Védtelen a sajtó a szélhámosokkal szemben

A ténylegesen szabad magyar sajtó ellen Heinrich Pecina osztrák üzletember követe el az „ősbűnt”. Utólag kiderült, hogy a Fidesznek akart szívességet tenni, amikor 2010-ben megvette előbb a magyar piacról kivonulni készülő svájci Ringier és a német Axel Springer kiadó portfóliójának legértékesebb lapjait, majd ezekből megalakította a Mediaworks kiadói csoportot. Így került hozzá többek között számos vidéki megyei lap, magazin, és a Népszabadság Zrt. többségi tulajdona is. A 2014-es második kétharmad után Pecina mindezt eladta Mészáros Lőrinc Optimus részvénytársaságának, amely adandó alkalommal meg is szüntette a legolvasottabb baloldali napilapot. 2019-ben aztán bejegyezték a Fidesz-közeli Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt (Kesma), az alá tartozó 28 médiacéggel. Ezzel több száz médiatermék felett szerzett befolyást a miniszterelnök bizalmát élvező sajtóbirodalom. 

Kicsiben valami hasonló történt a kormány ellenzékéhez sorolt 168 Óra című hetilappal is, amikor az addig külföldön élő Milkovics Pálra bízták a lapot kiadó cégcsoport vezetését.

Milkovicsnak is olyan múltja volt, mint Pecinának. Fiatalon a TV2-nél dolgozott, majd az RTL Klubhoz került, ahol 22 évesen a Reggeli című műsor főszerkesztője lett. A tévétől nem sokkal később elbocsátották, akkor döntött úgy, hogy vállalkozó lesz. Gyakran keresett „megélhetést” Európa más-más országában. Romániában és Finnországban is gyártott életmód témájú műsorokat, majd Prágában alapított céget, de előbb-utóbb mindegyiktől meg kellett szabadulnia. Néhány éve feltűnt Brüsszelben is, de amikor forró lett a lába alatt a talaj, hazajött.  

2018-ban, a Magyar Nemzet című napilap megszűnésének hírére megkereste az akkori tulajdonost, Simicska Lajost, hogy megvásárolná a lapot, de válaszra sem méltatták, így visszavonta az ajánlatát. 2019-ben megalapította a Global Post Hun Kft.-t, hogy kiadja a Pesti Hírlap névre keresztelt napilapot. Az újság 2020. január 30-án indult, de márciusban fel kellett függeszteni a Covid19-pandémia miatt. Áprilisban a Pesti Hírlapban 20 százalékos tulajdonos lett a Brit Media Befektetési Kft., amelynek akkori tulajdonosa Köves Slomó volt. Júliusban a Pesti Hírlap a Brit Mediához kerül, Köves Slomó kivonult a médiából, ezzel Milkovics bevásárolta magát abba a cégbe is. Így lett a 168 Óra, a Pesti Hírlap, és a Neokohn.hu tulajdonosa, később az Elle Magazin is hozzá került. 

Később Milkovics mellett 50 százalékos társtulajdonos lett Rogán Antal barátja, Schabi Michaeli izraeli-grúz állampolgár. Megszerezték az ELLE és a Cosmopolitan kiadási jogait is, plakátos cégeket is vásároltak, felvásároltak két elektronikus médiaszolgáltatót, a Jazzy és a Classic Rádiót is. A 168 Óra szerkesztősége Milkovics alatt is igyekezett megőrizni a lap korábbi szellemiségét, de ez egyre jobban szúrta a Rogánhoz közelítő tulajdonosok szemét. Milkovics 2020. szeptemberében elbocsátotta Rózsa Péter főszerkesztőt. arra hivatkozva, hogy olyan fotót közölt a hetilapban, amelyen Orbán Viktor fiatalkorú gyermeke is látható, amit „morálisan aggályosnak” minősített. Új főszerkesztőt nevezett ki, de 2022. április 30-án bejelentette, hogy a 15 fős szerkesztőséget az utolsó emberig elbocsátja, a lapot megszünteti.

Most megint lépett. Milkovics a napokban levelet írt néhány partnerének és a Michaeli, Schwartz & Brit Media Zrt. médiavállalat maradék munkatársainak a távozásáról, amit „saját elhatározásaként” indokolt. 

„Romhalmazt, sok százmilliós adósságot hagyott hátra” – mondta lapunknak a hátra hagyott cég ügyvezetője. Hozzátette: most azon dolgoznak, hogy próbálják megmenteni a még megmaradt, takarékon működő kisebb szerkesztőségeket, hogy legalább azt a néhány munkatársakat ne kelljen elbocsátaniuk. 

„Ami pedig az én jövőmet illeti – írja búcsúlevelében Milkovics –, egy rövid pihenés után folytatni szeretném azt a nemzetközi terjeszkedést az immáron a saját vállalatomban, amit például a horvátországi ELLE beindításával megkezdtünk.” 

„Pecinák voltak, vannak és lesznek mindaddig, amíg a központi irányítástól független magyar lapok el vannak zárva a hirdetési piactól. A kormány csak annyira tűri meg a tőle független média működését, hogy amikor számon kérik, hivatkozhasson rájuk: a kormánymédia mellett hallani más hangokat is, a sajtó szabad, Magyarországon szólásszabadság van” – fejtette ki lapunknak a hazai sajtópiac gondjait jól ismerő kutató.