A vezető nyugati bankok keményen lobbiznak a befagyasztott orosz vagyonon szerzett, több milliárd eurós hozamok újraelosztására vonatkozó uniós javaslatok ellen, mivel belsős információk szerint attól tartanak, hogy ez költséges pereskedéshez és a nemzetközi pénzügyi rendszer bizalomvesztéséhez fog vezetni – írta a Reuters.
Az vezetői csütörtökön megállapodtak abban, hogy folytatják a munkát a terven, amely szerint a lefoglalt eszközök kamataiból évi 3 milliárd euróig fegyvereket szállítanának Ukrajnának, ezzel támogatva Kijev harcát Oroszország ellen – az EU-s vezetők szerint ezt néhány hónapon belül el is lehetne kezdeni.
Egyes pénzintézetek azonban attól tartanak, hogy Moszkva később felelősségre vonhatja őket az általuk őrzött felhasználásáért, és hogy a javaslatok a nyugati bankrendszerbe vetett bizalom eróziójához vezetne.
A források, akik az ügy érzékenysége miatt nem kívánták nevüket elárulni, elmondták, hogy már megosztották aggodalmaikat brit és euróövezeti döntéshozókkal, és felhívták a figyelmet az oroszellenes szankciók esetleges enyhítése vagy feloldása esetén várható perekre.
Megkaphatja az Európában zárolt orosz vagyon kamatait UkrajnaAz uniós diplomáciát vezető Josep Borrell támogatja, hogy az európai számlákon található orosz eszközök hozamát Ukrajna kapja meg. |
Oroszország többször is figyelmeztetett, hogy a tőkéjének vagy érdekeltségeinek elvételére tett bármilyen kísérlet „rablásnak minősül”, amely évtizedekig tartó jogi eljárást fog eredményezni az érintettek ellen. Moszkva többször is kijelentette, hogy megtorolja, ha vagyonát vagy jövedelmét kisajátítják.
A belga Euroclear pénzügyi szolgáltató jelenleg mintegy 190 milliárd eurónak megfelelő összegű orosz jegybanki értékpapírt és készpénzt tart nyilván. A nyugati bankok szintén több milliárd euró, font és dollár értékű eszközöket tartanak a szankciókkal sújtott vállalatok és magánszemélyek tulajdonában.
Több mint 3,5 millió orosznak van befagyasztott vagyona külföldön, több mint 16,3 milliárd dollár értékben. Az ellenük, valamint az állam ellen elkövetett lopásoknak súlyos következményei lesznek
– jelentette ki tavaly Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter, az uniós tervre reagálva.
Az EU szerint a lefoglalt pénzek mintegy 90 százalékát az Európai Békekereten keresztül fegyverek vásárlására fordítanák Ukrajna számára, a fennmaradó összegből pedig az ország újjáépítését segítenék.
Az európai és az amerikai szankciós jog jellemzően a kijelölt felek tulajdonában lévő eszközök befagyasztását írja elő, de nem kobozza el ezeket. Az angol jog szerint azonban a vagyon elkobozható, de csak akkor, ha az bűncselekményből származó jövedelemnek minősül
– a javaslat tehát gyenge lábakon áll, és a bankok jogosan tartanak attól, hogy később emiatt megtámadhatják őket.
A pénzintézetek egyik legnagyobb félelme, hogy az eljárás precedenst teremtene, és „a külföldön tartott tartalékok és eszközök fegyverként való felhasználását” eredményezné. Ez óriási csapást mérne a nemzetközi bankrendszerre, amely a pártatlanságba és a biztonságba vetett bizalomra épül.
Oroszország például már maga is lefoglalt vagyontárgyakat, új vezetést nevezett ki a nyugati cégek leányvállalatainak élére, és a szankciókra válaszul hatalmas árengedményekkel kényszerítette a távozó cégeket az eladásra.
Ha ez a javaslat valósággá válik, az a rendszer jogi struktúráját alapjaiban rengetné meg. Ami a bankokat illeti, szerintem joggal aggódnak, mert már eddig is hatalmas mennyiségű polgári peres ügyet láttunk a szankciókkal kapcsolatban
– figyelmeztetett Paul Feldberg, a Brown Rudnick ügyvédi iroda pénzügyi bűncselekményekkel foglalkozó szakvezetője. Azt is elárulta, hogy több pénzintézet is azt tervezi, hogy kártérítési kérvényeket fognak benyújtani az EU-nak, felkészülve a jövőben várható masszív perekre.
Moszkva szerint bármilyen elkobzás csapást mérne a tulajdonjogokra, ártana a nyugati kötvényekbe és valutákba vetett bizalomnak, és megtorpedózná a jegybankok közötti bizalmat – az évtizedes jogi vitákról nem is beszélve.
Az orosz vagyon elkobzása lehet az utolsó csepp a pohárban
Egyelőre nem világos, hogy hány uniós tagállam fogja támogatni a javaslatokat, illetve hogy ezek milyen gyorsan valósulhatnak meg.
Addig is a javaslatokat vizsgáló ügyvédek szerint a kártalanítás nem feltétlenül semlegesítené a potenciális peres feleket.
Nincs azonnal nyilvánvaló mód arra, hogy a bankok átfogóan elszigeteljék magukat a jövőbeli kihívásoktól és a visszakövetelési keresetekkel szemben
– mondta Oliver Browne, a Paul Hastings partnere. Szerinte a körültekintő pénzintézeteknek előre kell számolniuk az elkerülhetetlenül bekövetkező viták várható jövőbeli költségeivel.
Egy iparági forrás szerint a lehetséges elkobzások csak fokozták a bankárok aggodalmát a szankciók betartásával kapcsolatban, beleértve az EU, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok közötti esetleges feszültségek növekedését is.
Öngólt rúghat a Nyugat: az orosz vagyon elkobzása annyit vinne, mint amennyit hozKiszámolták, mennyi értéket foglalna le Moszkva válaszképpen. |
