Újabb fordulat az uniós pénzek visszatartásáért lobbizó baloldal ügyében
Az elmúlt hetekben a Momentum elnökségi tagjának, Hajnal Miklósnak a beismerő nyilatkozata nyomán cikksorozatban mutatta be a Magyar Nemzet a baloldal aknamunkáját, amely azt célozza, hogy Brüsszel fagyassza be a Magyarországnak jogosan járó uniós pénzeket. Az ügy újabb fordulóponthoz érkezett, szerdán ugyanis az Országgyűlés európai ügyek bizottsága tárgyalja a baloldal brüsszeli politikai akcióit, amelyek szembe mennek a magyar érdekkel.A dollárbaloldal meghatározó politikusai, európai parlamenti képviselői az elmúlt években egymást felülmúlva dolgoztak azért, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat. Ebben az aknamunkában élen jártak a Momentum hangadói; nem véletlen, hogy Hajnal Miklós, a párt elnökségi tagja ismerte el, sőt kérkedett azzal az ATV-ben, hogy uniós képviselőik meghatározó szerepet játszottak a hazánknak járó EU-pénzek visszatartásában. Hajnal az említett televíziós interjúban konkrétan arról beszélt, hogy Donáth Anna és Cseh Katalin „egy csomó olyan dolgot csinált az elmúlt öt évben az Európai Parlamentben, amiről azt gondoltuk volna korábban, hogy nem megvalósítható”.
Szerinte korábban „senki nem gondolta volna azt, hogy Magyarországgal szemben indulhat jogállamisági eljárás, kötelezettségszegési eljárás”. Hajnal tehát azzal büszkélkedett pártjuk eredményeit összegezve, hogy Magyarországgal szemben különböző brüsszeli eljárások indultak.
A Momentum elnökségi tagja – aki korábban hazudott arról, hogy közgazdász volna – azonban nem állt meg ezen a ponton. Hozzátette ugyanis, hogy bár máskor is voltak eljárások hazánk ellen, de azoknak „ilyen súlyos következménye még akkor nem volt”, mert most „egy több mint másfél éves folyamat volt, amíg egyáltalán a kormány el tudta érni, hogy jöjjenek az uniós pénzek”.
Hajnal Miklós „őszödi beszéde” nyomán a napilap cikksorozatban mutatta be, milyen közös akciókat indítottak a baloldali pártok uniós politikusai hazánk ellen. Felidéztékk, hogy Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és felesége, Dobrev Klára EP-képviselő egyenesen a feladatának nevezte a hazánk elleni uniós lépések támogatását. Ennek szellemében Molnár Csaba, a DK egyik uniós politikusa kijelentette, hogy hazafias kötelességének érzi az európai uniós források elleni küzdelmet. Kollégája, Ara-Kovács Attila pedig azt mondta, lehetetlen odaadni az európai uniós forrásokat az Orbán-kormánynak, mert ezzel a baloldal saját magát fegyverezné le.
Arról is írtak, hogy az aknamunkában Budapest főpolgármestere sem akart lemaradni. Miközben Karácsony Gergely folyamatosan azért panaszkodik, hogy szerinte a kormány „kivérezteti” a fővárost, éppen ő lobbizik évek óta az európai színtéren, hogy Magyarország ne jusson hozzá a jogosan járó pénzekhez.
A baloldal volt miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter azzal kampányolt a 2022-es országgyűlési választás előtt, hogy Magyarország akkor kapja meg az európai uniós forrásokat, ha a magyarok leváltják Orbán Viktort. A politikus rendre a brüsszeli vezetők szempontrendszere mellett foglalt állást, amikor a hazánknak járó uniós pénzek visszatartásáról beszélt.
A nevében jobboldali, újabban konzervatív, de hosszú évek óta a Gyurcsány Ferenc vezette baloldallal együttműködő Jobbik is intenzíven dolgozott Brüsszelben azért, hogy Magyarország ne kapja meg a jogosan járó pénzügyi forrásokat.
A további részletekről IDE kattintva a Magyar Nemzet honlapján olvashat.