Tényleg világháborút robbanthat ki Franciaország és Macron?
Emmanuel Macron francia elnök az utóbbi hetekben azzal borzolja a kedélyeket, hogy február végén felvetette:
mindent meg kell tenni az ukrajnai orosz győzelem megakadályozása érdekében, így még azt sem lehet kizárni, hogy szükség esetén szárazföldi csapatokat küldjön Ukrajnába.
Macron után most a katonái is megismételték: Franciaország nem csak fegyverrel kész segíteni Ukrajnát.
Moszkva vegye figyelembe: a Nyugat nem csak fegyverszállításra korlátozhatja Ukrajna támogatását – közölte a francia vezérkari főnök. Moszkvában azt mondták: háborúvá szélesedett a „különleges katonai művelet”.
Azt követően, hogy Emmanuel Macron francia elnök felvetette: nyugati csapatokat küldhetnek Ukrajnába, csütörtökön ugyanezt sugallta Thierry Burkhard tábornok, a francia védelmi vezérkari főnök is.
„A háború akkor ér véget, amikor Oroszország abbahagyja a támadásokat”
– mondta újságíróknak. A vezérkari főnök Párizsban megbeszélést folytatott az új NATO-tag, Svédország katonai főnökével, Micael Byden tábornokkal. Ő mondta azt, hogy hazájának háborúra kell készülnie Oroszországgal, emlékeztet az Infostart.
Vlagyimir Putyin orosz elnök „arra építette hadműveletét, hogy a Nyugat soha nem megy be Ukrajnába, hanem egyszerűen csak fegyvereket szállít” – mondta a francia főkatona. „Meg kell mutatnunk neki, hogy ezzel a logikával nem fog tudni végigmenni az úton, mert ez az elképzelés nem helyes” – tette hozzá.
A ranglétrán a Bukhard alatt álló vezérkari főnök, Pierre Schill pedig azt írta kedden a Le Monde című lapban, hogy
„a francia hadsereg készen áll akár a legkeményebb összecsapásokra is”.
„Ha békét akarsz, készülj a háborúra” – idézett egy latin mondást. A francia haderő jelenleg 121 ezer aktív és 24 ezer tartalékos katonából áll.
A kijelentései körüli viták ellenére Macron nem volt hajlandó meghátrálni. Ragaszkodott ahhoz, hogy jól átgondolta, amit mondott. Azt is hangsúlyozta viszont, hogy Franciaország nem fogja követni az „eszkaláció logikáját” Moszkvával szemben.
„Az elnök szándéka az, hogy megértesse Vlagyimir Putyinnal: tisztában vagyunk azzal, mi forog kockán Ukrajnában” – mondta Burkhard.
Az egyre harciasabb Oroszországgal szemben Byden svéd hadseregfőnök januárban sok honfitársában keltett riadalmat, amikor azt mondta, „a svédeknek mentálisan fel kell készülniük a háborúra”. A svédek már az idei NATO-belépés előtt korlátozottan visszahozták a sorkatonai szolgálatot.
A skandináv állam és Franciaország rendszeresen tart közös hadgyakorlatokat, és a svédek tagjai voltak a franciák által vezetett, Maliba vezényelt különleges erőknek. Macron január végén Svédországban járt, és a két ország azt tervezi, hogy fokozza katonai együttműködését.
Közben pénteken a Kreml közölte: az általa eddig eufemisztikusan „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai konfliktus „háborúvá nőtte ki magát”. Ezt Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő jelentette ki.
„Háborús helyzetben vagyunk. Igen, különleges katonai hadműveletnek indult, de a kollektív Nyugat a résztvevője lett Ukrajna oldalán, és ezzel számunkra háborúvá vált” – mondta. Ezt a tényt mindenki fogja fel a „belső mozgósítás érdekében” – tette hozzá, utalva arra, hogy az orosz gazdaságnak a háborút kell támogatnia.
Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes egyenesen Macron elnöknek üzent: „Ne teszteljék kísérleti úton, készen áll-e Moszkva az adektvát és kemény válaszra.” Ha NATO-országok külön vagy koalícióban bevonulnak Ukrajnába, akkor az megnöveli a NATO–orosz konfliktus veszélyét – mondta.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!