Akár halálos döntést is hozhatunk, ha a mesterséges intelligenciára hallgatunk

Vágólapra másolva!

A Google Trends szerint az elmúlt években megnőtt az érdeklődés és az online keresések száma a mesterséges intelligencia alapú gombaazonosító szoftverek és alkalmazások iránt. Ez pedig egy nagyon rossz irány.

Origo

Vágólapra másolva!

veszély gombászás mesterséges intelligencia (MI)

Egy nonprofit fogyasztóvédelmi csoport, a Public Citizen új, részletes jelentése óva inti a kezdő gombászokat attól, hogy mesterséges intelligencia alapú gombafelismerő szoftvereket használjanak annak megállapítására, hogy ehető-e a zsákmányuk, rámutatva, hogy a gombák azonosítása „magas kockázatú tevékenység, amely valós készségeket igényel".

Bár Rick Claypool, a Public Citizen kutatási igazgatója szerint a mesterséges intelligenciával működő alkalmazások hatékony eszközök lehetnek, amikor a növényekről és állatokról kell többet megtudni, ezeket a lekérdezéseket nem lehet összehasonlítani a gombászással, ahol a téves eredmény következménye nem csak annyi, hogy hibás bejegyzést írunk a megfigyelési naplónkba. Itt egy komolyabb tévedés emberéletekbe is kerülhet.

A gombák kalapjáról készült fotó például szinte soha nem elég ahhoz, hogy egy fajt biztonsággal beazonosítsunk

- jegyzi meg Claypool. Rendkívül fontos figyelembe venni a gomba kalapjának alján található jellemzőket, a kalap szélességét, a szárat és a szár tövét. A gombászoknak továbbá figyelembe kell venniük, hogy a gomba hol nő, például a talajon vagy a fán. Ha fán nő, a gyűjtőknek a fafajtát is azonosítaniuk kell.

Magyarországon nagyjából 2–3 ezerre tehető azon gombafajok száma, melyek szemmel látható méretű termőtestet növesztenek. Ezek kisebbik, de jelentékeny része fogyasztható, sőt különleges ízvilágukkal remek új színt jelenthetnek étrendünkben. A komolyabb részük viszont kisebb-nagyobb mértékben mérgező, így nagyon nem mindegy, hogy milyen módszerrel próbáljuk ezeket kiszűrni a gombászkosarunkból.

death cap, mérgező gomba, amanita arocheae, gomba, halálsapka, galóca, galócaféle halálos — A mesterséges intelligencia egyáltalán nem tudja biztonsággal megkülönböztetni a gyilkos galócát pár ehető rokonától.
Fotó: Shutterstock

Már van néhány kutatás a gombaazonosító alkalmazások pontosságáról - és az eredmények egyáltalán nem megnyugtatóak. Egy 2022-es ausztrál méregkutatók által készített tanulmány, amely három ilyen mesterséges intelligencia alapú alkalmazást elemzett, megállapította, hogy azok átlagosan csak az esetek 50%-ában azonosították helyesen a vadon élő gombákat.

Egyes esetekben az alkalmazások a mérgező gombákat tévesen ehető gombaként azonosították.

Így tehát elmondhatjuk, hogy a gombászás és a gombák bevizsgálása egy újabb területe az életnek, ahol a mesterséges intelligenciának a világon semmi keresnivalója nincs. Ha valaki vadon gyűjtött gombákkal szeretné feldobni az étkezéseit, annak mindenképpen komoly személyes tudással és tapasztalattal kell rendelkeznie és a mobiltelefonja helyett minden esetben egy képzett gombaszakértőhöz kell fordulnia, mielőtt elfogyasztja az aznap összegyűjtött zsákmányt.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!