A trükkös molnárlány, a nem kevésbé trükkös Orbán Viktor és a recski sárlavina áldozatai

Mindnyájan ismerjük a mesét Mátyás királyról és az okos molnárleányól, aki „hozott is meg nem is”. Nos ez a mese jutott Magyar György eszébe a recski sárlavina áldozatainak kártalanítása, vagy inkább nem kártalanítása kapcsán. 

A trükkös „király” hozott is, meg nem is, mert a tavalyi dokumentumban szerepelt egy kitétel: „az érintett ingatlanok hosszú távú használhatóságának, lakhatóságának kérdéseiről jelentést kell készíteni”. De mára kiderült, hogy a károsultak lakóházainak „hosszú távú használhatósága” állítólag nincs veszélyben. Az meg nem zavar senkit, hogy a Fideszhez közeli bányavállalkozás szabálytalan működése miatt csaknem két tucatnyi család élete ment tönkre.

Ahogy az a Magyar Ügyvéd Blogban olvasható, „van egy messze földön híres miniszterelnökünk, aki saját becses kezével ellenjegyezte azt a kormányhatározatot”, amelynek értelmében 500 millió forintot különítenek el a 2023. június 8-án Recsken – a rendkívüli időjárási körülmény következtében bekövetkezett sárlavina miatt – károsodott lakóingatlanok lakóinak elhelyezésére. A belügyminiszter kapta a feladatot, hogy a keret terhére a károsultak lakhatásának megteremtése érdekében külön kérelem benyújtásával egyedi támogatást biztosítson.

Az okos kormányfő által aláírt határozat szerint jelentést kell készíteni az érintett ingatlanok hosszú távú használhatóságáról, lakhatóságáról, a vizsgálatnak pedig ki kell térnie arra, hogy az ingatlanok károsodása összefüggésben áll-e az időjárás okozta eseményekkel. A dokumentumban viszont egyetlen szót sem találni a Fideszhez közeli tulajdonos birtokolta bánya esetleges felelősségéről – hívja fel a figyelmet a bejegyzés. 

„Ki gondolta volna tavaly júliusban, hogy mindez igen hasonlatos a mesebeli lány történetéhez? Orbán Viktor ugyanis adott is, meg nem is. Adott 500 milliót, amit azonban nem kell kifizetni, mert általunk nem ismert szakértői vélemények szerint a recski sárlavina sújtotta házak ’hosszú távú lakhatóságában’ nem esett kár” – szögezi le Magyar György. Senki nem tudja teljes biztonsággal kijelenteni, hogy mi történik „hosszú távon” például azzal a lakóházzal, amelyet csaknem az ablakáig elöntött az iszapár – olvasható egy képpel illusztrált példa. Az írás ezen túl arra is felhívja a figyelmet, hogy a sárlavina mekkora károkat okozott az ingóságokban, a kertekben; felmerülhetnek továbbá pénzben nehezen kifejezhető nem vagyoni károk, amelyeket a kitelepítéssel, az ideiglenes elhelyezéssel járó megpróbáltatások okoztak. 

„A lényeg az, hogy a miniszterelnök adott is, meg nem is. Amúgy meg hosszabb távon kit érdekel a recski szegénysoron lakó csaknem kéttucatnyi család sorsa?” – folytatódik a bejegyzés, amely megjegyzi: ők legfeljebb nem fognak majd a Fideszre szavazni, nem rajtuk múlik a kétharmad. Sajnálatos módon, pedig az érintettek ebből az összegből máig egyetlen fillért sem láttak. Valószínűleg nem is fognak – mutat rá Magyar. 

Az írás kitér arra is, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága alá tartozó Országos Bányakapitányság vizsgálatot rendelt el a bányavállalkozó ellen, s ennek eredményeképpen tavaly októberben megállapították, hogy a társaság nagymértékben eltért a műszaki üzemi tervben szereplő és engedélyezett bányászati tevékenységtől. Ezért a céget nevetségesnek tekinthető hárommilliós bírsággal sújtották. Az ellenőrzéskor elhagyta a helyszínt az Andezit-Bau Zrt. felelős műszakivezető-helyettese és az ügyvezetője. A jegyzőkönyvet nem is írták alá – sorolja a további tényeket a blog, megjegyezve, hogy ennyivel mégsem úszhatják meg, bár a szabálytalan bányászati tevékenység és a sárlavina közötti ok-okozati kapcsolatot bizonyítani kell.

Erre való a rendőrség, hiszen foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt nyomozást folytatnak – ezt viszont nem sietik el. 

„Az ügyvédi irodánk mindazonáltal próbapert kezdeményez, de az általunk képviselt személyeket úgy hallgatták ki, hogy erről minket nem értesítettek. Mi több, a nyomozás érdekeire hivatkozva az iratok megismerésének jogát sem biztosították” – számol be a dolgok állásáról Magyar György. Mint hozzáteszi: ennek ellenére látnak esélyt arra, hogy polgári peres eljárásban kártérítésre kötelezzék a bányavállalkozást. A jogalap ugyanis megvan: a cég a műszaki üzemi tervtől eltérően folytatta a tevékenységét, és ezért az illetékes hatóság „súlyos” büntetést is kiszabott. 

Vajon mi lesz a történet vége? – teszi fel a kérdést az ügyvéd. Mint beszámol róla, új helyzetet teremtett, hogy a Belügyminisztérium közölte: a szakértői vizsgálatok szerint a sárlavina „veszélyhelyzetet nem okozott” és a „lakhatóságot befolyásoló körülmény nem merült fel.” „Nem az a lényeg azonban, hogy esett-e az eső vagy nem esett, meg nem az, hogy több volt-e az eső, mint amire számítottak. Az a lényeg, hogy jött egy eső, ami azért tudta a földet lemosni a falura, mert olyan helyen kezdte meg a bánya a kitermelést, ahol nem is működhetett volna” – húzza alá Magyar.

Úgy tűnik, a mesebeli molnárlányka – és a trükkös király – története a bíróságon folytatódik. Ráadásul rosszak voltak a kérdések, mert mi köze a kormánynak egy magánvállalkozás okozta kárhoz? A kabinetnek elvileg semmi dolga nincs ezzel. Ám nem kellett volna ígérgetni, hanem viselje a felelősséget a cég. De ha már hitegették a károsultakat, miért tettek úgy, mintha adtak  volna, meg nem is? Bízzuk a végső döntést a független bíróságok bölcsességére – zárul a blogbejegyzés.