Nagyvilág

Háromszoros „nyugati” győzelem Szlovákiában: meglepetést okozott az ellenzéki államfőjelölt

Zuzana CapuZuzana Gogova / ANADOLU / Anadolu via AFP
Zuzana CapuZuzana Gogova / ANADOLU / Anadolu via AFP
Jelentős meglepetést okozott a „nyugatos” ellenzéki államfőjelölt Szlovákiában. A választások szombati, első fordulóját ugyanis az oppozíció által támogatott Ivan Korcok, korábbi külügyminiszter nyerte. Ám ez nem jelenti azt, hogy a második fordulóban biztosra vehető a győzelme. Ott ugyanis a jelenlegi kormánypártok jelöltjével, Peter Pellegrini exkormányfővel kell majd megküzdenie. Márpedig Pellegrini könnyen begyűjtheti az első kör után kieső populista jelöltek szavazatait.

Szombat este, ha nemzetközi viszonylatban nézzük, háromszor is a Nyugat győzött Szlovákiában. Egyrészt a nemzetközi futball történetében a valaha lőtt leggyorsabb gólt kapta Martin Dubravka, a szlovák válogatott kapusa. Szlovákia nyugati szomszédja, Ausztria ezzel világrekordot állított fel, hiszen már hat másodperccel a kezdés után vezetést szerzett Pozsonyban, majd 2-0-ra meg is nyerte a mérkőzést.

Ha a nemzetközi sajtó szempontjából nézzük, akkor a Nyugat egy másik győzelmet is aratott Szlovákiában. Igaz, ebben a versengésben még csak az első félidőt „fújták le”, de már így is komoly meglepetés született a szlovák elnökválasztáson.

A külföldi lapok ugyanis az új köztársasági elnökről szóló voksolást a „Nyugat” és a „Kelet” összecsapásaként értékelték már előzetesen is. Márpedig az oroszbarát, „keleti vonalat” képviselő pozsonyi kormány vezető pártjainak, a Smernek és a Hlasnak a közös jelöltjét, Peter Pellegrinit – ő jelenleg a parlament elnöke, de volt már kormányfő is 2018 és 2020 között – a nyugatbarát ellenzéki erők által támogatott Ivan Korcok legyőzte az elnökválasztás első fordulójában.

TOMAS BENEDIKOVIC / AFP

Sőt, egy harmadik szempontból is a Nyugat győzött a Kelet fölött: Szlovákián belül Pozsony és Nagyszombat délnyugati választási körzeteiben aratta a legnagyobb győzelmet Korcok, ezen kívül még a másik nagyváros, Kassa környékén győzte le riválisát. A keleti és északi körzetek nagy részében ugyanakkor Pellegrini hívei voltak többen, így Eperjes, Zsolna, Nyitra, Besztercebánya és Trencsén vidékén a nacionalizmussal kevert baloldali populizmus erősebb volt a nyugatos-liberális-zöld irányzatnál. Szlovákia nyugati és keleti része között abban is nagy volt a különbség, hogy mennyire lelkesen vettek részt a választók a szavazáson. Ebből a szempontból is a Nyugat győzött: Pozsony környékén jóval többen voksoltak, mint a keleti országrészekben.

A korábbi külügyminiszter az első körben országosan 958 393 szavazatot, a voksok 42,5 százalékát szerezte meg. Az ellenzéki jelölt összesített eredménye megközelítette az egymillió szavazatot, legfőbb ellenfele, Pellegrini viszont csak 834 718 voksot kapott, és 37 százalékos eredményt ért el. Így ez a két jelölt jutott az elnökválasztásról végső döntést hozó második fordulóba.

A harmadik helyen Stefan Harabin végzett, még a kormánynál is nyíltabban oroszpárti,  aki a Smer egyik korábbi kormányában igazságügyi miniszter is volt. Harabin a hírek szerint csalódottan vette tudomásul, hogy kikerült a további versengésből, miután 11,7 százalékos eredményt ért csak el. A volt legfelsőbb bírósági elnök valódi botrányhős Szlovákiában, a nemzetközi sajtóban a legismertebb ügye az volt, amikor 2022-ben rövid időre letartóztatták az Ukrajna elleni orosz invázió után, amikor nyíltan a Kreml álláspontját támogatta a Facebookon. Harabin ismert NATO- és EU-ellenességéről is.

