Iskolaigazgató: érezhető volt, hogy a tankerület ellenségként tekint a tiltakozó tanárokra

A tanárok elbocsátása után több kényszermegoldást kellett bevezetni a a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. A keddi tárgyalási napra a bíróság ismét beidézte a Belső-Pesti Tankerületi Központ szakmai vezetőjét, de Marosi Beatrix egészségügyi okokra hivatkozva nem jelent meg.

Nem állja meg a helyét az a narratíva, miszerint a tanulók érdekében kellett kirúgni a polgári engedetlenségben részt vevő tanárokat, mert akcióikkal sértették a diákok tanuláshoz való jogát. Az elbocsátások után sokkal több tanóra maradt el, mint a tanárok tiltakozó akciói közben, a tanulók érdekei emiatt sérültek jelentősen - a többi között mellett erről is beszélt a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatója a 2022 őszén kirúgott kölcseys tanárok munkaügyi perének március 26-ai tárgyalási napján. Fazekas Csaba Györgyöt tanúként idézték be a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumára, ahol arról számolt be, ő hogyan élte meg a polgári engedetlenségi akciókat és az arra adott tankerületi reakciókat.

Elmondása szerint az iskolaigazgatóknak tartott tankerületi értekezleteken - amelyet a Belső-Pesti Tankerületi Központ szakmai vezetője, Marosi Beatrix tartott – gyakran érezhető volt, hogy a sztrájkoló és polgári engedetlenségben részt vevő tanárokra ellenségként tekint a tankerület, miközben ő próbálta hangsúlyozni, hogy ne így viszonyuljanak a tiltakozásokhoz. Hozzátette, ha megkérdezték volna a véleményét, ő biztosan nem értett volna egyet a kirúgásokkal. Halász Krisztián tanácselnök bíró kérdésére elmondta, a francia-matematika szakos oktatást mind a mai napig nem tudta rendbe rakni a gimnáziumban, a tanárok elbocsátása után pedig több kényszermegoldást kellett bevezetni, például csoportösszevonásokat, a pedagógusok óraszámainak megemelését.

A Kölcseyből végül öt pedagógust rúgtak ki, annak ellenére, hogy 2022 folyamán összesen mintegy 30-an vettek részt polgári engedetlenségben,. Arra a kérdésre, hogy miért pont azt az öt tanár bocsátották el rendkívüli felmentéssel, akik a munkaügyi pert is indították, a tankerület szakmai vezetője, Marosi Beatrix korábban nem tudott egyértelmű választ adni. Az igazgató ezzel kapcsolatban azt mondta, a tankerületben azokat a napokat számolták, amikor az érintettek polgári engedetlenségi akciót jelentettek be, a legtöbb strigulát pedig azoknál a tanároknál húzták, akiket végül kirúgtak. Elmondta azt is, a tiltakozók részéről nem a munkabeszüntetés volt a cél, akcióik egyfajta szimbolikus figyelemfelhívások voltak az oktatás helyzetére. Szerinte ezt bizonyítja az is, hogy például volt, aki a lyukas órájában vett részt polgári engedetlenségben. Azt pedig nem tartja elképzelhetőnek, hogy a tankerületben ne lettek volna tisztában a tiltakozó akciók okaival, céljaival.

Fazekas Csaba György beszámolt arról is, a tankerület vezetése részéről elhangzott, hogy ők csak végrehajtják azokat az utasításokat, amelyeket a Klebelsberg Központtól, illetve az köznevelési államtitkárságtól kaptak.

A keddi tárgyalási napra a bíróság ismét beidézte a Belső-Pesti Tankerületi Központ szakmai vezetőjét, de Marosi Beatrix egészségügyi okokra hivatkozva nem jelent meg.