A legtragikusabb családi sztorik a vásznon

A most mozikba került Vaskaromban annyi családi tragédia halmozódik fel, hogy az több filmre is elég lenne. Hasonlóan szívszaggató történeteket kerestünk.

Amerikai história X

Derek Vinyard (Edward Norton) tűzoltó apját egy fekete banda tagjai lőtték le, miközben az pont az ő házukat oltotta, így a horogkereszttel kitetovált neonáci férfi alig várja, hogy bosszút állhasson – bárkin, aki afroamerikai. Miután ennek szellemében egy nap brutális gyűlölet-bűncselekményt követ el, börtönbe kerül, ahol alaposan megváltozik a véleménye mind a feketékről, mind az erőszakról. Szabadulása után azonban újabb dráma következik, hiszen öccse, Danny ugyanarra az útra lépett, mint amit korábban ő is járt.

És ha azt hisszük, hogy ezzel vége a tragédiák sorának, nagyot tévedünk.

Az Amerikai história X-ben a két fivért játszó színészek (Norton mellett Edward Furlong) elképesztő alakítást nyújtanak; a megrázó történet mellett minden bizonnyal nekik is köszönhető, hogy a film ikonikus jelenete a mai napig spontán tapsvihart vált ki a nézőkből.


A Babadook

Megrázó családi tragédiából az ausztrál Jennifer Kent 2014-es pszichohorrorjában sincs hiány, hiszen a főhősnő, Amelia akkor veszítette el a férjét, amikor az éppen kórházba vitte őt, hogy megszülje közös gyermeküket. A baleset után hét évvel így a nő egyedül neveli súlyos viselkedési problémákkal küzdő fiát, akinek az állapota még tovább rosszabbodik, amikor Amelia talál egy különös gyerekkönyvet, és elkezd neki felolvasni belőle. Miközben anya és fia egyre inkább elszigetelődnek a külvilágtól, a könyvbeli rém, Babadook terrorja közepette igazi pszichológiai mélyfúrás során derül ki a néző számára, hogy minek is a szimbóluma az életre kelt szörnyeteg. A Babadook ráadásul nemcsak kiváló alkotás,

de elindította a modern anyaság- és női horrorok sorát, továbbá a feldolgozatlan múltbeli traumákat és mentális betegségeket tematizáló horroroknak is adott egy lökést.

 

A Babadook az egyik

A PORT.hu kritikusainak kedvenc horrorfilmjei halloween alkalmából

A boszorkányok, szörnyek és kísértetek ünnepére a Port mozi rovatának öt szerzője összegyűjtötte, mely horrorfilmek voltak rájuk a legnagyobb hatással életük során, és melyek azok, amiken a leginkább szeretnek borzongani.

Tovább

 

Beszélnünk kell Kevinről

Lionel Shriver magyarul is olvasható könyvének adaptációja úgy kezdődik, hogy egy 15 éves fiú, Kevin iskolai mészárlást rendez. A gyerek anyja, Eva (Tilda Swinton) – aki annak idején feladta a karrierjét és a szakmai ambícióit fia kedvéért – ezt követően a gyász és bánat mellett azzal az érzéssel is küzd, hogy mennyiben volt az ő hibája a fiú barbár tette, hogy vajon ő nevelt-e gyilkost belőle. Nyugtalanító flashbackekben tárul elénk, hogy Kevin gyakorlatilag születése óta problémás gyerek volt, és sosem alakult ki igazi anya-fia kötelék közte és Eva között. A Beszélnünk kell Kevinről nehezen belátható, brutális igazsága,

hogy vannak olyan dolgok, amelyeken egyszerűen nem lehet neveléssel változtatni. És ha születésüktől fogva ördögien gonosz gyerekek nem is léteznek, a szülői felelősségnek is van egy határa.

 

Ez is érdekelhet

10 ördögien gonosz gyermek

Vannak rossz gyerekek a való életben is, de ennyire rosszak és gátlástalanok rendszerint csakis a mozivásznon találhatók (szerencsére)!

Tovább

 

Édesek és mostohák

Miután Luke (Ed Harris) elválik gyerekei anyjától, Jackie-től (Susan Sarandon), és új barátnője lesz Isabel (Julia Roberts) személyében, megindul a harc a férfi régi családja és az újdonsült menyasszony között. Isabel megpróbál jó mostohaanyja lenni Luke és Jackie két rosszcsont gyermekének (Jena Malone, Liam Aiken), de a megsebzett exnej folyton ellene uszítja őket. A sors azonban közbeszól, a lehető legdrasztikusabb módon, hiszen a folyamatos állóháborúnak végül egy nem várt tragikus fordulat vet véget.

Az Édesek és mostohák alaphelyzetével mindenki tud azonosulni,

akinek elváltak a szülei (vagy akár ismer ilyen családokat), hogy aztán a kegyetlen csattanó gondoskodjon róla, hogy annyira azért ne sajnáljuk magunkat...