Érdekes az is, hogy az április 6-ai második fordulóba most bejutott két jelölt között majdnem 124 ezer szavazatos különbség alakult ki Korcok javára, miközben a közvélemény-kutatók előzetesen Pellegrini győzelmét jósolták, körülbelül 37:36-os arányban. A független jelöltként induló Korcokot az elnökválasztási kampányban a Most–Híd párt és a Progresszív Szlovákia támogatta, de – többek között – őt javasolta államfőnek a Kereszténydemokrata Mozgalom, a Szabadság és Szolidaritás, illetve a Demokraták (Eduard Heger volt miniszterelnök pártja, akinek kormányában külügyminiszter volt Korcok) is. Szintén mellette állt a Kékek – Európai Szlovákia elnevezésű tömörülés.

Ugyanakkor a másik olyan exminiszterelnök, akinek a kormányában külügyminiszterként tevékenykedett Korcok, most ellenfeleként indult az elnökválasztáson. Igor Matovicról van szó, aki 2020-ban azt a Pellegrinit váltotta kormányfőként. Matovic egyébként rendkívül gyengén szerepelt: az első körben 2,18 százalékot kapott, így megelőzte őt az a Forró Krisztián is, aki a Magyar Szövetség nevű tömörülés színeiben indult. (Matovic ötödik lett Forró mögött, a hatodik Ján Kubis, korábbi külügyminiszter lett.)

„Nem olyan eredmény született, amilyenre számítottunk”

Forró Krisztián mindössze 65 588 szavazattal végzett a negyedik helyen. Vagyis még a szlovákiai magyarok sem szavaztak rá túl nagy számban, miután a magyarok által lakott körzetekben nagyon alacsony volt a részvétel, és a helyi lapok tudósításai szerint e térségekben is inkább csak a szlovákok mentek szavazni.

 

Így Forró végül 2,9 százalékos eredményt ért el, amivel ő sem volt elégedett: – Nem olyan eredmény született, amilyenre számítottunk – mondta a Parameter.sk szerint, s elsősorban a választói mozgósítás problémáiról beszélt. „Ilyen kevesen még soha nem voltunk” – ezzel a címmel pedig a Körkép szlovákiai magyar lap számolt be Forró eredményvárójáról, ahol mindössze kéttucatnyian jelentek meg.

Második helye ellenére

Pellegrinit azonban nem szabad leírni a választások második fordulója előtt. Annyi más populista-nacionalista jelölt van (Szlovákiában a nacionalizmus a baloldalhoz köthető), hogy a rájuk leadott, az első fordulóban elveszni látszó szavazatokat sokak szerint Pellegrini gyűjtheti be, mintsem Korcok.

Egy márciusi közvéleménykutatás szerint, ha csak ketten versengtek volna most, akkor Pellegrini lenne a köztársasági elnök – igaz, ez a kutatás tévesen jelezte előre például a magyar jelölt, Forró Krisztián esélyeit, jóval nagyobb, 4,3 százalékos támogatást jósolva, mint amit valójában elért a Szövetség jelöltje.

Zuzana Gogova / ANADOLU / Anadolu via AFP

Az AKO közvéleménykutató ügynökség azt vizsgálta, hogyan szavaznának a második fordulóban azok, akik az első fordulóban nem mentek el választani, illetve azok, akiknek a jelöltje elbukott az első körben. Kiderült: 44 százaléka azoknak, akik nem szavaztak az első körben, a másodikban sem készül voksolni. Azoknak az egynegyede viszont, akik két hét múlva elmennének szavazni, Korcokra adhatja le a voksát, 15 százalékuk pedig Pellegrinit választaná. A fennmaradó 16 százalék pedig még nem döntött.

Látható, hogy a közvélemény-kutatások ellentmondásosak. Korcok a választás első fordulója után kijelnetette: „tovább fogunk küzdeni”. Hozzátette:

reménykeltő a helyzet, de két lábbal állok a földön. Minden erőmmel azon leszek, hogy megszólítsam azt a sok tízezernyi kormánypárti szavazót, aki elégedetlen az ország irányultságával.

