Közélet

Az orosz-ukrán háború 763. napja – új célkövető szuperrakétát vetnek be az oroszok

Célpontkövető és manőverező eszközökkel felszerelt fegyvert vethet be hamarosan a Kreml. Az orosz–ukrán háború egyben hadiipari fejlesztési verseny is, ennek keretében eshet át ráncfelvarráson a P-800 Oniksz rakéta.

Egy már meglévő eszköz továbbfejlesztésével készítene új szuperrakétát az orosz hadsereg. A Bastion parti védelmi rendszerek által használt orosz P-800 Oniksz szuperszonikus cirkálórakéta új aktív célkövető eszközöket kap, amelyek lehetővé teszik az ukrán szárazföldi célpontok elleni még pontosabb támadásokat – írta a TASZSZ orosz hírügynökség egy orosz védelmi ipari forrására hivatkozva.

Military mobility of Ukrainian soldiers continue
orosz-ukrán háború
Az orosz–ukrán háború egyben hadiipari fejlesztési verseny is
Fotó: Wolfgang Schwan / AFP

A szakember elmondta, hogy az eredetileg hajó elleni rakétáknak tervezett Onikszok az új aktív célkövető eszköznek köszönhetően már rendelkezni fognak azokkal a képességekkel, hogy ne csak tengeri, hanem szárazföldi célpontok ellen is bevethetőek legyen, azokat is könnyedén eltalálják. Egy másik forrás ezzel kapcsolatban azt is elárulta, hogy a fejlesztéssel párhuzamosan zajlik egy másik projekt is, melynek az a célja, hogy az Oniksz rakétákat az ukrán elektronikai hadviselés eszközeivel szemben immúnissá tegye.

A TASZSZ a fenti információkra vonatkozóan egyelőre hivatalos forrásból nem kapott megerősítést.

A P-800 Oniksz hajó elleni cirkálórakétát, amelyet a fegyverexport során Yakhont néven forgalmaznak, a reutovi székhelyű Gépgyártó Kutatási és Termelési Szövetség tervezte. A rakéta a Bastion partvédelmi rakétarendszereken kívül felszíni hajókról és tengeralattjárókról egyaránt kilőhető. Az eszközt eredetileg hajók és part menti célpontok támadására tervezték, és már jelenleg is rendelkezik a légvédelmi rakéták kikerülésére szolgáló technológiákkal.

Az Oniksz rakétákat az orosz hadsereg korábban már többször bevetette a terroristák szíriai szárazföldi célpontjai elleni csapások során, de az orosz–ukrán háborúban is szerepet kapott már ez a fegyver.

 

19:05

Emmanuel Macron átvenné Európa irányítását

Emmanuel Macron meglátta, és próbálja megragadni az európai vezető szerepre törés lehetőségét. Mivel az Egyesült Királyság már nem tagja az Európai Uniónak, a német vezetés pedig belpolitikai válsággal küzd, Franciaország lett a legerősebb állam az integrációban. Macron így a kontinens meghatározó külpolitikai szereplőjévé válna. A francia elnök ambícióját pedig igencsak megtámogatja a biztonságpolitika terén az atomarzenál adukártyája. Az unióban ugyanis már csak Franciaország rendelkezik atomfegyverrel. 

Az Egyesült Államok európai védelmének lejjebb csavarásával az egyes országok katonai erejével párhuzamosan előtérbe helyeződik az akarat a közös kül- és biztonságpolitika meghatározásában. A lehetőséget pedig Emmanuel Macron meg is ragadja. A francia elnök kemény hangot üt meg Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió miatt, de a másik közeli konfliktusban is: figyelmeztette Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnököt, hogy a palesztinoknak a gázai övezeti Rafah városából történő erőszakos elszállítása háborús bűn lenne, pedig anélkül vérfürdő lehet.

19:00

Az orosz hadsereg drónokkal támadta Herszont és Harkivot

Az orosz erők szerdán csapást mértek a dél-ukrajnai Herszonra, ahol eltaláltak egy hivatali épületet a megyeszékhely központjában – közölte Olekszandr Prokugyin, a megye kormányzója a Telegramon. A kormányzó arról is hírt adott, hogy a régióban, Beriszlav környékén lévő Mihajlivka falura kamikaze drónnal mértek csapást az oroszok. A támadás következtében egy helybeli idős nő életét vesztette.

Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy a délután folyamán az orosz erők csapást mértek a megyeszékhely, Harkiv sűrűn lakott területére. Ihor Terehov, a város polgármestere közölte, hogy az eddigi információk szerint a támadás következtében egy helyi lakos életét vesztette és 16-an sérültek meg, köztük négy gyermek. Súlyos károk keletkeztek több ötszintes lakóépületben, és megrongálódott a sürgősségi sebészeti klinika épülete is. 

Szinyehubov korábban a Telegramon arról írt, hogy az elmúlt nap során az orosz erők mintegy 15 települést támadtak a régióban tüzérséggel és Sahid drónokkal, aminek következtében házak rongálódtak meg, és legalább három lakos megsérült.

18:11

A szankciók ellenére is megkezdte a Citroenek gyártását Oroszország

Az orosz Automotive Technologies megkezdte a Citroen C5 Aircross modellek összeszerelését a Moszkvától délre fekvő, korábban a Stellantis tulajdonában lévő kalugai üzemben. Az autókat májustól árusítják a márkakereskedésekben, foglalni már áprilistól lehet. Az összeszereléshez szükséges alkatrészek egy részét a kínai Dongfeng Motor Group gyártja, így azokat a távol-keleti országból importálja a cég.