Ez a fiúk sorsa

A 13 éves Tobias Wolff (Leonardo DiCaprio) apa nélkül nőtt fel. Anyja, Caroline (Ellen Barkin) úgy dönt, itt az ideje, hogy a fiának apát, magának pedig férjet találjon. Hozzámegy Dwighthoz (Robert De Niro), a középkorú munkásemberhez, aki korántsem örül egy idegen kölyöknek. Dwight hamar kimutatja a foga fehérjét,

rendszeresen bántalmazza Tobiast,

aki csak úgy szabadulhat meg kínzójától, ha bekerül egy bentlakásos iskolába.


A Tobias Wolff memoárja alapján készült filmdráma elsőre talán sablonosnak tűnhet, ez volt azonban az első olyan produkció, amelyben az addig gyerekszínészként viszonylag jelentéktelenebb szerepekben próbálkozó Leonardo DiCaprio megmutatta, hogy mit tud.

Zsigeri hatású alakítására partnere, Robert De Niro felhívta Martin Scorsese figyelmét is,

szóval részben ennek a filmnek köszönhető, hogy azóta DiCaprio lett a rendező egyik legtöbbet foglalkoztatott, kedvenc színésze.

 

A filmről szóló ajánlónk

DiCaprio első főszerepében brillírozik

Még a nagy áttörés és közvetlenül az Oscar-jelölés előtt játszotta el Leonardo DiCaprio a nevelőapjával konfliktusba keveredő, lázadó fiatal srácot, és volt, aki már tudta, mi lesz belőle.

Tovább

 

Kramer kontra Kramer

Ted Kramer (Dustin Hoffman) imádja a családját, feleségét és hatéves kisfiát, de azért a munka a legfontosabb a számára, minden mást a karrierjének rendel alá. Egyik este arra ér haza, hogy Joanna, a felesége szárazon közli vele: elhagyja, hogy az anyaszerepből kiszakadva végre megpróbálja megvalósítani önmagát. Így a gyerekkel járó összes gond az apára szakad, aki kénytelen újra felépíteni az életét: megtanulni a gyereknevelés csínját-bínját, s mindeközben az állását is megtartani. Ted főz, vásárol, takarít, játszótérre jár, s megérzi és megérti tündéri kisfia minden vágyát és félelmét. Kisebb-nagyobb zűrök mellett is olyan ajándék ez, amiben kevés apának van része.

S másfél év elteltével, miután a legapróbb részlet is a helyére került, ismét megjelenik Joanna (Meryl Streep)…


Robert Benton rendező 1979-es klasszikusa szívszorító váratlan fordulatának köszönhetően nemcsak azt mutatja meg, mekkora csapás egy gyerek számára a szülők válása, de azt is, hogy adott esetben az apa is nagyon tud szenvedni ettől a helyzettől. A Kramer kontra Kramer ezenkívül érvényesen beszél arról is,

mennyire sok dolgot fel kell adni az anyaságért, amit Meryl Streep játéka olyan hitelesen illusztrál, hogy a színésznő ezért az alakításáért kapta első Oscar-díját.

 

Ez is érdekelhet

A 80 éves Dustin Hoffman 10 legjobb filmje

Már első főszerepével levett mindenkit a lábáról, két és fél évtizeden át nem volt jobb nála, legfeljebb örök riválisa, Al Pacino. Születésnapján a legjobb filmjeire emlékezünk.

Tovább

 

Vidéki ballada az amerikai álomról

Az Ez a fiúk sorsához hasonlóan egy önéletrajzi regény alapján készült netflixes alkotás már baljósan kezdődik, hiszen az Amerikai Egyesült Államok egyik leglecsúszottabb vidékének számító Appalache-hegység környékéről sikeresen kikeveredő fiatal főhős azért tér haza a szülői házba, mivel az anyja (Amy Adams) túladagolja magát. J.D. ennek kapcsán visszaemlékszik traumatikus múltjára, amikor is a nő először orvosság-, majd drogfüggő lett, hogy a fiút végül mocskos szájú, karakán nagymamája (Glenn Close) nevelje fel. Ahogy az a filmről szóló PORT.hu-kritikában is szerepel, a kritikusok által gyűlölt, a nézők által viszont ajnározott mű alkotói szinte lubickolnak az elmaradott közeg minél lepukkantabb ábrázolásában,

így a Vidéki ballada az amerikai álomról-t nem sok választja el a nyomorpornótól.

 

A filmről írt kritikánk

Vidéki ballada az amerikai álomról – Csodálkozzunk rá Amerika legsötétebb lakóira!

Az Appalache-hegyvidék az USA egyik legelmaradottabb vidéke, filmünk pedig egy olyan srácról szól, aki ki tudott innen törni, mégis visszavágyik. De mi ebben a pláne, és miért utálják a filmet a kritikusok?

