Az inflációs hangulat legyőzése után óvatos optimizmus uralkodik az ingatlanpiacokon Európában. Az irodákkal kapcsolatban is optimistább a hangulat. Az ipari termékek vonatkozásában a portfóliókat keresik a befektetők, de ez a kiskereskedelemben is igaz.
Magyarországon a szabályozási, pénzügyi és inflációs kockázatok jelentik a fő problémákat, így sajnos nem javult a régión belüli pozíciónk.
A yieldekben ez Csehországhoz és Lengyelországhoz képest 1-1,5 százalékpontos többletet jelent - mondta el Schőmer Norbert MRICS, az RICS Magyarország elnöke.
Beruházások
Az előttünk álló időszakban az ipari beruházásokhoz kötődő ingatlanfejlesztések lesznek a meghatározók, beleértve az infrastruktúrafejlesztéseket is. Egy autógyárnál például az ipari beruházás feltételeinek megteremtése mellett ez egyben térség- és városfejlesztést is jelent, akár több száz milliárd forint értékben, amiből a térség is profitál - emelte ki Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium magasépítési beruházásokért felelős helyettes államtitkára.
Az EU 2030-as és 2050-es elvárásai meghatározzák, hogy a közúti szállításnak mekkora arányban kell vasútra terelődnie. Ez a trend már megindult, ami a beruházásokon túl is indukálni fogja a vasúti forgalmat. A vasútfejlesztéseknél figyelünk arra, hogy ne csak az ipari igényeket, de az egész térséget komplexen ki tudjuk szolgálni.
Ma Magyarországon a teherforgalom a közút és a vasút között 80-20 százalék, az M1-es autópálya külső sávja lényegében egy kamionsor.
Van ugyanakkor igény a nagyobb vasúti kapacitásra, és ezek megvalósítása nagyon fontos - hangsúlyozta Szilágyi Tibor, a MÁV Zrt. beruházási főigazgatója.
A szakértő szerint ez egyrészt a meglévő pályák felújítását jelenti a kiszámítható közlekedés miatt, másrészt az új fejlesztések részben az ipari oldal, részben uniós források általi támogatását.
2025-27-ben el fognak indulni a régióközpontokat összekötő vasúti beruházások.
Összesen több mint 2000 milliárd forint jut vasútfejlesztésre, emellett a saját vonalak felújítását hazai forrásból, egy 10 éves program keretében szeretnénk végrehajtani.
Probléma a ciklikusság
Az államnak általában akkor van forrása, ha fent van a ciklus, így nehéz anticiklikus gazdaságpolitikát folytatni. Hogyan lehetne ezen javítani? - kérdezte Székely Ádám.
Nyul Zoltán elmondta, 2024-ben a magasépítési állami beruházások kettő kivételével be fognak fejeződni, emellett hat közbeszerzési eljárás fut, amit, ha el is fogadnak, akkor is csak 8-ra megy fel 2-ről a projektek száma. 2024-et ilyen szempontból el kell engedni, de
az előkészítésekkel foglalkozni kell, hogy ha a források nagyobb volumenben rendelkezésre állnak, akkor azonnal indíthatók legyenek a projektek.
Ha az államnál nincs pénz, akkor a gazdaságban is kevés van. Nekünk, az Atenornál is van két előkészített irodaházunk, ami összesen mintegy 40 milliárdos projekt. Jelenleg az E.ON székházon dolgozunk, de hogy a többit mikor indítjuk, az még bizonytalan - tette hozzá Schőmer Norbert.
Rákosrendező
Mi kell ahhoz, hogy egy Rákosrendező volumenű beruházás ne nyomja agyon a piacot? - hangzott el a kérdés.
Schőmer Norbert úgy véli, meg kell különböztetni az állami és a versenyszférát. Ha a piaci egyensúlyba az állam behoz egy plusz infrastruktúrát, az önmagában pozitív, amihez, ha oktatást, kultúrát is hoz, az is teljesen érthető. Ha viszont az állam a piaci méretekhez képest például az irodaállomány 1/8-át ráönti a piacra, az alapvetően forgatna fel mindent, elijesztve a külföldi befektetőket a magyar piacról.
Nyul Zoltán szerint a cél, hogy itt tényleg magas minőségű építési környezet jöjjön létre és ez katalizátorként szolgáljon arra, hogy kötöttpályás és közúti közlekedésfejlesztések is megvalósuljanak.
Szilágyi Tibor kiemelte, hogy Rákosrendezőn a vasút részéről 3 fontos vonal fut keresztül, de a korábbi teherforgalmi szerepének nagy részét elvesztette, így valóban vannak területek, amiket más funkciókra át lehet adni, ennek előkészítését elkezdtük.
Címlapkép forrása: Mónus Márton / Portfolio
