„A párom bizsergő érzést érzett a csuklójában. Heteken belül elvesztettem”

Cecília elhatározta, hogy zöldségültetvényt fog megvalósítani a kertjében. Ebben párja is támogatta, sőt még segített is neki benne. 

Cecília és párja a kertben töltötték a napot, fáradtságos munkával készítették elő a földet, majd a nap végével lepihentek. Ekkor jelezte először Cecília, hogy furcsa bizsergést érezz a bal csuklójában. De azt hitték egy tüske vagy csalán szúrhatta meg. 

Pár nappal később azonban Cecília már képtelen volt kikelni az ágyból. Még aznap kórházba vitték. Két héttel később már hivatalosan agresszív, gyógyíthatatlan agydaganattal küzdött az 52 éves asszony. Egy hónap sem telt el, amikor Cecília szervezete feladta a küzdelmet. 

„A párom bizsergő érzést érzett a csuklójában. Heteken belül elvesztettem.Tökéletesen egészséges volt, majd képtelen volt járni, mosakodni vagy öltözködni. Egykori önmagának az árnyéka lett. Szívszorító volt látni őt - egy erős akaratú, független nőt - ilyen törékenynek és sebezhetőnek. Emlékszem, ahogy a bejárati ajtóban búcsút intettem a két gyerekünknek - a 18 éves Ameliának és Arthurnak, aki csak az előző hónapban töltötte be a 14. életévét -, és Ceciliára néztem. Sírt. Akkor még nem vettem észre, de valahogy tudta, hogy ez lesz az utolsó alkalom, hogy látja a gyerekeit” – mesélte Cecília párja, aki végül hozzátette: „Cecilia volt a legjobb barátom és a kősziklám, az élettársam és a lelki társam - és ő már nincs velünk.”