Elárasztaná a világot az olaj, ha egy embert sikerülne posztjáról eltávolítani

Elemzések2024. márc. 28.F. P.

A világ legnagyobb olajtartalékával rendelkező országát egy szélsőbaloldali elnök tartja fogságában 11 éve, aki a gazdaságot az olajiparral együtt romba döntötte, a korábbi választáson csak rá lehetett szavazni. Közeledik az elnökválasztás, vajon ezúttal lehet-e remény?

Idén nyáron, július 28-án elnökválasztás lesz Venezuelában. A hatalmon lévő szocialista párt újabb ciklusra indítja Nicolas Maduro elnököt, aki 2013-ban került hatalomra.

A 2018-as választásokon nem engedett esélyes ellenjelöltet indítani. Most is kizártak eddig minden indulót, de az ellenzék megpróbál olyan közös jelöltet állítani, akinek kizárását már elég nehéz lenne megindokolni.

Nyomás a diktátoron

Maduro, akár csak elődje, az ugyancsak szélsőbalos Hugo Chavez, tönkretette országa gazdaságát, áruhiányt, éhezést, áramszüneteket hozott, több millióan elmenekültek már az országból.

Az ország közben a világ legnagyobb olajtartalékán ül, amelynek kitermelésével egyből le lehetne törni az időnként túl magasra, most is éppen 80 dollár fölé emelkedő olajárat, nem beszélve arról, hogy a 30 milliós népesség megélhetését is biztosítaná az olajbevétel.

Ha most valamit könnyítenek azon, hogy érdemi jelölt indulhasson Maduro ellen, az annak köszönhető, hogy a gazdaságilag kivérzett ország diktátora a Reuters szerint még tavaly októberben megegyezett az ellenzékkel, hogy jelöltet állíthatnak, és ennek hatására az USA enyhített az országgal szembeni olajkiviteli szankciókon.

Előválasztás után ellehetetlenítés

Az ellenzék előválasztást tartott, hogy egységes jelöltet indítsanak, és ezt 93 százalékos arányban meg is nyerte egy 56 éves hölgy, Marina Corina Machado. Igen ám, de a kormányszervek eddig minden szóba jöhető jelöltet, így őt is ellehetetlenítették: koholt vádakat emelnek ellene, és megpróbálják kizárni a versenyből, ezzel gyakorlatilag felrúgva a megállapodást.

Válaszként az USA máris visszaállította a szankciók egy részét, és ha az ellenzéki jelöltet, vagy helyette egy másikat április 20-áig, a választásra jelentkezés határidejéig nem engednek elindulni, rögtön életbe lépnek újra az olajkiviteli szankciók is.

A kormánypárt közben már elindított 10 jelentéktelen ál-jelöltet, ahogy Oroszországban is voltak ilyenek Putyin mellett, díszletnek.

Újabb jelölt, újabb trükk

Machado mindenesetre kampányol, de Maduro meg van ijedve, mert igen alacsony a támogatottsága, vagyis ha tényleg elindulhat az ellenzéki jelölt, veszíthet, ami a diktátor számára szóba sem jöhet. Az utolsó napokban megpróbálkozott az ellenzék azzal, hogy Machado kiválaszt maga helyett egy másik jelöltet, aki ellen nem tudnak a rendelkezésre álló rövid idő alatt koholt vádakat állítani.

Machado meg is nevezte Corina Yorist, de az új jelölt nem tudott regisztrálni a választási tanács online rendszerében a március 25-i határidőig, nyilván ezzel a gynge trükkel akadályozta meg ebben a hatalom.

A közös jelöltet állító koalíció pártjai közül ugyanakkor kettő is felkészült erre az eshetőségre, és a hatóságok vigyázó szemeit kikerülve beregisztráltak más jelölteket.

Még van remény

A pártok most tárgyalnak, hogy melyiket tudnák egységesen támogatni, egyúttal melyiküket támogatná az előválasztásokon győztes, de a hatalom által ellehetetlenített jelölt, valamint az általa megnevezett újabb jelölt. Erre április 20-ig van lehetőség, de attól félnek, hogy végül a választások előtt betiltják a jelölt indulását, ha esélye van a győzelemre.

Különböző közvéleménykutatások, melyeket ugyancsak nem egyszerű lebonyolítani, azt mutatják, hogy Maduro, a 61 éves, buszsofőrből lett diktátor 20 százalékon áll, az előválasztáson győztes Machado 50 százalékon.

Kérdés még, hogy bármelyik másik ellenzéki jelöltnek, akit sikerült beregisztrálni, lehet-e akkora támogatottsága, mint az előválasztási győztesnek.

Ha mégis sikerülne

Ezek után elég mérsékeltenk tűnik az esélye, hogy Maduro feladná hatalmát, de ha mégsem talál módot, hogy az ellenzéki jelöltet eltávolítsa a versenyből, és az nyerne, és még át is tudná venni a felhatalmazás alapján a hatalmat, azonnal áramlani kezdene az olaj, de 1-2 év kellene a szükséges beruházásokra, amíg a kitermelés és a szállítás volumene felfuthat.

Az ország az ezredfordulón napi 3 millió hordót termelt ki, de ez már Hugo Chavez idején visszaesett 2,5 millióra. Maduro intézkedéseinek hatására aztán gyorsan összeomlott az iparág, és 1 millió hordó alá esett a kitermelés. 2019-ben Trump amerikai elnök szankciókkal sújtotta az országot, így 600 ezer hordóra esett a mennyiség.

A lehetséges olajkínálat

Ha minden akadály megszűnne egy demokratikusan választott elnök alatt, és renbe hoznák a lerobbant infrstruktúrát, a napi 3 millió hordó hamar újra elérhető lenne, ami világ kitermelésének 3 százaléka, így a kínálat időnkénti szűkületeit bőven kiegyenlítené. A mai technológiákkal azonban jó eséllyel ennél akár lényegesen magasabb kitermelés is elérhető lenne, ami már tartós árcsökkenést is előidézhetne.