Pálffy Tibornak a színház közösségi munka, a filmrendezést viszont magányos szakmának tartja, és szerinte erősen eltér a színházi rendezéstől. Leginkább kortárs témák érdeklik, de hogy milyen forgatókönyvet írna, azt maga sem tudja pontosan.
Írhatnék, ha lenne türelmem és időm leülni, gondolkodni ilyesmin. Azt tudom, hogy mi nem érdekelne. Valószínűleg nem dolgoznék fel társadalmi problémát, inkább az ember vágyairól és dilemmáiról készülne a forgatókönyv. Persze elég nehéz lenne kikerülni a társadalmi összefüggéseket, de nem arra fektetném a hangsúlyt. Valami olyan egyszerű történetben gondolkodnék, amit aztán költészetté tágítanék
– mesélte Pálffy Tibor.
A színész felidézte első filmjét, amely 1998-ban készült Álombánya címmel. Azt is elárulta, hogy a forgatás maradandó élmény volt számára, Vivi Dragan operatőrrel, a szakma nagymesterével is együtt dolgozhatott. A színész arról is szót ejtett, hogy semmiféle tapasztalata nem volt, amikor elkezdett filmben játszani.
Amúgy az erdélyi színészek zöme úgy került filmvászonra, hogy nem volt előtte filmes szakmai felkészítőn. Abszolút érzésből csinálta az ember, és hogyha olyan kollégák közé került, akiktől lopni lehetett, akkor lopott. De nagyon sok függ attól, ráérzel-e a rendszerre, vagy hogy milyen a viszonyod a kamerával, szeret-e téged vagy nem szeret. Ezek nagyon ösztönös dolgok
– fogalmazott Pálffy Tibor.
Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e szokni azt a fajta karakterépítést, ami a filmek sajátossága, elmondta, hogy meg lehet szokni, de épp az az egyik fájdalma, hogy még nem volt alkalma olyan filmes produkcióban részt venni, ami megfelelő időt és teret biztosított volna ahhoz, hogy mélyebbre tudjon ásni ebben a folyamatban. Pálffy Tibor főállásban van a színháznál, ennélfogva mindig a színház rendelkezik az idejével, így pedig nagyon nehéz egyeztetni, olyan filmben játszani, ami hosszabb folyamatot igényel.
De azt is tapasztaltam, hogy a filmkészítés során a rendezők nem vonják be túlságosan a színészt. Ahhoz, hogy a színész megfogja a pillanatot, nem biztos, hogy szükség van arra a fajta elmélyülésre, mint a színházban, ahol az előadás minden pillanatában tudod, hogy mi hova fut ki, mik az összefüggések. A filmben nem nagyon látod ezeket, a film akkor kezd el létezni, amikor a vágópultról kijön, és akkor neked már nincs beleszólásod színészként
– mesélte Pálffy.
A színész látható a Tündérkert című sorozatban, amely Móricz Zsigmond azonos című regényéből készült, és játszik egy román filmben is, amelynek a rendezője Andrei Cohn, azt azonban még nem mutatták be.
A teljes interjú elolvasható a Játéktér.ro oldalán.
Borítókép: Pálffy Tibor színművész (Fotó: Beliczay László)
