A kínai társadalom derűs gazdasági kilátásai és a világ fejlődésének előmozdítása a „két ülésszak” után
Kína úttörő és innovatív
Nemrég tartották Pekingben a 14. Országos Népi Gyűlés második és a 14. Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület második ülésszakát. Az évente egyszer megrendezett úgynevezett „két ülésszak” jelentős esemény a kínai politikai életben, a nemzetközi közösség számára pedig fontos ablak Kína főbb politikai irányvonalának megfigyelésére. Az idei „két ülésszak” által olyan Kínát láthatott a világ, amely stabilan halad előre, úttörő és innovatív, nyitott, magabiztos és egységes, és színvonalas fejlődése által még több lehetőséget nyújt a világnak.
A „két ülésszak” közzétette Kína gazdasági eredményeinek „bizonyítványát”: 2023-ban a kínai GDP 5,2 százalékos növekedési ütem mellett meghaladta a 126 billió jüant (kb. 18 billió USD), amivel a világ vezető gazdaságainak sorába tartozik, és több mint 30 százalékkal járul hozzá a világgazdasági növekedéshez, így továbbra is a globális gazdasági növekedés fontos motorja. Az egy főre eső GDP több mint 12 ezer dollárt a közepes jövedelműek által alkotott csoport immár 400 millió főt számlál, és egyre csak növekszik. A városokban készített felmérések azt mutatják, hogy a munkanélküliség átlagosan 5,2 százalékos, ami 0,4 százalékpontos csökkenés az előző évhez képest. A városokban újonnan létrehozott munkahelyek száma 12,44 millió, ez 380 ezerrel több az azt megelőző évi adatnál. Az egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelem 6,1 százalékkal nőtt, ugyanakkor tovább szűkült a városi és vidéki lakosság jövedelme közötti különbség. Az árszínvonal stabil maradt, a lakossági fogyasztói árak 0,2 százalékkal emelkedtek. A fizetési mérleg alapvetően kiegyensúlyozott, az egész éves külkereskedelmi forgalom 41,8 billió jüanra rúgott, a devizatartalék pedig az év végére meghaladta a 3,2 billió dollárt. Ezek az adatok jól jelzik a kínai gazdaság kiváló ellenálló képességét, nagy lehetőségeit, elegendő életerejét, valamint azt, hogy hosszú távú pozitív fundamentumai nem változnak, a kínai gazdaság nagy hajója minden vihar és hullámverés ellenére halad előre.
A „két ülésszak” megmutatta a kínai gazdaság minőségi fejlődését előmozdító hatalmas erőket. Kína tudományos és technikai innovációval támogatja az ipari fejlődést, felgyorsítja az új termelőerők fejlesztését, és átfogóan előmozdítja az új típusú iparosítást. Napjainkban az ország digitális gazdasági fejlődése egyre gyorsabb, az 5G felhasználói elterjedtsége meghaladja az 50 százalékot. Az alternatív meghajtású járművek gyártása és forgalmazása a globális részesedés több mint 60 százalékát teszi ki. A világ alternatív meghajtású járműveinek több mint fele Kína útjain fut, a világon telepített összes fotovoltaikus kapacitás közel fele itt található. Nagy sebességű vasútvonala hosszabb, mint a világ összes többi országáé együttvéve. A kínai gyártású C919-es utasszállító repülőgépet kereskedelmi üzembe állították, a Sencsou–17 űrhajót is sikeresen kilőtték. A mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia terén és más vezető műszaki területen is folyamatosan jelennek meg újítások. A Világgazdasági Fórum honlapjának adatai szerint az intelligens gyártástechnológia és a digitalizáció legmagasabb szintjét képviselő 153 „világítótorony” minősítésű gyár (Global Lighthouse Factory) közül 62 Kínában működik, amivel első a világon. Az új minőségű termelőerők az átfogó minőségi fejlődést előrelendítő motorrá válnak.
