A „boldogság-rangsorban” a sor végén kullog a magyar nyugdíjas

Amikor a különféle felmérések készítői arra kíváncsiak, hogy milyen tényezők befolyásolják a nyugdíjas népesség közérzetét, számos tényezőt kell együttesen górcső alá venniük. A szociológusok szerint a megélhetés költségei, az egészségügyi ellátórendszer minősége, az életminőség, az időskori eltartottsági ráta, az éghajlat, a boldogság és biztonság indexek együttes figyelembevételével lehet megközelítőleg megbízható képet kapni. 

Egy nemzetközi kutatás ezeket a szempontokat figyelembe véve, rangsort készített arról, hol a legjobb a világon nyugdíjasnak lenni? Dánia, Hollandia és Finnország került az élre, mert a listavezető dánoknál kifogástalan az egészségügyi rendszer, a „boldogságrangsorban” is élen járnak és az életminőségre sem lehet panasz. Hollandiában hasonló a helyzet, a finnek pedig köztudottan a legboldogabb nemzet a világon. 

Bár ebből a kutatásból nem derült ki, hogy Magyarország hol helyezkedik el a világranglistán, egy nagyon hasonló kutatás azonban erre is kitért. Negyvennégy országban megnézték, milyen a nyugdíjasok helyzete, s ebben a rangsorban a 32. helyen állunk, az egészségindex alapján már csak a 38. helyig jutottunk, a pénzügyeket illetően a siralmas 42. helyet szereztük meg. Az életminőség-indexünk a 37. helyre volt elegendő, az anyagi jólétüket tekintve pedig az OECD téves módszertanával készített statisztika alapján az előkelő 13. helynek örülhetnek a magyar nyugdíjasok. 

A Pénzcentrum egy másik felmérésben azt a kérdést tette fel az időskorú honfitársainknak, hogy „Mennyire elégedett az életével mostanában?” A válaszadók mintegy 20 százaléka az adható legrosszabb értéket mondta be, az anyagi helyzetükre vonatkozó válaszokból kirajzolódik, hogy minden hatodik nyugdíjas hónapról-hónapra él, és súlyos anyagi gondjai vannak. Az összes válaszadó közül 41 százalék szerint a magyar nyugdíjasoknak nélkülözniük kell, és 17,6 százalékuk szerint egyenesen kilátástalan a helyzetük. Az okok? A rekord magas infláció utóhatása, a drága élelmiszer, a benzin-, a rezsi- és a gyógyszerek árának nagy arányú drágulása, amit mindenki a zsebén érez.

Van-e válasza a hatalomnak a nyugdíjasok rossz helyzetére mutató felmérésekre? Simonovits András nyugdíjszakértőnek van is, meg nincs is erre megnyugtató válasza. Úgy gondolja, az, hogy a kormány 2021-2022-ben újból bevezette a 13. havi nyugdíjat, ami némi enyhítést jelent az időskorúak közérzetén, anyagi helyzetén. Még jobb lett volna, ha a lengyeleket követve, a 13. havi nyugdíj összege mindenki számára azonos lett volna. A probléma gyökerét abban látja, hogy a miniszterelnök úgy gondolja, ezzel a maga részéről mindent megtett, és nem érdeklik a rendszeren belüli feszültségek. Példaként említi, amiről már egy korábbi cikkünkben mi is írtunk, hogy a most induló nyugdíja valakinek akár 50 százalékkal is magasabb lehet, mint annak a jelenlegi nyugdíja, aki mondjuk hét évvel korábban lépett ki a munka világából. Van egy időbeli és van egy másik feszültség is: a magas nyugdíjak egyre magasabbak, a kis nyugdíjak pedig évről-évre jobban lemaradnak. Egyre többen vannak, akiknek millió felett jár már a havi járandóságuk. 

A magyar kormány színleg elvállalta, hogy készít egy nyugdíjreformot, amelyet – elvileg – már a jövő év tavaszán törvénybe kellene iktatnia. Azt mondják, hogy a jelenlegi rendszer még tíz évig biztonságosan fenntartható, de ez hamis illúzió, nem veszik figyelembe, hogy minden évvel tovább nő az igazságtalanság. A kormány mentségére szakértőnk azt hozza fel, hogy egy ilyen átfogó reform olyan társadalmi visszhangot kelthet, amit nem szívesen vállal a kormány a mai rendkívül éles politikai szembenállások miatt. Ahhoz, hogy a társadalom elfogadjon egy ilyen lépést, a bal- és a jobboldalnak meg kellene állapodnia, ki kellene egyeznie. Példaként a nők 40-et említi: ha a kormány ezt fokozatosan – és jogosan – megszüntetné, az ellenzék hevesen támadná, és ezért nem is lehetne őket elítélni, erre kárhoztatja őket a jelenlegi rendszer.

