Mutatós tömeg gyűlt össze e hét szerdán Budapest szívében, az V. kerületi V30 Rendezvényközpontban. A magyar fintech szektor szakemberei a fintech különböző aspektusairól született tartalmakat és azok készítőit díjazták, ám az ünnepélyes átadó előtt egy kerekasztal-beszélgetés során vitatták meg korunk egyik legégetőbb kérdését, a készpénz jövőjét. Mint ismert, a magyar kormány uniós szabályozás alapján kötelezővé tette a hazai bankok számára az úgynevezett fizetési kérelem küldésére és fogadására vonatkozó, díjtalan szolgáltatás bevezetését, ám ennek határidejét február 1-ről április 1-re tolták, főként a megfelelő technikai háttér és a jobb ügyfélélmény biztosítását szolgáló felhasználóbarátabb felületek kialakítása szükségében. Nemsokára tehát minden banknál kötelezően elérhető lesz a Revolutról már jól ismert funkció, amelynek köszönhetően egyszerűen és díjmentesen rendezhetjük majd a számláinkat, adótartozásainkat, sőt a biztosításainkat és az egyéb kifizetéseinket is. Az innovatív szolgáltatás nem titkoltan azt a célt szolgálja, hogy minél jobban visszaszoruljon a készpénzhasználat a lakosság körében. Hogy erre miért van szükség és hogy ez hazánkban egyáltalán reális cél-e, ezt vitatta meg a kerekasztal-beszélgetésen dr. Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatója, dr. Horváth Attila, a BIG FISH ügyvezető igazgatója, Réti Bálint, a Magyar Fintech Szövetség elnökhelyettese és Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezető igazgatója dr. Bombera Krisztina televíziós újságíró, egykori tudósító moderálásával.

Abban ugyan mind egyetértettek, hogy a készpénzforgalom növekedni már nem fog, ugyanakkor annak kapcsán, hogy mikor tűnnek el, illetve eltűnnek-e egyáltalán a ropogós bankók, megoszlottak a szakértők közötti vélemények. Ángyán Balázs szerint az emberek gondolkodásmódján kell változtatni, hiszen a készpénz nem más, mint kézzel fogható "illúzió", amelyet ideje "digitális illúzióra" cserélni. Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt úgy véli, hogyha a lehetőség és hozzá a technológiai háttér adott, az emberek úgyis a kényelmesebb megoldást fogják választani, ami az azonnali átutalás bevezetésénél is bebizonyosodott és nagyban visszaszorította a készpénzhasználatot. Dr. Horváth Attila szerint ugyanakkor országonként eltérőek a szokások, a pénzügyi edukálás és a generációkon átívelő hagyományok, nem is beszélve az emberek bizalmáról. Az EU-nak mindenesetre az a terve, hogy tíz éven belül a fizetések kétharmada digitális formában történjen, erre azonban nem minden ország, köztük hazánk sincs felkészülve. Ennek pedig nem a technológiai háttér hiánya az oka.

"A készpénzt sokan egyfajta függetlenséggel, szabadsággal azonosítják, amivel kívül maradhatnak a rendszeren, az ellenőrzésen, vagyis a szabályozói és bankrendszeri szereplők hatáskörén" - kezdte dr. Horváth Attila. "Habár ez az elgondolás valójában csak egy illúzió, foglalkozni kell vele, hogy az emberek miért gondolkodnak így, és hogy ezt a gondolkodást hogyan lehet megváltoztatni." Hozzátette: nemcsak a fogyasztói, de a szolgáltatói oldalon is sok esetben ütközik kétkedőkbe, ha ugyanis egymás után többször hibát tapasztalnak a digitális fizetési rendszerekben, akkor azok a szemükben csak hátráltatják az üzletet. "Az elektromos, automatizált rendszereknek természetesen lehetnek hibáik, és ha ezekbe egy laikus ütközik bele, ráadásul egymás után többször, akkor ő csak annyit szűr le belőle, hogy a vásárlói panaszkodnak, így könnyen kialakulhat benne az a fajta hozzáállás, hogy régen jobb volt" - magyarázta a BIG FISH ügyvezetője, kiemelve: fontos, hogy a kétségekre közérthető válaszok legyenek, amelyek megváltoztathatják a rossz beidegződéseket. Az azonnali átutalásra épülő fizetési megoldások, például a fizetési kérelmek jó megoldást jelenthetnek erre, a funkció ugyanis gyors, sőt olcsó is. Ángyán Balázs szerint ugyanakkor szükség van pontos szabályozásra.