Korcok a sajtótájékoztatón magyarul válaszolt, amikor arról kérdezték, hogyan kívánja megszólítani a magyar szavazókat. Beszélt arról, hogy: „rendkívül tiszteli a szlovákiai magyarokat, identitásukat, nyelvüket, és nagyon fáj neki, hogy magyarellenes politikusként tüntetik fel”. Ő maga – elmondása szerint – támogatja a kisebbségi törvény megalkotását, modern, a nemzetközi standardokat figyelembe vevő törvényt szeretne.

A távozó köztársasági elnök, a liberális Progresszív Szlovákia támogatásával megválasztott Zuzana Caputová kijelentette, „korrekt és kulturált kampányt szeretne látni a második forduló előtt”. A Parameter.sk megjegyezte egyébként azt is, hogy Korcok 80 ezerrel több szavazatot szerzett, mint Čaputová öt éve.

Pellegrini sem adta fel a küzdelmet az első forduló után: gratulált Korcoknak, de szerinte egyértelmű, hogy az emberek milyen államfőt akarnak. Ezzel arra utalt, hogy Szlovákia polgárainak többsége nem akar progresszív jelöltet, aki fegyvereket küldene Ukrajnába, vagy aki állandóan konfliktusba kerülne a kormánnyal.

Pellegrini, akiért a Kremlben lobbizott a magyar kormány

A legutóbbi általános választások estéjén az exit pollok még a jelenlegi ellenzék legnagyobb pártját, a liberális, nyugatos Progresszív Szlovákiát hozták ki győztesnek, de másnapra megfordult az eredmény, és a populista baloldali politikus, Robert Fico, és az ő (papíron) szociáldemokrata pártja, a Smer-SD nyerte végül a tavalyi szavazást. Fico azonban csak úgy tudott kormányt alakítani tavaly, hogy a szintén szociáldemokrata Hlas-SD nevű párt koalícióra lépett velük. Ennek a pártnak a vezére Peter Pellegrini, aki a koalíciós egyezkedések eredményeként végül csak parlamenti elnök lehetett. Ugyanakkor már tavaly is nyilvánvaló volt, hogy „vigasztalásul” a kormányfői posztról való lemaradásért, Pellegrinit jelöli majd a Smer és a Hlas köztársasági elnöknek.

 

A jelölés persze nem volt „sima ügy” a kormányon belül sem. A populista kormánykoalíció soraiból volt egy másik jelölt is, Andrej Danko személyében. A Szlovák Nemzeti Párt elnöke a választás előtt visszalépett, ám neve még így is szerepelt a szavazólapokon, s végül 1905 voksot még úgy is kapott, hogy hivatalosan nem is vett részt a voksoláson. Danko a jobboldali populizmust képviseli a kormányban, a két baloldali populista, nevében szociáldemokrata párttal, a Smerrel és a Hlasszal szemben.

 

Mindhárom pártra a korábbi magyarellenességük dacára az jellemző, hogy jó kapcsolatokat ápolnak a jelenlegi magyar kormánnyal, illetve Orbán Viktorral és Szijjártó Péterrel. Danko például szívesen fotózkodik együtt a magyar külügyminiszterrel, Pellegriniért pedig a magyar kormány Moszkvában lobbizott, hogy a négy évvel ezelőtti, 2020-as általános parlamenti választás előtt fogadják az akkor még miniszterelnökként fungáló baloldali politikust a Kremlben. Ez utóbbiról a Telexen számolt be a VSquare.org munkatársa, Panyi Szabolcs és Lukás Diko, a Ján Kuciak Oknyomozó Központ újságírója. Jan Kuciák szlovák tényfeltáró újságírót menyasszonyával együtt brutálisan meggyilkolták 2018-ban. Az ezt követő botrányhullámba bukott bele Robert Fico második kormánya. Ezután, 2018-2020 között nem más vette át a Smer-SD által irányított kabinet vezetését, mint Peter Pellegrini.

 

Pellegrini és a Smer végül elvesztette a 2020-as választást. Ezután alapította meg Pellegrini a Hlas-SD nevű pártot, amely Fico Smer-SD-jéből vált ki a 2020-as kudarc után, és amely nevében ugyanúgy hordozza a szociáldemokráciára utaló SD rövidítést, mint a Smer. A Hlas ideológiailag nagyon zavaros, egyszerre nyugatos és populista üzeneteket közvetítő párt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik