Az Eurostat kedden adta ki első előzetes adatait a különböző GDP-mutatókról 2023-ra vonatkozóan. A jelentés szerint az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson kifejezve az uniós átlag 64%-a Bulgáriában és 240%-a Luxemburgban. Az extrém különbség egy része nem valódi, az ír és a luxemburgi gazdaságszerkezet sajátosságai miatt a GDP/fő mutatók nem igazán kifejezők. Összességében - lásd lenti ábránkat - az unióban zajlik egy folyamatos konvergencia, aminek keretében a mi régiónk közeledik a fejlett országokhoz. Igaz, ezen belül a magyar pozíció relatív lecsúszást jelez.
Az élen Luxemburg és Írország állt, ahol a legmagasabb, 140%-kal, illetve 112%-kal meghaladta az uniós átlagot. Ezek a számok jelentősen meghaladták a többi prosperáló uniós országot, például Hollandiát (+30%), Dániát (+28%) és Ausztriát (+23%).
A spektrum másik végén Bulgária jelentette a legalacsonyabb egy főre jutó GDP-t, amely 36%-kal maradt el az uniós átlagtól. Szorosan utána Görögország (-33%) és Lettország (-29%) következett, ami jól mutatja, hogy egyes tagállamok milyen gazdasági kihívásokkal néztek szembe tavaly – például az energiaválság hatásaival, vagy a tavalyi dél-európai erdőtüzekkel.
Magyarország mutatója az uniós átlag 76%-án állt 2023-ban. Ez egy kerekített előzetes adat, a tavalyi végleges számmal (76,2) nagyjából megegyező. Tavaly a kiigazított adatok szerint0,8 százalékot zsugorodott a gazdaság, ezért érthető, hogy nem látunk előrelépést (bár nem törvényszerű, mert ez a fejlettségi mutató nem csak a reál-GDP-növekedések különbségének függvényében alakul.)
Ezzel Horvátország utolérte hazánkat, Románia pedig a 78 százalékos eredményével lehagyta.
Bár tavaly sokszor hallhattunk román előzésről, a friss adatok alapján Románia most először előzte meg Magyarországot. A 2022-es évre vonatkozó adatközléseknél ugyanis minden egyes revíziókor változott, hogy melyik országhoz rendel nagyobb számot az Eurostat, végül megmaradt egy kis magyar előny. Most – kerekítve, mert az első becslés csak egész számokra közli a 2023-as statisztikát – 2 százalékpont a román előny, ezúttal nagyobb az esély, hogy az utólagos felülvizsgálatok sem húzzák vissza mögénk Romániát, mint ahogy tavaly.
Érdekes kiemelni azt is, hogy az egyes országok statisztikai adatközlései sem azonos minőségűek. Szlovákia masszív alulteljesítő volt évekig, ám adatait erős módszertani kétségek övezték – gyakorlatilag közmegegyezés volt róla, hogy a relatív fejlettségi mutatója jóval feljebb kellene, hogy legyen. Most egy metodikai váltás miatt jelentősen javítottak is a korábbi közlésekhez képest, így most épp hivatalosan az uniós fejlettségi szint 73 százalékán állnak, miközben voltak 70 százalék alatt is néhány éve. A decemberi módszertani felülvizsgálat miatt például 2020-ban a magyarral egyforma adatot láthatunk, míg eredetileg jóval alattunk voltak.
Címlapkép forrása: Getty Images