Van-e realitása annak, hogy a legalacsonyabb, szinte csak az éhenhalástól megmentő nyugdíjakat az európai átlag elfogadhatóbb szintjére emeljék? Simonovits András ehhez is egyfajta társadalmi kiegyezést feltételezne. Nem látja, milyen erők mozognak a háttérben, a kormányon belül milyen viták folynak ebben a témában, és van-e egyáltalán bárkinek a szándékában egy ilyen lépés. 

Korózs Lajos, az MSZP alelnöke szerint nem kétséges, hogy a kormányzat pontosan látja, milyen siralmas helyzetben élnek az idős emberek, biztosan pontosan követik az ezzel kapcsolatos kutatásokat, de meggyőződése, hogy ettől még senki nem érzi magát rosszul a Karmelita falai között. A reform előkészületeit meghirdették, a kormány tervei szerint jövő tavaszra már törvénybe is kellene iktatni, de a munka nagyon döcögősen halad. Március 18-ra már össze is hívták a parlament népjóléti bizottságát, ahol Varga Mihály pénzügyminiszternek kellett volna az előkészületek állásáról beszámolnia, de a Fidesz frakció vasárnap este visszavonulót fújt.

Egy kutatás szerint Magyarországon a legtöbben úgy látják, hogy nehéz a nyugdíjasok helyzete, nem élnek jól, és nélkülözniük kell. A jövőt illetően is pesszimisták, csak kevesen számítanak arra, hogy a jövő javulást fog hozni a helyzetükben. A „holnapot” illetően is sokkal pesszimistábbak a magyar nyugdíjasok, mint a még aktív korú fiatalabb korosztályok tagjai. „Jelszavakban egyáltalán nincs hiány – mondja Korózs Lajos. – Megőrizzük a nyugdíjak vásárló-értékét, megbecsülik az idősek társadalmát, mondják, de persze a valóságban ilyesmiről egyáltalán nincs szó” 

A magyar kormány és a brüsszeli adminisztráció között már egy éve tárgyalások folytak többek között a magyarországi nyugdíjak átalakításáról is. Ennek alapján kineveztek egy államtitkárt a téma koordinálására, de „ez a személy olyan, mint a Columbo felesége, még senki nem látta”, mondja a szociológus. Hozzáteszi: szégyenszemre most a minisztert nem támogatta meg még a saját pártja ebben a kérdésben, tehát még egy olyan munkaanyag sem létezik, amelyet társadalmi vitára lehetne bocsátani.

Mi a valóság az idősek társadalmi megbecsülését illetően? Korózs Lajos szerint jelenleg az átlag nyugdíj összege – kerekítetten – 208 ezer forint, ezzel a magyar nyugdíjak vásárló paritáson mérve, a 27 európai uniós ország sorában, a 24. helyen vannak. Ez az uniós átlagnak mindössze a 45 százaléka! A 40-43 százalék körüli reálérték emelkedés, amire az elmúlt években a kormány büszkén hivatkozik, önmagában jól hangzik, de a velünk együtt csatlakozó környező országok adataival összehasonlítva, siralmasan alacsony. 

Rendre megelőztek minket a többiek, akik 2010 előtt még mögöttünk voltak. Közben át is rendeződött a magyar nyugdíjas-korú népesség szerkezete: a korhatár egységesen 65 évre emelkedett, bevezették a nők 40 jogosultságot, és lecsökkent a nyugdíjasok összlétszáma. „Kikerültek a rendszerből a rokkantak, csökkent a szülői nyugdíjjal rendelkezők száma, az úgynevezett mezőgazdasági járadékosokkal pedig már nem is kell számolni. Ezzel szemben több lett a magasabb iskolai végzettséggel és a magasabb fizetéssel nyugdíjba vonuló, a fent említett reálnövekedés valójában ebből, és nem a kormány jóindulatából adódott” – mondta Korózs Lajos.