"A szabályozónak itthon különösen nagy szerepe van, hiszen hazánkban kifejezetten magasan indult az adóelkerülés gyakorlata, és adót csalni készpénzzel lehet, digitálisan ugyanis minden nyomon követhető. Azokban az országokban, ahol az emberek kényelemből kezdtek kártyát használni, az adóelkerülés magától csökkent, míg itthon a szabályozásoknak köszönhetően szorult vissza a készpénzhasználat, ezzel pedig az adócsalás." Réti Bálint itt példaként hozta fel a bankkártyák elfogadásának kötelezővé tételét, amely szabályozás hiányában feltehetően ma is sokkal nagyobb lenne a készpénzforgalom. Véleménye szerint ahogy megjelennek az új, jövedelmezőbb megoldások, úgy egyre kevésbé lesz vonzó az emberek számára a készpénz, így az idővel "önmagát fogja kivezetni" a piacról. Vele értett egyet dr. Selmeczi-Kovács Zsolt is, aki szerint az emberek azt a megoldást fogják választani, amely kényelmes, biztonságos, gyors és olcsó.

"Bár az áprilistól kötelezően bevezetendő fizetési kérelmi szolgáltatást még felhasználóbarátabbá, egyszerűbbé kell tenni az ügyfélélmény erősítése érdekében, az azonnali átfutási rendszer és a banki költségmentesség már önmagában vonzó funkcióvá teszik. Ezen felül a bankok 2025 júliusától központi szűrőrendszert vezetnek be a visszaélések ellen, hogy erősítsék az emberek digitális szolgáltatásokba vetett bizalmát."

Ángyán Balázs szerint a biztonságnyújtásban nagy szerepe lesz a mesterséges intelligenciának, amely képes lesz felismerni a mintáktól való legapróbb eltéréseket is, ezzel kiszűrve a csalókat. Dr. Horváth Attila ugyanakkor felhívta a figyelmet: tökéletes informatikai biztonság nem létezik, helyette azt kell elérni, hogy a támadónak többe kerüljön a támadás, mint amekkora a megszerezhető haszon. A rendszerek védelme mellett azonban ugyanolyan fontos a felhasználók oktatása is, hogy az ő kezükbe is lehessen védelmi eszközt, tudást adni. Ha ugyanis a bankokat nem tudják megtámadni a csalók, a fogyasztókat veszik célba.

"Az emberek figyelmét fel kell hívni mindenre, hogy hogyan lehet pénzt veszíteni, mi biztonságos és mi nem. A digitális világban vannak veszélyek, de nem nagyobb veszély annál, mint amikor valakinek a készpénzét lopja el egy zsebes, vagy cincálja szét a macska a matrac alatt. Igazából csak a trendek változnak, a trendek változásával pedig a támadási, de a védekezési módszer is változik" - mutatott rá Réti Bálint, a Magyar Fintech Szövetség elnökhelyettese. Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az edukációban minden szereplőnek felelőssége van, köztük a közoktatásnak, az újságíróknak, a Magyar Nemzeti Banknak és a kereskedelmi bankoknak, de mi magunknak is.

