A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége kiemelt témának tekinti a hazai munkaerő-potenciál optimális kihasználását, több kutatást is finanszíroz e körben, valamint konkrét szakmapolitikai javaslatokat készít - a külföldön dolgozók hazacsábításán túl - a hátrányos helyzetűek aktivizálásától kezdve az atipikus foglalkoztatás lehetőségek elterjesztésén keresztül a fiatalabb és az idősebb korosztály bevonásáig.
A VOSZ márciusi konferenciáján Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója és üzleti kapcsolatok igazgatója számolt be arról a kutatásról, amit a külföldön dolgozó magyarok helyzetét térképezte fel. A szakember szerint a kivándorlás hatásainak egyenlege nehezen tehető mérlegre: pozitív (kevesebb munkanélküli, hazautalások, erősödő kereskedelmi kapcsolatok) és negatív (csökkenő adóbevételek, bérnyomás és a szociális rendszer fenntartásának problémái) hatásai egyaránt megjelenhetnek a gazdaság és a társadalom relációjában is.
Az ENSZ adatai szerint 2020-ban több, mint 714 ezer olyan magyar élt külföldön, aki Magyarországon született. Miután Ausztriával és Németországgal az évtized elején megszűnt a korlátozó intézkedés 2010 és 2015 között, valamint 2015 és 2020 között felgyorsult a kivándorlás üteme: ezekben a periódusokban 100-100 ezerrel nőtt a külföldön élő magyarok száma. Érdemes hozzátenni, hogy már a rendszerváltás évében is négyszázezerre volt tehető azoknak a száma, akik Magyarországon születtek, de külföldön éltek.
Komplex programokkal lehetne hazacsábítani a dolgozókat
A Németországban élő magyarok száma 1990 óta a négyszeresére, az Ausztriában élők száma ötszörösére, a Nagy-Britanniában élők száma pedig a hétszeresére emelkedett. Kozák Ákos kiemelte, hogy eközben az Egyesült Államokban és Kanadában élő magyarok száma 40, illetve 30 százalékkal esett vissza.
2022-höz hasonlóan negatív egyenlegre lehet számítani: várhatóan 20 ezernél is több magyar fog kivándorolni, mint amennyien visszavándorolnak. 2024-től azonban az újra induló, 3 százalék körüli gazdasági- és reálbér-növekedés, valamint a feszes munkaerőpiac megfordíthatja az egyenleget.
A külföldön dolgozók hazautalásai jelentős devizaforrást biztosítanak az ország számára, a gazdasági növekedést ösztönzik, ráadásul jellemzően nem prociklikusak: az Egyensúly Intézet számításai szerint a hazautalások nagyságának fokozatos csökkenésére lehet számítani, a 2022-es 3,8 milliárd dollárról 2028-ra 3,6 milliárd dollárra csökkenhet ez az összeg éves szinten.
Az Egyensúly Intézet több javaslatot is megfogalmazott a külföldi magyar munkavállalók hazatérésének ösztönzésére. Ennek elemei többek között:
- célzott hazatérési támogatás;
- adóteher-könnyítés;
- a bürokrácia csökkentése, az ügyintézések automatizációja, digitális/papírmentes ügyintézés 2030-ra;
- átképzési/foglalkoztatási programok a hazatérőknek;
- a reintegráció támogatása;
- a tartós munkanélküliséggel küzdő városokban lokális programok indítása.
- A városok bekapcsolása az ösztönző programokba
Tartalékok a munkaerőpiacon: az atipikus foglalkoztatás lehet az egyik út
Csizmadia Gábor, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnöke előadásában hangsúlyozta: a vállalkozások hatékonyságbővülése nem képzelhető el más módon, mint az új technológiák bevezetésével. Ez lehet a kulcsa a fiatal munkavállalók bevonzásának és magyarországi megtartásának is.
Magyarországon az atipikus foglalkoztatási szektorokban – munkaerő-kölcsönzés, diák és nyugdíjas foglalkoztatás – dolgozók száma elérte az 5%-ot és a jövőben is dinamikus fejlődés előtt áll. A szövetkezetek (például a nyugdíjas szövetkezetek, diákszövetkezetek) fontos közösségépítő és értékteremtő feladatot valósítanak meg.
A 4,7 millió foglalkoztatottból becslések szerint 190 ezer kölcsönzött munkavállaló dolgozik jelenleg.
Átlagosan havi 300 egyszerűsített foglalkoztatott dolgozik a munkaerőpiacon, de szezonálisan ez a 900 ezer főt is elérheti – a két csoport között van némi átfedés is. Az elmúlt évek egyik jógyakorlata a GINOP 5.1.5 progaram, amely keretében 3 év alatt 5 déli vármegyében 19 ezer inaktív jelöltet vontak be a munkaerőpiacra, közülük 4500 főt el is helyeztek. Köztük sok a roma nemzetiségű, vagy hátrányos régiókból érkező.
128 ezer gyesen lévő anyuka és apuka van ma Magyarországon, közülük mintegy 4000 fő vállal munkát normál jogviszonyban vagy szövetkezeteken keresztül. A szövetségnél 1 millió munkaképes nyugdíjassal számolnak (65-72 év közötti korcsoport): közülük 120 ezer foglalkoztatott, akik közül 18 ezer fő szövetkezeti tagként vesz részt rugalmas keretek között a foglalkoztatásban. A nyugdíjas szövetkezetek előtt érdemi bővülési lehetőségek állnak – tette hozzá az elnök.
Csizmadia Gábor szerint még több tízezer fiatal van, aki alkalmazható munkavállalóként, diákmunkásként: a fiatal generáció munkakedve növekvő, az önállóság, így a pénzkeresési lehetőség és a tapasztalatszerzés fontos motiváció. Ismerik a technológiai újdonságokat, a folytonosság szempontjából az utánpótlás nevelés nélkülözhetetlen szereplői. Ugyanakkor kihívást jelentenek a generációs különbségek: meg kell érteni a fiatalokat, meg kell találni a kapcsolódási pontokat.
A Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége a VOSZ-szal együttműködve készített egy javaslattervet az egyszerűsített foglalkoztatás konszolidációjáról: lényeges eleme, hogy
90 helyett 150 nap legyen a foglalkoztatási keret, hogy az ad-hoc jelleggel élő cégek és munkavállalók tudjanak továbbra is élni a lehetőségekkel.
További elem, hogy az éjszaka dolgozónak csak egy napi bejelentési kötelezettségük legyen.
Ezek az intézkedések az Egyensúly Intézet modellszámításai szerint ezermilliárdos nagyságrendben járulnak hozzá az ország gazdasági teljesítményéhez. Az 55 + népesség reaktiválása és a külföldön dolgozók egy részének hazacsábítása a következő öt évben összességében közel háromezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne.
A cikk megjelenését a Vállalkozók Országos Szövetsége támogatta.
Címlapkép forrása: Getty Images