A Reuters már az év elején arról adott írt, hogy az orosz vállalat kínai segítséggel a Citroen modellek gyártására készül. A Stellantis az orosz–ukrán háború kirobbanása után, áprilisban felfüggesztette tevékenységét az eurázsiai országban. Az autógyártó már korábban közölte, hogy elvesztette az irányítást az oroszországi eszközei felett.

A cég idén februárban az oroszországi tevékenységének elvesztése miatt 144 millió eurós (több mint 56,8 milliárd forint) veszteséget számolt el. Az eset rávilágít arra, hogy a nyugati vállalatoknak nincs ellenőrzésük a márkáik felett, miután kivonultak Oroszországból, illetve felfüggesztették tevékenységüket az országban.

15:20

A brit légierő vadászgépei megérkeztek Romániába

A brit légierő hat vadászgépe érkezett négy hónapos járőrszolgálatra Romániába – közölte szerdán a román védelmi minisztérium. A Royal Air Force (RAF) Eurofighter Typhoon típusú brit harci repülőgépei hétfőn szálltak le a Fekete-tenger partvidékén lévő Mihail Kogalniceanu katonai támaszponton.

A 200 katonából – pilótákból és műszaki személyzetből – álló brit különítmény NATO-parancsnokság alatt végez majd megerősített járőrszolgálatot a NATO keleti szárnyának légterében.

A RAF vadászgépei korábban beütemezett küldetésre érkeztek Romániába, és a 2017-es, 2018-as, 2021-es és a 2022-es misszió után immár ötödször vesznek részt a román légierő gépeivel közös műveletekben Romániában.

12:51

Szijjártó Péter: Oroszországot nem lehet legyőzni Ukrajnában

Oroszországot nem lehet legyőzni Ukrajnában, ám amíg a nyugat fegyvereket szállít Kijev számára, addig Moszkva sem számíthat nagy győzelemre, ezért jobb lenne ha mielőbb tárgyalóasztalhoz ülnének a felek a szomszédunkban zajló háború lezárása érdekében – mondta el az Atomexpo 2024 margóján a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek adott, szerdán megjelent interjújában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Elmondása szerint a mielőbbi tűzszünet és béke megelőzheti, hogy még többen haljanak meg a háborúban és az újjáépítés költségeit is mérsékli. Mivel a konfliktust csak a tárgyalóasztalnál lehet megoldani, ezért jobb lenne azokat mielőbb elkezdeni.

Az Ukrajnában zajló háború kapcsán a tárcavezető azt is fontosnak tartotta leszögezni, hogy a szavak is sokat számítanak, ezért nagyon veszélyesek a további eszkalációhoz vezető nyilatkozatok, ezért nem szabad arról beszélni, hogy NATO-csapatokat küldenének Ukrajnába Kijev oldalán.

12:23

Kirgizisztán arra kéri polgárait, ne utazzanak Oroszországba

A kirgizisztáni külügyminisztérium arra szólította fel állampolgárait, hogy halasszák el a szükségtelen oroszországi utazásaikat. A múlt hét végén a krasznogorszki rendezvényteremnél történt vérengzés után nagyban megnövekedett a bevándorlóellenes hangulat Oroszországban, mivel az elkövetők Tádzsikisztánból származnak, mely ország szomszédos Kirgizisztánnal. A bevándorlóellenes érzelmek különösen a döntően közép-ázsiai muszlim országokból érkezőkkel szemben növekedett meg. A bűnrészességgel gyanúsított négy és további három tádzsik származású személyt már letartóztatták. 

Több százezer ember dolgozik Oroszországban, akik Tádzsikisztánból, Üzbegisztánból és Kirgizisztánból származnak, 

többük úgy nyilatkozott, hogy a terrortámadás miatt most nehezebbé vált számukra a munkavállalás – írja a Reuters. 

11:42

Gondban az orosz büdzsé: többhavi csúszással jön a pénz az olajért

Az orosz olajipari vállalatok akár több hónapos késedelemmel is számolhatnak a nyersolaj- és az üzemanyagexport kifizetésénél, mivel a kínai, török és egyesült arab emírségekbeli bankok egyre óvatosabbakká válták a nyugati országok által bevezetett másodlagos szankciók miatt – írta meg több, az ügyet jól ismerő forrás alapján a Reuters.

A fizetési késedelmek nem csupán csökkentik Oroszország bevételeit, hanem kiszámíthatatlanná is teszik azokat, lehetővé téve ezzel az Amerikai Egyesült Államok számára, hogy elérje a másodlagos politikai szankciókkal kapcsolatos célját. Washington terve az, hogy megakassza a Moszkva felé haladó pénzáramlást, ezzel büntetve a Kremlt az orosz–ukrán háború miatt, ugyanakkor ne szakítsa meg a globális energiaáramlást.

A Reuters értesülései szerint az elmúlt hetekben több kínai, török és egyesült arab emírségekbeli bank is növelte a szankcióknak való megfelelési követelményeit, és ez

az Oroszországba történő átutalások esetében gyakran késedelmet, néhány esetben pedig elutasítást is eredményezett.

 

07:54

Közel tízezren érkeztek kedden Ukrajnából

Az ukrán–magyar határszakaszon 5512-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4094-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 32 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást,

amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

cirkálórakéta Bastion P-800 Oniksz szuperrakéta orosz-ukrán háború
Kapcsolódó cikkek