Keresztje lett Biharkeresztesnek a sok iparűzési adó

2023-ban iparűzési adóból sok pénz érkezett a biharkeresztesi városkasszába, ám ebből a sajátos magyar adózási rendszer miatt csak keveset érez a néhány évvel ezelőtt még sokszorosan hátrányos helyzetű település – ez fogalmazódott meg a Cívishír munkatársában, amikor Dani Béla Péterrel, Biharkeresztes polgármesterével települése gazdasági helyzetéről beszélgetett. Nézzük azonban miről is van szó. A korábbi szocialista szövetkezetek és fővárosi nagy gyárak kisebb üzemegységei három évtizeddel ezelőtt eltűntek, és következett két olyan évtized, amikor bár a mindenkori városvezetés kereste a kiutat a nehéz helyzetből, gazdasági befektető híján azonban nem találhatta. Néhány éve aztán megjelent a Viastein, és több üzemet is felépített. Ezek prosperálnak, és a kőgyár 2023-ban 600 millió forint helyi adót fizetett a város kasszájába.

Ez, gondolhatnánk, mindenképpen jó, hiszen ez már tétel egy nagyjából négyezer lakosú településen, és a pénzből akár komolyabb beruházást is meg lehet kezdeni, pályázati önerőként viszont azt meg is többszörözheti a városvezetés.

– Helyi adóbevételünk 2023-ban tehát 600 millió forint volt. Ez a korábbiakhoz képest nagyságrendekkel több, és ez nagyon jó – szögezi le a városvezető. – Azt tudni kell, hogy mindenféle kormányzati támogatás az adóerő-képességhez igazodik. Biharkeresztesnek magas az adóbevétele, ezért jó az adóerő-képessége. Ebből az következik, hogy 2024-ben egyetlen fillér szociális normatív támogatást sem kap a város. A normatíva csökkenése, elmaradása miatt nekünk az iparűzési adóból kell sok mindent fizetni. A város működésének több területe, például a közvilágítás is a befizetett iparűzési adóból megy. A sok helyi adó másik következménye, hogy az idén a központi költségvetésnek már 104 millió forint szolidaritási adót kell befizetnünk. Az idei büdzsénket a tavalyihoz képest 104 milliós mínusszal kezdjük tehát. Megjegyzem azonban, hogy az adót mindig a vélelmezett bevétele után fizeti a vállalkozás. Amikor realizálódik a valóság, van olyan, hogy nekünk vissza kell fizetni a már befizetett pénzt, azaz azzal csak a következő évi büdzsénkben számolhatunk. Hiába van nagy adóbevételünk, kevesebb a központi költségvetésből kapott támogatás. Egyrészt vissza kell csorgatni az ország büdzséjébe, másrészt nem kapunk meg olyan támogatásokat, amelyekhez az alacsonyabb adóerő-képességű települések hozzájutnak. Ettől függetlenül érdekeltek vagyunk az újabb beruházásokban – részletezi a városvezető, aki nem titkolja, jöhetne még több beruházás is Biharkeresztesre, csakhogy a városnak már nincs ipari parkká átalakítható földterülete.

Újabbakhoz pedig csak vásárlással és kisajátítással juthat. Ez pedig nem szerencsés a lakosság felé.

Az iparűzési adó növekedésén túl azért is lenne jó újabb gazdasági egységek megtelepedése, mert a környékről még többen járnának dolgozni Keresztesre, és ezzel erősödne a kisváros mikrotérségközponti szerepe. Négy további településsel, Ártánddal, Nagykerekivel, Tolddal és Bojttal közös polgármesteri hivatalt tartanak fenn, és már csak emiatt is szoros az együttműködésük. A települések jó kapcsolatban vannak, látogatják egymás rendezvényeit, ha pedig információjuk van, azt megosztják.

Romániába is sokan járnak dolgozni

A jó adóerő-képesség feltételezi az alacsony munkanélküliségi rátát. Ez Biharkeresztesre igaz is, hiszen négy százalék körüli, de ezzel Dani Béla Péter nincs megelégedve. Mint mondja, szakmunkást, minőségi munkát végezni tudó embereket keresnek, és már nemcsak a helyi cégekhez, hanem Romániába is. A borsi és nagyváradi ipari parkban lévő gazdasági egységektől több alkalommal voltak már munkaerőt toborozni. Nagyon nagy volt az érdeklődés, hiszen sokféle munkaterület van, ahol szakképzettségre sincs szükség, nem követelmény a román nyelv tudása, busszal hozzák-viszik a dolgozókat, a versenyképes fizetés mellé cafetéria is jár, viszont három műszakban kell dolgozni. Tapasztalat, hogy aki elszegődik valamelyik céghez, ott meg is marad.

A munkanélküliség talán legszemléletesebb mutatója a közfoglalkoztatottak száma, belőlük Biharkeresztesen jelenleg 83 fő van és a számuk folyamatosan csökken.

– Folytatódott 2023-ban az előző év ősze energiaválságából áthozott probléma kezelése. A covid alatt és utána is minden intézményünket működtettük, és az összes dolgozónkat meg tudtuk tartani, ez nagyon fontos nekünk. Biztos pénzügyi háttérrel, stabilan működik a biharkeresztesi önkormányzat – jellemzi városa pénzügyi helyzetét a biharkeresztesi polgármester, majd az ebben az évben várható fejlesztésekre tér rá. – A múlt évben a szegregátumban átadtunk négy lakást és egy roma közösségi házat. Ez a beruházás amellett, hogy négy roma családot lakáshoz tudtunk juttatni, azért is volt különösen fontos, mert a szegregátumból több tonna szemetet vittünk el, és ezzel javítottuk az ott lakók életkörülményeit, segítettük az egészségük megőrzését. E nagyberuházás mellett természetesen szerte a városban – a mindennapi élet részeként – karbantartottunk, rendben tartottunk, utakat javítottunk. 2024-ben a polgármesteri hivatal mögötti, Csepel-pályaként ismert terület és annak a keleti határán lévő közhasznú társaságunk épülete újul meg. A munkákra kiírtuk a közbeszerzést. Színpadot, nézőteret, futópályát alakítunk ki, az épületben foglalkoztató termek lesznek. Az önkormányzat megvásárolta a mellette lévő presszót, azt a beruházás második ütemében felújítjuk, összekapcsoljuk a közhasznú társaság épületével és az egészet egybenyitjuk. Négy utca, a Sallai, a Toldi, a Petőfi és a Bessenyei utca kap részben vagy egészben aszfaltburkolatot. 2023-ban elkezdődött, az idén folytatjuk a belvízelvezető rendszer egy szakaszának rendbetételét, most az utómunkálatoknál tartunk. A Bessenyei utcától Berekböszörmény felé megújul a csapadékvíz-elvezető csatorna, ami fontos, mert a villámárvizek veszélyeztetik a területet, és hosszabb, esős időszakokban megáll a víz – részletezte az ez évi fejlesztéseket Dani Béla Péter.

CH