A vérteszt nagy pontossága a jelenlegi otthoni széklettesztekhez hasonló, írja az euronews.health ismeretterjesztő oldal.
A kutatócsoport a New England Journal of Medicine című szaklapban tette közzé eredményeit.
"A vizsgálat eredményei ígéretes lépés a vastagbélrák korai felismerését szolgáló, kényelmesebb eszközök kifejlesztése felé, miközben könnyebben kezelhető"
- mondta William M Grady, az amerikai Seattle-ben található Fred Hutchinson Rákközpont gasztroenterológusa közleményében.
"A teszt, amelynek pontossági aránya a vastagbélrák felismerésében hasonló a rák korai felismerésére használt székletvizsgálatokhoz, alternatívát kínálhat olyan betegek számára, akik egyébként elutasítanák a jelenlegi szűrési lehetőségeket" - tette hozzá.
A széklettesztek vér vagy sérült DNS kimutatására szolgálnak a mintákban. További lehetőségek közé tartozik a szigmoidoszkópia és a kolonoszkópia, amelyek során csövet vezetnek be a végbélbe és a vastagbélbe.
A kolonoszkópia a szűrés "arany standardjának" számít.
A CT-kolonográfia, más néven virtuális kolonoszkópia, röntgensugarakat használ a rák jeleinek kimutatására.
A kutatók által kifejlesztett teszt a vérben keringő tumor-DNS-t (ctDNS), azaz a rákos sejtek által kibocsátott DNS-t mutatja ki.
A tesztet közel 8000 45 és 84 év közötti emberen próbálták ki, akiken standard kolonoszkópiát is végeztek, majd a kutatók összehasonlították az eredményeket.
A vérvizsgálat a résztvevők 83,1 százalékánál igazolta a vastagbélrák diagnózisát, míg 16,9 százalékuk a ctDNS-technikával negatív eredményt kapott, de a kolonoszkópia segítségével pozitív lett.
A teszt nagyobb érzékenységet mutatott a vastagbélrák kimutatására, még a korai stádiumban is, de alacsonyabb érzékenységet mutatott az előrehaladott rákos elváltozások azonosításában, amelyek idővel rákká fejlődhetnek.
Európában az egyik legmagasabb a vastagbélrák előfordulási aránya. Az EU-ban a mellrák után ez a második leggyakoribb rákos megbetegedés, amely 2020-ban az új rákdiagnózisok 12,7 százalékát teszi ki, és a rák okozta halálozások második oka.
Az Európai Bizottság iránymutatása szerint a szűrővizsgálat olyan 50 és 69 év közötti felnőttek számára ajánlott, akik átlagos kockázattal rendelkeznek, vagy akiknél különböző tényezők miatt nem ismert a megnövekedett kockázat.
Az európai országok között azonban heterogenitás tapasztalható. Az Eurostat adatai szerint az uniós tagállamok valamivel több mint felében az 50-74 év közötti lakosság többsége 2021-ben még soha nem vett részt vastagbélrákszűrésen.
"Az emberek rákszűrésre való rávétele akkor működik a legjobban, ha felajánljuk nekik a szűrési lehetőségeket, és aztán hagyjuk, hogy kiválasszák, mi a legmegfelelőbb számukra" - mondta Grady.
Minél korábban történik a diagnózis, annál magasabb a túlélési arány. Az amerikai járványügyi és megelőzési központok (CDC) szerint a szűrővizsgálatokkal megtalálhatók a rákot megelőző polipok, így azokat még azelőtt el lehet távolítani, mielőtt rákká alakulnának.
A korai diagnózis 90 százalékot meghaladó túlélési arányt eredményez. Ha azonban a rák áttétet képez, vagy más testrészekbe vándorol, ez az arány 25 százalékra csökken.
"Továbbra is azt látjuk, hogy egyre fiatalabbaknál alakul ki vastagbélrák, és ma már ez a harmadik leggyakoribb daganatos megbetegedés az 50 év alattiak körében" - mondta Grady. "Egy véralapú teszt, amelyet az emberek a rutinszerű orvosi látogatások alkalmával elvégezhetnek, lehetőséget adhat arra, hogy több embernek segítsünk a szűrésben" - tette hozzá.