eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
A német Rheinmetall új gyárának építési területe a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpont szomszédságában az alapkőletétel napján, 2024. március 26-án. Az új üzemben - amely háromszáz új munkahelyet teremt - az elektromobilitás és a hidrogénüzemű járművek számára gyártanak majd eszközöket.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Német védelmi ipari befektető alapít gyárat Szegeden

Egy helyen lesz a civil üzletág és védelmi technológiai tevékenység.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Rheinmetall új gyárának alapkőletételén azt mondta, a német céget elsősorban mint védelmi ipari befektetőt ismertük meg, ezért is fontos, hogy az új szegedi gyár ugyan kötődik a védelmi iparhoz, de attól független. Az új üzemben - amely háromszáz új munkahelyet teremt - élenjáró technológiával az elektromobilitás és a hidrogénüzemű járművek számára gyártanak majd eszközöket.


Az új gyár Európa egyik meghatározó kutatás-fejlesztési projektje lesz - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, a kormány büszke arra, hogy ez Magyarországon és Szegeden valósulhat meg.
A Rheinmetall a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE) együttműködve olyan új ökoszisztémát és tudásbázist épít majd ki, amely sok magyar és külföldi fiatal számára is különleges lehetőségeket teremt. "A magyaroknak nem kell sehova máshova menniük, hiszen a világ jön ide hozzánk" - fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf.


Christoph Müller, a Rheinmetall Power Systems divízióvezetője elmondta, a szegedi lesz a cégcsoport első hibrid telephelye, ahol a civil üzletág és védelmi technológiai tevékenység egy fedél alatt zajlik. Az ELI ALPS lézeres kutatóközpont mellett lévő 85 ezer négyzetméteres területen az első lépésben 15 ezer négyzetméteres üzem épül, amely háromszáz magasan képzett szakembernek ad munkát. A terület további lehetőségeket biztosít a bővítésére - közölte a szakember. A divízióvezető hangsúlyozta, Magyarország befektetőbarát környezetet biztosít a vállalkozásoknak. A kormány és a HIPA támogató, nyitott és barátságos volt, ez Európában ma már nem általános.

Botka László polgármester felidézte, az önkormányzat 2007-ben alapított közös céget az egyetemmel annak érdekében, hogy világszínvonalú lézeres kutatóközpontot hozzanak létre a város határában. A terv elnyerte előbb a kormány, majd az Európai Unió támogatását. A központ szomszédságában 70 hektáros ipari park várja a befektetőket, ahol immár Európa egyik vezető iparvállalata, a Rheinmetall teremt háromszáz új munkahelyet a régióban élők számára.

Rovó László, az SZTE rektora elmondta, az egyetem az ország és a régió legjobb felsőoktatási intézményeként szoros együttműködésre törekszik a térségben letelepülő vállalatokkal, melyek számára szakember-utánpótlást is biztosítja. A gyár a tervek szerint 2025 végén kezdi meg működését, 63 millió eurós beruházással alakítják ki. A Rheinmetall szegedi telephelyén elsősorban az autóipar számára gyártanak termékeket, többek között elektromos alkatrészeket, például nanoszerkezetű konndenzátorokat, valamint a hidrogénmobilitásban és energiatermelésben használható eszközöket. A vállalat a Rheinmetall Electronic Solutions divíziója katonai üzletágának egyes termékeit is itt kívánja gyártani.

Címlapról ajánljuk
Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Már most nagyon oda kell figyelnie minden túrázónak és kertészkedőnek, mert az enyhe tél miatt a korábbiakhoz képest sokkal több kullanccsal lehet találkozni a kirándulóhelyeken, valamint a kertes házak udvarain is. A Magyar Kullancsszövetség elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy az aranysakálok két, Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsfajt hurcoltak be Európába, amelyek nagyon veszélyesek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

Az utóbbi évtized egyik érdekes eredménye az volt, hogy azon országokban, ahol olyan nyelvet beszélnek, amelyben a jelen idő használatával lehet a jövőre hivatkozni, magasabb a megtakarítási ráta, még akkor is, ha egyéb tényezőket, mint például a gazdasági fejlettség, az intézményi rendszer, és a kultúra, figyelembe vesznek. A nyelvi-megtakarítás hipotézise szerint ez azért van, mert azok, akik a jelen időt használják a jövőről szólva, közelebbinek érzik a jövőt és így inkább hajlandóak megtakarítani. Mi azt teszteltük, hogy ha valaki természetes módon a jelen időt használja a jövő idő helyett, amikor a jövőről beszél, akkor fontosabb-e számára a jövő (és emiatt akár többet is takarít meg). A várakozásainkkal ellentétben nem találtunk ilyen összefüggést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 27. 11:39
×
×
×
×