Emlékszik még a kedves Olvasó a Metoo mozgalomra? Pár évvel ezelőtt ez volt az az időszak, amikor világszerte és Magyarországon is zaklatott nők sokasága mesélte el történetét és vitt tisztulást a művészet, valamint a politika világába. Hogy az akkori események mennyire voltak álságosak - legalábbis Magyarországon - az most derült ki.
A zaklatás és a párkapcsolati erőszak minden verbális és fizikai formája is elfogadhatatlan, politikai pártállástól függetlenül. Éppen ezért tűnt úgy, hogy a pár évvel ezelőtt történtek tisztulást hozhatnak ebbe a romlott világba. Sokáig a Metoo valóban szolgálta is ezt a célt. Aztán egyre többen kezdtek rájönni arra, hogy a mozgalom nem úgy működik, mint az igazságszolgáltatás. A hatóságok és a bíróság előtt ugyanis a vádlónak kell bebizonyítania a vádlott bűnösségét, míg a zaklatási és bántalmazási ügyekben ez éppen fordítva működött.
A Metoo-ban elég volt egy apró vád és a vádlott karrierje máris kettétört, ha nem tudta bizonyítani, hogy nem történt meg, amivel vádolják.
Erre aztán sok olyan vádló is rákapott, aki alapvetően hírnevet, pénzt, vagy karriert remélt attól, ha valakit zaklatással vádol. Emlékezhetünk Johnny Depp és Amber Rose esetére, ahol a világhírű színésznek egy hosszadalmas és a világ teljes közvéleménye előtt zajló perben kellett bebizonyítania, hogy nem erőszakoskodott egykori feleségével. Persze közben a teljes karrierje összeomlott, filmszerepektől esett el és az elszenvedett erkölcsi kárt semmilyen bíróság, hatóság, vagy dollárköteg nem lesz képes kompenzálni. Már akkoriban is sokan felhívták a figyelmet arra, hogy egy alapvetően jó ügy kapott gellert, hiszen innentől kezdve sosem tudhatjuk biztosan az igazat.
A zaklatási ügyekben eleve nehéz bizonyítékokat szerezni, így a hamis vádakkal a valódi áldozatok szavahihetősége kérdőjeleződött meg.
De ez nem zavarta a Metoo hazai hívőit sem, ők továbbra is azt bizonygatták, hogy jól van ez így, hogy az áldozat szava minden körülmények között szent, még akkor is, ha sztorijáról messziről süt, hogy kitaláció.
hirdetésVarga Judit reagált Magyar Péter hangfelvételére, részletesen beszámolt bántalmazó kapcsolatáról
Csakhogy mint oly sokszor, most is szembejött a valóság. Most ugyanis itt van egy történet, amiről nagyon úgy tűnik, hogy igaz, hogy valódi. Olyanokat ugyanis, amilyeneket Varga Judit leír, nagyon nehéz kitalálni. Úgy vélem, hogy ilyen fájdalmas eseményekről csak akkor tud beszélni az ember, ha átélte. És természetesen akkor is nehezen. Borzalom, ami vele történhetett azok alatt az évek alatt, amíg Magyar Péter a férje volt. Bizonyítéka ugyanakkor nincs a történtekre, legalábbis egyelőre.
És azok, akik korábban ennél jóval kevesebbért is megköveztek egy bántalmazót, most éppen a bizonyítékokat várják Varga Judittól.
Mire? Mit kellene bizonyítania? Vagy kiderül, hogy a zaklatásnak, a kapcsolati erőszaknak is van színe? Ha Fideszes politikus ellen követik el, ha “narancssárga” a vádló, már nem is számít annak? Főleg akkor, ha egy önjelölt messiás a vádlott? És hol vannak a baloldali politikus hölgyek? Akik – nagyon helyesen – demonstráltak a parlamentben a vak komondoros eset után, felhívva a figyelmet a kapcsolati erőszakra? Ha Fideszes az áldozat, akkor már nem kell kiállni mellette? Akkor már bizonyítékok kellenek? Akkor már nincs meg a női szolidaritás?
Nincs ez így jól. Nincs jól, hogy az álságosság, a gerinctelenség és a politikai érdek felül tud kerekedni alapvető emberi értékeken és normákon.
Varga Judit kisujjának a végébe több emberség, tartás és alázat szorult, mint a teljes magyar jogvédői, baloldali és magyarpéteri világba.
