Május 20-a után jár le az alkotmány 103. cikkelyében meghatározott ötéves elnöki ciklus – de nem lesznek választások. Egyesek úgy vélik, hogy a jelenlegi elnök ezen időpont után jogilag nem maradhat hatalmon. Át kell adnia a hatalmat az Ukrán Legfelsőbb Tanács elnökének, aki az új államfő megválasztásáig ellátja az elnöki teendőket. Ezzel összefüggésben még az is szóba került, hogy Zelenszkij ellenfelei május 20-a után megpróbálhatják összeszedni többségüket, és saját házelnököt nevezhetnek ki.
Az ukrán elnök legitimitása azonban nem kérdéses. Ugyanis az ukrán alaptörvény 108. cikkelye kimondja, hogy az államfő az utódja hivatalba lépéséig teljesíti hatáskörét. A statárium ideje alatt pedig nem lehet választásokat tartani az erre az időszakra vonatkozó törvény szerint. A téma megvitatása pedig Oroszország kezére játszana.
„Ez a történet a politikai destabilizáció veszélyét hordozza egy olyan időszakban, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentősen fokozhatja az Ukrajnára gyakorolt katonai nyomást” – jelentette ki Andrij Zolotarev politikai elemző.
Szerinte az ország hivatalban lévő elnökének legitimitásával kapcsolatos különböző viták elhalványulása nemcsak a nyugati partnerek jelzéseivel, hanem az Ukrán Fegyveres Erők korábbi vezetőjének, Valerij Zaluzsnijnak a politikai passzivitásával is összefügghet – írja a Strana.
„Zaluzsnyij nem támogatta a Zelenszkij elleni politikai küzdelmet” – hangsúlyozta Zolotarev.
„Partnereink részéről érkezett egy jelzés, hogy a ‘csónak ringatása‘ (azaz Zelenszkij legitimitásának felvetése ötéves elnöki mandátumának lejárta után) most nem kívánatos. A nyugati fegyverszállítási problémákkal és a nehéz gazdasági helyzettel kombinálva ez túl nagy teher lenne Ukrajna számára. Partnereinknek most nincs szükségük bonyodalmakra. Különösen nem a Biden-kormányzatnak, amely fejest ugrott a választási versenybe. A ‘stand down’ (Állj le!) parancsot már kiadták” – nyilatkozta a politikai elemző.