"Ha a saját területén mindenki megteszi a szükséges lépéseket, akkor az rengeteget javít a biztonságon. Ezt tovább fokozzák a különböző szabályozások, mint például az az új uniós rendelet, amely szerint a pénzt küldő banknak minden esetben ellenőrizni kell majd a címzett nevét. Így ha fogyasztóként egy csaló próbál behálózni minket, de a megadott számlaszámhoz tartozó név nem egyezik a cégnévvel, amelyet megadtunk, hanem kiderül, hogy valójában egy magánszemélynek, vagy valamilyen más szervezetnek küldtünk pénzt, akkor a rendszer megállítja a tranzakciót" - fejtette ki a GIRO első embere.

Felvetődik a kérdés, hogy a bankoknak vajon megéri-e a fáradtság. Habár a fizetési kérelmi funkciót április 1-től kötelezően be kell vezetniük, némely pénzintézetnél már elérhető a szolgáltatás, csak egy kissé eldugva. Érhető, hiszen az utalásokból banki költség címén az intézetnek is származik bevétele, fizetési kérelmen keresztüli pénzmozgással azonban nem tud nyereséget könyvelni a bank. Miért érné hát meg nekik az, hogy előtérbe helyezzék a szolgáltatást, sőt versenybe szálljanak a legfelhasználóbarátabb verziót kifejlesztő bank címéért?

"Ez csak akkor tud jól működni, ha mindenki megtalálja a számításait. A technológiai háttér megjelenése után nem látszott a kölcsönös érdekeltség, meg kellett tehát teremteni egy érdekeltségi rendszert, amely üzletté tette. Ha pedig üzlet, akkor működik. Ezért tudunk elkezdeni most fejlődni, mert már mindenki látja benne az üzletet" - árulta el dr. Horváth Attila. A BIG FISH ügyvezető igazgatója itt ismételten felhozta a készpénzes gyakorlatot, mint negatív példát.

"Ha arról az oldalról közelítjük meg, hogy a fizetési kérelemmel a bank nem nyer a banki utalási költségen, akkor nem versenyképes megoldás. Ellenben ha onnan közelítjük meg, hogy Magyarországon még mindig rengetegen használnak készpénzt, akkor tudjuk, hogy ők többnyire csekkel intézik a kifizetéseiket. A csekkekkel ellentétben a fizetési kérelemmel teljesült tranzakcióknak automatizált a könyvelése, így arra nem kell külön költeni, a szolgáltatás bevezetésével tehát egyéb erőforrásokat takaríthat meg a szolgáltató" - értette meg a fizetési kérelem versenyképességét a szakember. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a sárga csekkek előállítása és kiküldése is plusz költséget jelent, ami fizetési kérelem küldésekor ugyancsak nem jelentkezik. Persze, ott van a hagyományos utalás lehetősége is, de a fogyasztó miért választaná a három közül az egyetlen olyan megoldást, amely neki kerül pénzbe?

A készpénz létjogosultsága ettől függetlenül várhatóan még évekig fenn fog állni hazánkban, hiszen rengetegen akadnak, akik önmagukban a digitális rendszerekben nem bíznak, és nem feltétlenül a csalók miatt, hanem mert félnek, hogy a rendszer összeomolhat, a pénzük eltűnhet, és az után már hiába futhatnak. Nem beszélve arról, hogy úgy érzik: a pénzügyeiket az internet szolgáltatás működésének vetik alá. A szakemberek ugyanakkor rámutattak, hogy internet hiányában ma már a készpénzzel sem tudnánk mit kezdeni.

"A készpénzzel való vásárlásnak is vannak adminisztratív kötelezettségei, például a számla kiállítása. Ez persze fizikailag nem akadályozhat minket abban, hogy átadjuk a pénz, ám a tranzakciót nem tudjuk befejezni törvényes módon. Ugyanez a helyzet az árammal. Tudósok egy tanulmányban leírták, hogy például áram hiányában másfél-két hét alatt a teljes civilizációnk összeomlana és nagyjából 150 évet ugranánk vissza az időben" - mutatott rá dr. Horváth Attila. A fejlődésnek tehát nem gátat kell szabni, hanem haladni kell vele, különben dr. Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatójának szavaival élve: "aki lemarad, az kimarad".

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!