A bevételek növelése érdekében új tevékenységekbe fogna BKV, ruhákat és játékokat árulna, akár sínt is csiszolna

A BKK úgy állította össze a saját üzleti tervét, mintha az új tarifamegállapodás nem is létezne.

Meglehetősen ellentmondásos üzleti tervet készített az idei évre a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt., ezt az előző évi beszámolóval együtt szerdán tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés. A kiindulópontot a több szempontból is meglehetősen viharos 2023-as év jelenti, amikor a likviditási problémákkal küzdő fővárosi önkormányzat nem tudta biztosítani a közlekedésszervezéshez szükséges önkormányzati támogatást, így a többi között a BKV működésére átmeneti hitel felvételére kényszerült a cég. Az összesen 24 milliárd forintra rúgó kölcsönt azóta visszafizették, sőt a hitelhez kapcsolódó 673 millió forintos kamatot is állta a főváros.

A BKK összesen 150,3 milliárd forint támogatást kapott tavaly a fővárostól közlekedésszervezésre, így a BKV működtetésére, ezenfelül külön tétel volt a közútkezelés, a taxi ellenőrzés és a projektmenedzsment, amelyeket szintén támogatott az önkormányzat.

A BKK menetdíjbevétele viszont sok év után tavaly meghaladta a koronavírus-járvány előtti szintet és összesen 69,9 milliárd forint – a tervezetthez képest 8,5 milliárd forinttal több – folyt be ebből a BKK kasszájába. Ebből a MÁV-HÉV-Volánbusznak az agglomerációs utazások után valamivel több mint 2 milliárd forintot kellett átadni. Az utasszám azonban továbbra is elmarad a pandémia előtti szinttől. A bevétel növekedésben a repülőtéri busz, a 10 darabos gyűjtőjegy és a helyszínen váltott vonaljegyek év közbeni áremelése nagy szerepet játszott. Az áremelések kompenzálták a 14 éven aluliak – március 1-től az egész országban érvényes, de tavaly még csak a főváros által bevezetett – díjmentessége miatti kiesést is.

Erről az alapról indult az idei tervezés, amit elméletileg teljesen felforgatott volna a Lázár János vezette közlekedési minisztériummal kötött, a kölcsönös bérlet elfogadásról szóló megállapodás, illetve a március elsejével életbe lépett új tarifarendszer. A BKK azonban kissé meglepő módon abból indult ki – a Fővárosi Közgyűlésnek készített előterjesztés szerint –, hogy részben a társszolgáltatókon keresztül az új elszámolás alapján befolyó menetdíjbevétel nem csökken. Sőt abban bíznak, hogy a tavalyi tendenciák alapján 2,1 milliárd forinttal több – összesen 72 milliárd forint – folyik be az idén jegy és bérleteladásból. Igaz, a következő bekezdésben már azt írják, hogy tekintettel „az új tarifarendszer és a bevételek megosztásának új szabályaiból fakadó bizonytalanságokra”, a BKK-hoz befolyó menetdíjbevételek mértéke „az előzetes felmérésektől jelentősen eltérhet”. Június végére mindenesetre összegzik a tapasztalatokat, akkorra derülhet ki, hogy mennyit kell még várhatóan beleraknia a fővárosnak a BKK kasszájába, hogy továbbra is működőképes maradjon a közösségi közlekedés Budapesten.

Ennél jelentősebb kiesés lehet a menetdíjbevételen. A diákbérletet eleve megszüntették márciustól, hiszen a 950 forintos vármegye diákbérlet helyett aligha vette volna bárki is a 2500 forinttal drágább Budapest-tanulóbérletet (3450 forint). Meglepő módon az üzleti tervben mégis 6,23 milliárd forintos bevételi tervszám szerepel a tanulóbérlet soron. (A BKK a teljesítményelszámolás alapján a vármegye diákbérletek bevételéből kap majd valamennyit.)

Karácsony Gergely főpolgármester már a megállapodás bejelentésekor elismerte, hogy várhatóan 4-5 milliárd forint menetdíjbevételtől esik a főváros, de az azóta főpolgármester-választásra benevező Vitézy Dávid korábbi BKK igazgató becslése szerint akár „alsó hangon 10- 20 milliárd forintos” is lehet a kiesés. A Népszava információi szerint a BKK abból indul ki, hogy a városvezetés kompenzálja ezt. Komolytalannak tartják a MÁV korábban bemondott számait, miszerint az értékesítés a februárhoz képest március első felében 37 százalékkal nőtt. A BKK egyelőre a Népszava kifejezett kérésére sem adott ki jegy/bérleteladási számokat az új tarifarendszer bevezetése óta eltelt időszakra, mondván, még egy hónap se telt el.

A BKK ettől függetlenül úgy számol, hogy 30 milliárd forint keretösszegű áthidaló hitelt vesz fel március végén, amit szeptember végére visszafizet. A BKV tervezett forráshiánya 32,5 milliárd forint lesz decemberben, míg a folyamatos likviditás fenntartásához szükséges 14 milliárdos folyószámla-hitelt az év végéig vissza kell fizetnie, ennek elmaradása ugyanis a cég fizetésképtelenségét eredményezi – figyelmeztet üzleti tervében a fővárosi közlekedési cég.

Mindezek után aligha meglepő, hogy a BKV minden lehetséges eszközt bevet bevételei növelése érdekében. Az igazgatóság döntése értelmében a cég az idén két irányba is bővíti tevékenységi körét. Egyrészt játék-, könyv-, újság-, textil- és egyéb áruk kiskereskedelmébe fognak, hogy „ezzel még eredményesebbé tegyék a meglévő eszközállomány értékesítését, erősítsék a BKV pozitív megítélését és maximalizálják a lehetséges bevételeket az értékesítési helyek gazdagításával”. Másrészt a jövőben külső partnerek számára síncsiszolást is végeznek. A legkisebb is számít.