Könyv

Egy idegesítő kamasz

Nógrádi Gábor: Akit keresnek: Jesua

Kritika

A történet főhőse a kamasz Jézus, akit a szerző végig héber nevén, Jesuának hív.

A könyvbéli alaphelyzet nem illeszkedik semmilyen vallási vagy tudományos feltételezésbe Jesua gyerekkorát illetően, a szerző fantáziája tölti ki a harmincévnyi űrt, amiről csak Lukács evangéliumában olvashatunk néhány sort, nevezetesen arról, hogy hogyan értekezik Jesua tizenkét évesen a templomban a tanítókkal, meglepő kérdéseket és magyarázatokat fűzve a szent szövegekhez. A regény egy ajánlat a lehetséges változatok közül.

Az elképzelt történet alaphelyzete, hogy a betlehemi csecsemőgyilkosságok után tizennégy évvel újra megjelenik a Megváltó érkezését jelző fényes csillag. Heródes Antipász ebből tudja meg, hogy a „zsidók királya” túlélte a vérengzést. Ezért két katona, Marcus, a római legionárius és Kotüsz, a trák testőr – aki a betlehemi csecsemőgyilkosságokban is részt vett –, elindulnak faluról falura megkeresni a fiút, hogy megöljék, vagy Heródes elé vigyék. A könyv azt feltételezi, hogy a zsidók, beleértve Absalom rabbit, Máriát és Józsefet is, nem tudják, hogy miért ölték meg a csecsemőket Betlehemben, és miért keresnek most egy tizennégy éve Betlehemben született fiút. Azt sem tudják, hogy Jesua a kiválasztott, ő maga is csak a római elmondása alapján hall róla először, hogy a messiást keresik, aki Betlehemben született.

Jesua Názáretben él Józseffel, Máriával és Mária unokanővérével, Erzsébettel, annak fiával, Jánossal, és még egy csomó kisebb gyerekkel, akiket a szüleik halála miatt Mária és József befogadott. Megjelenik a regényben Barabás is, akihez szoros, szinte baráti kapcsolat fűzi Jesuát, de annyira különbözőképpen állnak hozzá az élethez, hogy végül elválnak útjaik. Nem ez az egyetlen kapcsolat, ami előrevetíti a későbbi történéseket, János alakja is erősen meghatározza Jesua gyerekkorát. Sűrűn egymást követő fejezetekben követjük végig Jesua kamaszkori életé­nek fontosabb eseményeit, amelyek rövid, összefűzött novellák formájában, fordulatosan és izgalmasan mesélik el azt a lélek mélyén futó, sejtelmekből álló fejlődéstörténetet, amelynek hatására a végén Jesua megtudja és megérti, kicsoda is ő valójában. Hasonló folyamatot él végig János is, akiből később Keresztelő Szent János lesz, és hasonlón küzd a nőiességében rejlő veszélyekkel Rebeka is, akibe legalább hárman szerelmesek egyszerre; Marcus, a római legionárius, Barabás, a zelóta és János.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?