Tovább

 

A vér földje

George, a nyugdíjas seriff (Kevin Costner) és lótartással foglalkozó felesége, Margaret (Diane Lane) elveszítik felnőtt fiukat, majd néhány év elteltével (más értelemben) pár éves unokájukat is, mivel annak édesanyja újból férjhez megy, majd váratlanul, tényleg egyik napról a másikra se szó, se beszéd odaköltözik az új férj távolban élő családjához. Mivel Margaret korábban szemtanúja volt, hogy a férfi nemcsak volt menyüket, de a kisfiút is bántalmazza,

a nagyszülők összecsomagolnak, és elindulnak, hogy visszaszerezzék a rossz kezekbe került gyereket.

Forrás: Gamma Home Entertainment


Miután az összecsomagoláskor az egykori szolgálati pisztoly is bekerült a bőröndbe, a csehovi szabálynak megfelelően sejthető, hogy hamarosan valami nagyon rossz fog történni. És így is lesz: a két nagyszülő ugyanis az úti célhoz érve egy olyan, a helyiek körében kifejezetten hírhedtnek számító klánnal találja szembe magát, amelynek tagjai csak az erőszak nyelvét beszélik – és eszük ágában sincs elengedni az unokát. A Larry Watson 2013-as neowestern regénye, a Let Him Go alapján készült film sajnos eltékozolja az alapanyagot, így a nagy finálé kifejezetten parodisztikusra sikerült benne – ez azonban nem változtat a tényen, milyen megrendítő az a családi tragédia, ami megjelenik benne.


Elcserélt életek

1928 márciusának egyik szombat reggelén, Los Angelesben Christine Collins (Angelina Jolie) elbúcsúzik kilencéves kisfiától, akit egyedül nevel, azután munkába megy. Este, amikor hazaér, a legszörnyűbb rémálma válik valóra: a kis Walternek nyoma veszett. Öt hónappal később a rendőrség bejelenti, hogy a kisfiú előkerült, és a nyomozást lezárták. Holott csak rábeszélték az asszonyt, hogy vigyen haza egy gyereket, akiről pedig tudta, hogy nem az ő fia. Amikor Christine megpróbálja elérni a hatóságoknál, hogy folytassák a nyomozást, valóságos rágalomhadjárat indul ellene. Egyedül Briegleb tiszteletes személyében talál segítségre.


Clint Eastwood egyszerre könnyfakasztó és izgalmas, megtörtént eseményeken alapuló melodrámájában nemcsak a főszerepet hozó Angelina Jolie nyújt kiváló alakítást, de a mellékszereplőként megjelenő Amy Ryan is, akinek köszönhetően a húsba vágó és felháborító igaz történet realitása mellett kirajzolódik az is, hogyan bántak a hatóságok az 1920-as években a nőkkel és az alacsonyabb társadalmi osztályba tartozókkal.

Az Elcserélt életek így a benne ábrázolt családi tragédia mellett történelmi távlatba helyezett társadalomkritikaként is jól működik.


Philomena – Határtalan szeretet

Írország, 1952. Miután Philomena teherbe esik, apácazárdába küldik. A szülés után a kicsit elveszik tőle, majd Amerikába adják örökbe. A következő ötven évben Philomena – miközben férjhez ment és gyerekeket szült – semmit sem tudott tőle elszakított gyermekéről. Az ír asszony ekkor találkozik Martin Sixsmithszel, az életunt angol riporterrel, aki érdeklődni kezd a története iránt.

Bár nem is különbözhetnének jobban egymástól, együtt indulnak Amerikába. A gyermek utáni kutatás összekovácsolja a furcsa párost.


Stephen Frears alkotását a mai napig Írország és a katolikus egyház szégyenfoltját jelentő Magdolna-mosodák szomorú igaz története ihlette, amely helyeken egészen a XX. század végéig bevett gyakorlat volt, hogy a fiatalon és házasságon kívül teherbe esett nőktől erőszakkal elvették a gyerekeiket, hogy utána jó pénzért örökbe adják őket (ezt dolgozta fel A Magdolna nővérek című film és legújabban a Nő a falban című sorozat is), miközben a rendházakon belül működő mosodákban keményen dolgoztatták is szerencsétlen lányanyákat. A Philomenában a szörnyű múltbeli történéseket a két főszereplő, Judi Dench és Steve Coogan finom játéka teszi fogyaszthatóvá.

 

Kritikánk A vér földjéről

Kevin Costner és Diane Lane akár az élete árán is a legjobb nagyszülő akar lenni

Az acélember és a Batman Superman ellen – Az igazság hajnala után újra együtt Superman nevelőszülei: ezúttal egy (nálunk végül nemrégiben DVD-n és Blu-Rayen megjelent) borongós középnyugati bűndrámában láthatjuk őket. Kritika A vér földje című filmről.

Tovább