Kétszer született meg a 20. század legnagyobb illuzionistája, Houdini

Houdini összebilincselve veti magát a folyóba a Harvard-hídról
Vágólapra másolva!
Alig van olyan ember a világon, aki ne hallotta volna Houdini nevét. Azonban a magyarok számára csak az illuzionista halála után derült fény arra, hogy élete – és főképp születésének körülményei – mennyi érdekességet rejt.
Vágólapra másolva!

Elérhetetlen maradt az amerikai álom a család számára

 

Harry Houdini születésével kapcsolatban téves volt a korábbi feltevés, amely szerint a magyar származású illuzionista és bűvész Appletonban, Amerikában született volna. Az eredetileg Weisz Eriknek anyakönyvezett Houdini apja, Weiss Sámuel ügyvédként működő rabbi volt. Egy törvény beiktatása alapján az ügyvédi mesterséget diplomához kötötték, Weissnek pedig nem volt többé maradása itthon. Az addig szerény, kispolgári életet élő család a kivándorlás mellett döntött egy biztosabb megélhetés reményében. A szülők arra gondolva, hogy az Újvilágban Erik számára kinyílik a lehetőségek kapuja, amerikai állampolgárnak szerették volna tudni. 

Houdini volt minden idők leghíresebb szabadulóművésze
Fotó: Wkimedia Commons

Ennek jogosságát alátámasztandó, azt állították, hogy a gyerek Appletonban született, 1874. április 6-án. „Szülővárosában” később szobrot is állítottak a tiszteletére. 

Az igazság azonban az, hogy Budapest – és azon belül a mostani Csengery utca 1. alatt található ház – tudhatja magáénak a szabadulóművészt, 

aki valójában 1874. március 24-én jött világra. A gyermek számára az amerikai álom kezdetben elérhetetlen maradt: Erik cipőt pucolt és újságot árult. Első, későbbi mesterségéhez kötődő sikereit egy lakatosnál érte el, ahol könnyedén kinyitotta a bilincsek zárait.

 

Egy híres francia bűvésztől kölcsönözte a művésznevét az elefántot is eltüntető illuzionista

 

Már gyári munkásként érdekelte a bűvészet, ennek okán olvasta el a francia illuzionista, Robert Houdin emlékiratait, akitől később nevét is kölcsönözte egy „i” betű megtoldásával. A sok év kemény munka után egy cirkuszhoz szegődött. Pályája elején még csak Eric the Greatnek, vagyis Nagy Eriknek nevezte magát. Előadásai legendásak voltak. 

Mutatványaiban szerepelt hídról vízbe ugrás, vízbe eresztett koporsóból való szabadulás, illetve önmaga lebilincselése vagy megkötözése, majd kiszabadítása. 

Megkísérelte az élve eltemettetést is, de ez végül nem került közönség elé, még ő sem vállalkozott rá. A „bilincsek királya” még a brit Scotland Yard által ráerősített acélbilincsekből is kiszabadult, de több amerikai börtönépületből is megszökött. A nevéhez fűződik még egy elefánt láthatatlanná tétele, ezzel a tettel, bűvészként, ő tüntette el a legnagyobb méretű dolgot a világon. 

 

Szerencsétlen baleset okozta a halálát

 

Houdini 1902-ben Magyarországra is ellátogatott. Természetesen vele tartott édesanyja is, aki megmutatta neki egykori otthonukat. Szeretetének jeléül Houdini estet szervezett neki, ahova meghívta az anya régi, pesti ismerőseit is. Bár Magyarországon soha nem lépett fel, a hazai közönség filmről megcsodálhatta nagyszerű képességeit. 1916 és 1923 között összesen öt némafilmet készített el. A halál egy szerencsétlen baleset következtében érte el 1926-ban: a kanadai McGill Egyetem hallgatóinak tartott bemutatót, amikor egy diák hasba ütötte. Igaz, maga Houdini volt az, aki azzal kérkedett, hogy hasizmai olyan erősek, hogy ha hasba is rúgnák, akkor sem lenne semmi baja. 

Houdinit bezárják egy vízzel telt edénybe
Fotó: Wikimedia Commons

Csakhogy lett, az ütés hatására belső vérzés alakult ki. Bár a gyakorlatilag felrobbant vakbelét megoperálták, a kórházban baktérium-fertőzést kapott. Bár küzdött életéért, nem tudták megmenteni. Halálával kapcsolatban több legenda is kering róla. Az egyik szerint papagája, mikor látta, hogy gazdája nem tér vissza hozzá, a mestertől ellesve a zárfeltörés tudományát, kiszabadult a kalitkából és elrepült. Csillaga megtekinthető a Hollywood Hírességek Sétányán, de az egyik leghíresebb magyar alakja a szépirodalomban és a filmvásznon is máig népszerű.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.