Ez a több ezer éves emberi agy teljesen épen maradt fenn

Vágólapra másolva!

Az emberi agy a legérzékenyebb és legkényesebb szerv a testünkben, ami megmagyarázza, hogy miért védi vastag csontozatú koponya és három, nagyon kemény csigolya. Annál meglepőbb, hogy agyunk, ez a „zömök massza” lehet képes a legtöbb időt túlélni a bomlástól a szerveink közül.

Origo

Vágólapra másolva!

agy lágyszövet megőrzés

Az agy dacol az idővel és a pusztulással

A Proceedings of the Royal Society B tudományos szaklapban publikált, új tanulmányban az Oxfordi Egyetem kutatói több mint 4400 természetes állapotban fennmaradt emberi agyat katalogizáltak, amelyek közül néhány akár 12 ezer éves is lehet. Ebben a régészeti archívumban inka áldozatok, őskori emberek, sőt még északi-sarki felfedezők agya is megtalálható.

A 17. század közepe óta több mint 4400 emberi agyat tártak fel az elmúlt 12 ezer év régészeti emlékeiből, amelyek közül több mint 1300 egyébként csontvázas maradványok között maradt fenn. A rengeteg lelet ellenére továbbra is az a felfogás él a tudományos körökben, hogy a konzervált agyak „egyedülálló” vagy „rendkívül ritka” felfedezéseket jelentenek

– írták tanulmányukban a kutatók, amit a ZME Science online tudományos portál idéz.

Egy 1000 éves agyat találtak a belgiumi Ypres egyik temploma közelében végzett ásatások során. Az agyredők vas-oxiddal festettek
Fotó: Alexandra L. Morton-Hayward

Ahogy arra emlékeztettek, az emberi lágyszövetek – köztük az agy megőrzése – gyakran olyan jól ismert folyamatoknak köszönhető, mint a dehidratáció, a fagyasztás és a cserzés, amelyek vagy emberi tevékenységből, vagy természetes tényezőkből erednek. Nem ritka, hogy az agy más belső szervekkel együtt „túlél” olyan esetekben, amikor a lágyszövetek jól megőrződnek. A szakemberek

találtak már agyat sivatagi temetkezések kiszáradt maradványaiban, hegyi hágókból származó fagyott testekben és vizes lápokból származó, cserzett testekben.

Azonosítottak azonban olyan, megőrzött agyakat is, amelyekben más lágy szövetek nem találhatók, például egy mocsaras tóból származó ősi csontok mellett. Ezek egy részét a csontok mellett lebegő elsüllyedt hajóroncsokban találták meg.

Segítheti az ősi betegségek és a genetika megértését

A most megjelent tanulmányig nem történt jelentős erőfeszítés a megmaradt agy szisztematikus tanulmányozására annak érdekében, hogy megértsük, miért tartanak tovább, mint más lágy szövetek. Hogy megkérdőjelezzék azt az elképzelést, miszerint az agy megőrződése szokatlan, a tudósok létrehozták a régészeti lelőhelyekről származó, megőrzött emberi agyak archívumát.

Statisztikai elemzést végeztek, hogy meghatározzák előfordulási gyakoriságukat, a fennmaradásuk módját és a megőrzési körülményeik sokféleségét.

A konzervált emberi agyak eloszlása és gyakorisága típusonként, összehasonlítva az IsoArcH-tárban található lágyszövetekkel
Fotó: Royal Society

Megvizsgálták a megőrzött idegszövetek jellegét is és feltérképezték eloszlásukat világszerte és időben. Végül azt is vizsgálták, hogy a konzervált emberi agyak tanulmányozása hogyan segítheti elő az ősi betegségek és a genetika megértését.

Az agyak megtalálási helyének és a történelmi éghajlati adatoknak az összehasonlítása nyomokat szolgáltat az agybomlást megakadályozó tényezőkről. A minták több mint egyharmada a kiszáradás miatt maradt ép, míg a többit fagyasztás vagy cserzés tartósította. Nem találsz épen maradt agyat bármelyik sírban. Állapotuk igen változatos lehet, a száraz és törékenytől a puha és tofu-szerű állagúig

– magyarázta Alexandra Morton-Hayward törvényszéki antropológus a Science News-nak.

Hozzátette: érdekes módon az agyak körülbelül egynegyedét olyan holttestekben fedezték fel, amelyekből hiányzott minden más megőrzött lágyszövet (se bőr, se vese, se izmok). Ezekben az esetekben az ismert folyamatok (amelyek mindenféle szövetet megőriznek), nem tudnak magyarázatot adni arra, hogy ezek az agyak miért maradtak fenn.

A pontos ok tehát, amiért ezek az agyak megőrződnek, míg más lágyszövetek elromlanak, továbbra is rejtély. Ám a szakemberek szerint meglehet, hogy az agy egyedi kémiai összetételéhez van köze.

A kutatócsoport jelenleg új technikákat alkalmaz, hogy jobban megismerje az agyak megőrzését elősegítő molekuláris kölcsönhatásokat. A konzervált idegszövet példátlan lehetőséget kínálhat az ősi emberek idegrendszeri betegségeinek tanulmányozására. A mechanizmusok ugyanis hasonlóak azokhoz, amelyeket a neurodegeneratív betegségekben, például a demenciában látunk.