A „két ülésszak” megmutatta Kína eltökélt szándékát, hogy mindenkivel megossza a fejlődési lehetőségeket. Korunkban, amikor a világ még mindig tele van bizonytalansággal, a kínai „két ülésszak” egyértelmű jelzést küld a világnak a külvilágra való nagyobb nyitásról: a nyitottság és az együttműködés szellemiségében mindig kész osztozni másokkal a fejlődési lehetőségeken. Erőteljesen bővíti a kiváló minőségű termékek importját, kényelmesebbé teszi a külföldiek számára a kínai munkavállalást, tanulást és utazást, tovább szűkíti a külföldi beruházások negatív hozzáférési listáját, teljes mértékben eltörli a külföldi befektetéseket korlátozó intézkedéseket a feldolgozóiparban, és lazít a távközlési és egészségügyi szolgáltatások piacára való bejutási korlátokon. Segíti az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés elmélyítését és gyakorlati építését, tevékenyen előmozdítja az együttműködést a digitalizáció, a környezetvédelem, az innováció, az egészségipar, a kultúra és a turisztika, valamint a szegénység enyhítése területén. Elmélyíti a többoldalú és kétoldalú, valamint a regionális gazdasági együttműködéseket. Több országgal és régióval folytat tárgyalásokat magas színvonalú szabadkereskedelmi és beruházási megállapodásokról, támogatja a nyitott világgazdaság kiépítését. Kína nemrég egyoldalú vízummentességet jelentett be hat országgal, köztük Magyarországgal szemben. Eleve nyitott kapuit még szélesebbre tárja, hogy még több kölcsönösen előnyös együttműködés gyümölcse szolgálhassa minden nép javát.
Az utóbbi években a kínai és a magyar vezetők személyes figyelmével és stratégiai irányításával fellendült a kínai–magyar gyakorlati együttműködés. A magyar statisztikai adatok szerint 2023-ban a kétoldalú külkereskedelmi forgalom meghaladta a 13 milliárd dollárt. Kína magyarországi közvetlen befektetéseinek értéke elérte a 7,6 milliárd eurót (ami a teljes magyarországi FDI-állomány 58 százalékát teszi ki), és több mint 10 ezer munkahelyet teremtett. 2020 után immár második alkalommal lett Kína a legnagyobb külföldi befektetési forrás Magyarországon. Magyarország már évek óta a kínai befektetések első számú célpontja a kelet-közép-európai régióban. Mindezek teljes mértékben alátámasztják a két ország közötti kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés hatalmas lehetőségeit. Tavaly Orbán Viktor miniszterelnök úr részt vett a Kínában megrendezett harmadik „Egy övezet, egy út” nemzetközi együttműködési fórumon, valamint kétoldalú találkozón Hszi Csin-ping elnök úrral, ahol irányt szabtak a két ország kapcsolatai fejlesztésének. A két ország megragadta ezt az alkalmat az „Egy övezet, egy út” együttműködés közös építésének elmélyítésére, a kínai–magyar sorsközösség építésének előmozdítására, a két nép javának jobb szolgálatára.
2024-ben a kínai gazdaság várhatóan eléri az öt százalék körüli növekedési célt. A világ második legnagyobb gazdaságaként Kína nem fordul magába, nem veszi körbe magát áthághatatlan, kirekesztő falakkal, ehelyett inkább arra törekszik, hogy kibővítse a világ minden országa érdekeivel a kapcsolódási pontokat, és a saját fejlődése által folyamatosan új lehetőségeket nyújtson a világnak. Továbbra is ragaszkodik az emberi sorsközösség koncepciójához, elkötelezett az egyenlőségen alapuló és rendezett többpólusú világ, az elfogadó és befogadó jellegű gazdasági globalizáció előmozdítása iránt, valamint hogy a fejlődési lehetőségeket megossza a világ minden országával, így Magyarországgal is a közös fejlődés érdekében.
A szerző a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete.