Budapesten lelt új életre egy Ukrajnából menekült nagymama és unokái – Így élnek most

Olha és az unokái Odesszából érkeztek Budapestre / Fotó: Végh László

(A legfrissebb hírek itt)

Olha lánya aneszteziológusként hamar felismerte, hogy szükség lesz rá és a tudására a betegek ellátásában. Mivel hadiállapotot hirdettek, a harcolni képes férfiak nem hagyhatták el az országot, köztük Olha veje sem. Vészesen fogyott az idő, minden másodperc számított, így a családnak döntenie kellett: végül arra jutottak, hogy a legjobb az lesz, ha Olha az unokáival, a jelenleg 16 éves Konsztantinnal, és a 6 éves Gacsával maguk mögött hagyják a hazájukat a háború idejére. A szavak elfogytak, már csak a könnyek maradtak... Nehéz szívvel búcsúztak el, és vették tudomásul, hogy szűk családjuk, ha csak egy időre is, de szétszakad.

Olha unokáival 2022 márciusában érkezett meg Budapestre, ahol új életet épített a nulláról. A szálláskeresés mellett a gyerekek iskoláztatása, illetve Gacsa egészségügyi ellátás volt a legfontosabb. Ő annak idején koraszülöttként jött a világra, fejletlen tüdeje miatt rendszeres gondozásra van szüksége.

Saját házában fogadja a menekülteket egy monori édesanya – fotók

A csonka család egy aprócska lakásban húzza meg magát, ahol a nappali mindössze 12 négyzetméteres volt. Gacsa az egyik sarokban színes halakat tart egy akváriumban, ezenkívül ott van egy ágy és egy szekrény, Konsztantinnak pedig egy íróasztal. Szűkösen vannak, de tudják, még így is sokkal jobb helyzetben vannak, mint sokan mások, akik Ukrajnában maradtak.

Bármennyire nehéz és fájdalmas is volt eleinte, idővel lassan mind felvették a hétköznapi élet ritmusát. Gacsa magyar óvodába kezdett járni, gyorsan megtanulta a nyelvet, és barátokat is szerzett, sőt! Most már versenyszerűen úszik.

„Gacsa mindent megkap itt, Magyarországon, amire csak szüksége van. Megkapja a szükséges egészségügyi ellátást, nagyon jó iskolába jár, és edzése is van. Mindezt ingyenesen biztosítják, ami nagyon sokat jelent nekünk" – magyarázta Olha.

A kamasz Konsztantinnak nem könnyű, nagyon hiányzik neki a régi élete / Fotó: Végh László

A 16 éves Konsztantinnal már kicsit más a helyzet.

„A legnehezebb az, hogy a nagymamámon kívül senkivel sem beszélhetek” – vallotta be a tinédzser. "Nagyon hiányoznak a barátaim és a családom, de nem akarok időt tölteni sem más, velem egykorú ukránokkal, sem magyarokkal.”

Természetesen Olhának sem könnyű, hogy így látja idősebb unokáját. Bár ő is visszavágyik a szülőföldjére, elhatározta, hogy a lehető legjobbat hozza ki a helyzetükből. Bizonyos kormányzati szervek lehetőséget kínálnak a szocializálódásra és a beilleszkedésre, ennek keretein belül Olha most művészeti és jógaórákra jár. Emellett hetente egyszer találkozik egy pszichológussal is, aki arra bátorítja, hogy beszélje ki magából a problémáit és a félelmeit.

Olha most művészeti órákra jár, ezzel is segítik a szocializálódását / Fotó: Végh László

„Felneveltem a gyerekeimet, két évvel ezelőtt még dolgoztam, aztán egyik napról a másikra minden megváltozott. Most azon kapom magam, hogy újra szülőként viselkedem. A pszichológusom azt mondja, hogy a könnyek úgy tisztítják a lelkünket, mint a víz a testünket. Így néha megengedem magamnak, hogy sírjak, mert utána jobban érzem magam" – vallotta be Olha.

2023 szeptemberében Olha veje, a gyerekek apja megsérült egy bombatámadásban. Mialatt gyógyult, Olháék öt napra Ukrajnába utaztak, hogy újra találkozhassanak. Egyikük sem gondolta volna, hogy a háború ennyire elhúzódik majd...

„Néha bűntudatot érzek, amiért itt vagyok. Egy olyan világban, ahol a háború történései csak újabb hírek, miközben a gyermekeim veszélyben vannak. Amikor reménytelennek és szomorúnak érzem magam, emlékeztetem magam, hogy a lányom orvosként életeket ment meg, az én küldetésem pedig az, hogy életben tartsam a fiait.”

A jelenlegi becslések szerint körülbelül 65 ezer ukrán menekült tartózkodik Magyarországon, közülük több mint 41 ezren kértek védelmet. A háború kezdete óta több mint 4,3 millió határátlépés történt Ukrajnából Magyarország felé.

BLIKK DOSSZIÉ

Ukrajna