Lázár János hadüzenet küldött a Sparnak, miután az anyacég vezére egy interjúban arról beszélt, hogy a magyar kormány vételi ajánlatot tett a kiskermulti magyar leányvállalatára. A miniszter is felvetette az üzlet állami felvásárlását, igaz, ennek megvalósíthatósága kétséges.

Mi történt? Megfenyegette a Spart Lázár János építési és közlekedési miniszter csütörtökön a Portfolio építőipari konferenciáján. Az Mfor.hu tudósítása szerint azt mondta, a kormány nem tűri a fenyegetéseket a Spartól, amely a “korrumpált osztrák sajtón keresztül” üzent a kormánynak.

• “Most, hogy az osztrák fűszeres-közértes, a Spar így viselkedett, felvetettem a kormányban, hogy ne tűrjük tovább a hazudozást, alaptalan állításokat tőlük, s inkább vegyük meg őket szőröstül-bőröstül” – mondta.

Tágabb kontextus: nem kiszorítani akarja a céget, hanem rászorítani őket arra, hogy “tiszteljék az itteni embereket, fogyasztókat, a kormányt, az országot, ahol óriási extraprofitot termelnek.”

• “A Sparral szemben is tudunk úszni. A cég meg fogja fizetni az árát annak, amit az elmúlt napokban tett” – monta Lázár.
• A Heinekentől kezdve a Philip Morrison keresztül azóta részint kormányzati tulajdonban is volt Erste Bankig számos külföldi vállalatot célbavett már megnyilvánulásaival Lázár.
• A külföldi tulajdonú cégek kiskereskedelemben betöltött szerepét is sokszor firtatta Lázár János és a kormány, amelyekkel szemben egyelőre nem sikerült helyzetbe hozni a magyar láncokat. 

Előzmények: a magyar sajtó március közepén számolt be róla, hogy a hollandiai központú Spar panaszt nyújtott be panaszt nyújtott be az EU-nál a magyar kormány ellen.

• A nemzetközi kiskereskedelmi vállalat úgy látja, hogy a kiskereskedelmi különadó és az árstop összeegyeztethetetlenek az uniós joggal.
• A magyar kormány nyíltan azt mondta a Spar vezetésének, hogy “ha az állam részesedést szerezne a vállalatunkban, akkor sokkal könnyebb lenne a helyzet” – nyilatkozta a Spar anyavállalatának vezérigazgatója nemrég a Die Pressének.
• Az iparágban 2–3 százalék között van az elvárt bevételarányos nyereség, ezért egy 4-5 százalékos különadó hosszú távon ellehetetleníti a nyereséges működést – mondta a Telexnek február végén Heiszler Gabriella, a hazai Spar ügyvezető igazgatója.

Alulnézet: a magyar kormány 2022-ben vezette be az úgynevezett szektoriális különadót (extraprofitadót) a kiskereskedelmi cégek árbevételére, majd az adókulcsokat 2023-tól megemelte. Az árstopot 2021 őszén vezették be, és 2022 végén kibővítették, 2023 nyarán pedig kivezették.

• A kormányzati intézkedések 90 millió euróval növelték a Spar költségeit a cég saját állítása szerint, 2023-ban pedig közel 50 millió euró veszteséget okoztak.

Felülnézet: 2023-ra vonatkozóan egyelőre nem elérhetőek adatok, de 2022-ben a nagy kiskereskedelmi multiláncok közül a Spar mellett az Auchan és minimálisan a Penny Market is veszteséges volt.  Ahogy az ábrán is látszik, a Spar vesztesége ebben a mezőnyben is kiugró volt.

• Az Aldi, a Lidl és a Tesco viszont nyereséges évet zárt (bár a teljes képhez hozzátartozik, hogy a Tesco és a Lidl mérlege évközi, tehát az üzleti évet nem december végén zárják).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVégül az Európai Bíróság döntheti el, áthárították-e a boltok az árstopotMáig vitatott, hogy a kormány intézkedései fékezték-e az élelmiszer-inflációt vagy rátettek egy lapáttal. A Spar uniós panasza nyomán a kérdés akár bíróság elé is kerülhet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet árstop kiskereskedelem különadó Spar Olvasson tovább a kategóriában