azt is mondta, hogy a Continental folyamatosan kuncsorog a kormánynál. De mit jelent ez? Mikor, mire kért támogatást a gyár a kormánytól, és mennyit? És vajon a térség képviselőjeként tud-e tenni annak érdekében, hogy az egészségkárosodott, illetve elbocsátott dolgozóknak köteles legyen kártérítést fizetni a cég? Választ nem kaptunk.

Rosta Tibor / MTI Szakemberek dolgoznak a ContiTech Fluid Automotive Kft. makói üzemének szerelőcsarnokában 2015. szeptember 2-án.

Kérdeztük a külügyi tárcától és a HIPA-tól is, elképzelhető-e, hogy – mint Lázár mondta – visszafizettetik a makói Continentallal az általa kapott állami támogatásokat, és ha igen, milyen formában – de hiába.

Nőtt az árbevétel, nőhet az osztalék is

A cég néhány napja kiadott tájékoztatása alapján 2023-ban világszinten 41,4 milliárd eurós konszolidált árbevételt ért el, míg az előző évben 39,4 milliárd eurót, vagyis az árbevétel 5,1 százalékkal nőtt. A vezető német autóipari konszernnél a korrigált EBIT (üzemi eredmény) 2,5 milliárd euró volt (2022: 1,9 milliárd euró, a növekmény 31,6 százalék), ami 6,1 százalékos korrigált EBIT marzsnak felel meg (2022: 4,9 százalék).

 

A nettó eredmény 20–40 százalékát célzó friss osztalékfizetési stratégia alapján az igazgatótanács javasolja, hogy az elmúlt pénzügyi évre emeljék meg 0,70 euróval az osztalékot, ami részvényenként 2,20 eurót jelent 2023-ra. A részvényesek számára a kifizetés 38 százalék körüli értékkel a meghatározott tartomány felső határán van, és összesen mintegy 440 millió eurót tenne ki.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik